A görög városállamok hogy tudták megverni a perzsa hadsereget?

1. A görögök voltak otthon hazai terepen. Pl:a hegyvidéki terep miatt nem tudta a perzsa lovasság oldalba támadni a phalanxokat.

2. A perzsák számára nehézséget jelentett az utánpótlás megoldása míg ugye a görögök otthon voltak és könnyebben megtudták ezt oldani.

3. Sokkal jobb vezéreik voltak a görögöknek mind tengeren mind szárazföldön.

4. A tengeri fölény a görögöké volt egyértelműen. Jobb hajóik és matrozaik is voltak mégha kevesebb hajóval is bírtak. A perzsa flotta kissé szedett-vedett volt és egyedül a föniciai hajók és hajósok hozták itt az elfogadhatót.

5. A saját hazáját védő sereg mindig elszántabb.

6. A két sereg összetétele. A perzsák elit gyalogos egysége a halhatatlan gárda volt, náluk talán csak a spártaiak voltak képzettebb harcosok. A halhatatlanok viszont csak 10.000-en voltak és nem is vetették be az összeset egyszerre egy fronton. A perzsa lovasság és íjászok kíválóak voltak,de a seregük nagyrésze különféle irreguláris könnyű gyalogos csapatokból állt. Ezeket a már korábban meghódított hűbéres népek adták és nem voltak túl képzettek és szervezettek meg a megbízhatóságuk is kétséges volt gyakran. Kíválóak voltak a lakosság sanyargatására, de önmagukban ezek esélytelenek voltak egy szervezett,képzett hadsereg ellen.

Ezzel szemben a görög seregek gerincét a hopliták adták,akik egy zárt áthatolhatatlan phalanxként harcoltak és ráadásul mindig olyan terepre kényszeritették az ellenséget ahol az nem tudta kihasználni lovasságát és számbeli fölényét. A spártaiak és a thébai szent osztag közöttük is híresen jónak számított,de a többi polisz is fegyelmezett,képzett katonákat tudott küldeni.

Tehát a számokat kivéve minden érv a görögök mellett szólt. Az a túlerő se volt olyan hatalmas,modern becslések szerint „csak" kétszeres esetleg háromszoros lehetett. A 200.000 fős perzsa sereg az már a nagyon max szám. Közel se volt 1 millió emberük mint azt a görög írók állították(ennél nagyobb számokat is mondtak egyébként). Csak ugye minél nagyobb számú ellenfelet győznek le annál dicsőségesebb a diadal.

Én még hozzátenném, hogy a korabeli lovasság még nem használt kengyelt és nyerget, azaz messze nem képviselt olyan lökőerőt, mint mondjuk a középkori. Elég volt egy ugrásnál a ló hátán megmaradni...Esélyük nem volt megbontani egy zárt gyalogos falanxot.

Voltak a perzsa seregben harci szekerek is, de a dimbes-dombos, hegyes terepen ezek használhatatlanok voltak.

A perzsák utánpótlási nehézségekkel is szembenéztek. A szalamiszi csata után a görögöké lett a tengeri uralom, az utánpótlás csak a Boszpuroszon át jöhetett a hajóhídon. Amit egyszer biztosan szétszedett egy vihar, lehet, a későbbiekben is történt ilyen malőr...

Akorabeli görög városállamok a korabeli ipar, kereskedelem, kultúra stb. fellegvárai voltak. Vagyis jó logisztikai hátterek. A persza birodalom meg hiába volt nagy, ha a terület zöme lakatlan sivatag volt.(Ezért minden bizonnyal fals az egymillió fölötti perzsa katona, Szulejmán szultán idejében is csak olyan 100-150 ezer főt tudtak összeszedni egy hadjárathoz, pedig az Oszmán birodalom területe még nagyobb is lehetett...)

A perzsák mindig a számbeli fölényükben bíztak, azonban a görög falanx a dombos, szűk terepen nagyon jól tudott védekezni, s a perzsa sereg könnyűfegyverzetű gyalogosai nem tudtak ezzel a harcmodorral mit kezdeni, általában súlyos veszteségeik voltak.

A görög csapatok képzettebbek voltak a perzsáknál, pl. Gaugamélánál Nagy Sándor seregének harcértéke közel megegyezett a perzsákéval.

A maratoni csatát a spártaiak lekésték és a perzsa lovasság sem vett részt benne.

A perzsák haderejét az íjjászok adták, a lovasságuk is íjjászokból állt, a közelharcra kevéssé voltak alkalmasak.

Mivel a fő erő, a perzsa lovasság nem vett részt a harcban, aminek nem tudjuk a pontos okát, a gyengébb harcértékű perzsa gyalogság létszámban sem múlhatta felül a görögök haderejét és mind felszerelésben, mind harcmódban eleve esélytelenek voltak.

Nagy valószínűséggel Miltiádész észrevett egy lehetőséget, amikor valamiért a perzsa lovasság nem volt harckész állapotban a csatatéren és rohamot vezényelt.

Mivel a hangsúlyt a szárnyakra tette, a perzsákat bekerítették a nehéz fegyverzetű hopliták és súlyos veszteségeket okoztak nekik, valósággal lekaszabolták őket. Úgy tűnik, a perzsák csak egy sortüzet lőhettek nyilaikkal, többre már nemigen volt idejük.

Nem a falanx felállással nyerték meg így a csatát, attól eltérő taktikát alkalmazott Miltiádész és 6400 fős perzsa veszteséget okozott a rohammal, amíg a görögök teljes vesztesége csak 192 fő volt mindössze, így a csatában résztvevők száma erősen eltúlzott lehet, különösen Hérodotosznál.

A valóságban a görög tízezer nehéz fegyverzetű hoplita napokig várta az alkalmat a kedvező összecsapásra.

A perzsa sereg huszonötezer fős lehetett, a hajóikon nemigen fért volna el több, különösen a lovakkal együtt, mert a sereg zömét, mintegy tizenötezer főt a lovasíjjászok alkották. Ezen felül a közelharcra kevéssé alkalmas gyalogos íjászok semmiképpen nem voltak alkalmasak a nyílt csatára a görögökkel és katasztrofális veszteséget szenvedtek, a létszámuk felét a görögök lekaszabolták rövid kardjaikkal, vagy lándzsáik hegyére tűzték.

Mivel a harc hajnalban történt, lehetséges, hogy a perzsa lovasság itatni volt és elkeveredtek a mocsaras vidéken, de arról is vannak adatok, hogy őket már behajózták a perzsák, akik el akartak vonulni a csatatérről, de akármi volt is az ok, a harcban nem vettek részt.

A számokról még annyit hogy a görög poliszok kb. 60.000 katonát tudtak kiállítani és 400 hajót(ezeken nem tudom mennyi matróz és evezős lehetett). A perzsák száma vitatottabb de olyan 120.000-re szokták saccolni és a flottájukat meg kb. 700 hajóra.

Viszont szerintem azt a 120.000-et is csak nehezen tudták összeköhögni mivel a birodalom méretéből adódóan időközben más frontokon is harcolniuk kellett vagy készenlétben kellett tartani erőiket. Többnyire kis-ázsiai és egyéb ilyen-olyan hűbéresek adták a Görögországban harcoló haderejüket de még behódolt görögök,makedónok is voltak az oldalukon. Gondolom az ő megbízhatóságuk még kétségesebb volt mivel bármikor átállhattak a többi göröghöz ha épp olyanjuk volt.

Nagy Sándor hadseregét már ide se vegyük, hiszen akkoriban a görög városállamok már gyarmatokkal rendelkeztek(Marseille, de Szicília, Krím félsziget, stb.) ennek megfeleő gazdasággal, bankrendszer ősével, hajógyárakkal, stb. Rengeteg görög tudós alkotott, élt, már iskolák, sőt akadémiák is voltak. Pl.a milétoszi iskola már a görög-perzsa háborúk előtt létezett, aztán Athén vitte a pálmát.

A madkedónok annyit tettek meg, hogy az egymással marakodás helyett összefogták az égészet-ezzel egy népes, gazdaságilag és technikailag nagyon fejlett valami jött létre. Annyit kellett még megtenniük, hogy az addigi egynemű vagy kétnemű hadsereget több fegyvernemre osztották. Voltak pikások, akik a falanxban küzdöttek. Voltak pajzshordozók rövidebb lándzsával és karddal, akik a régi hopliták utódaiként a falanx oldalát védték. Voltak könnyűgyalogosok, akik hajító dárdával, parittyával távolról ritkították az ellenséget, íjászok és lovasság...

A nehéz hoplita, könnyű peltasztész már korábban is megvolt, sőt Trákiában a lovasság is divatos volt.