Egy középkori nyugat-európai páncélos lovagokból álló hadsereg legyőzne egy ókori római légiót? A puskapor európai megjelenése előtt melyik volt a kontinens legerősebb hadserege?

A páncélos lovagok hadserege hány főből áll?

A puskapor előtt valószínűleg a Római Birodalomnak volt a legerősebb hadereje Európában, már ha a 13. században betörő mongol hadsereget nem vesszük európainak.

Abszolút le.

Kezdjük az elején a lovagok kiképzésével. A lovag jelöltet már kicsi korban elvitték katonai táborba egy lovagrendbe. 5-6 éves korától kezdve a gyilkolást tanulta, a lovagi képzés elég brutális is volt gyakoriak voltak a sérülések, hozzá szoktatták őket a vér látványához, a fájdalomhoz, kiválóan megtanultak több különböző fegyverrel bánni, a különféle vívó technikákat. Amikor elérte a 12 éves kort akkor elment egy felnőtt lovaghoz pajzshordozónak, majd 14 éves kora körül lovaggá ütötték. Ekkora már egy több háborút megjárt veterán gyilkoló gépnek számított. A lovagok hátasa is speciális, a nagyobb lófajtákból tenyésztették ki őket, a különleges kiképzés során hozzá szoktatták őket a vér szaghoz, a nagy zajhoz.

Következő a modern felszerelés. Mind a lovag mint a lova tetőtől talpig vastag lemezvértben volt, általában alá még láncinget is vettek vagy szőrmét. A kétkezes pallos akkorát tudott vágni hogy egy páncélos katonát és fel tudott szeletelni, a vastag acélbuzogány meg a vértezeten keresztül is súlyos belső vérzést tudott okozni, a lovagdárda meg rohamozva átlyukasztott szinte bármit. Később megjelentek a számszeríjak ami sokkal pontosabb és sokkal halálosabb volt, hozzá jöttek még a speciális recézett lövedékek amik a levegőben körkörösen mozogtak becsapódva hatalmas roncsolást vittek végbe és a vissza hajlott recés élüknek köszönhetően ha kihúzták mégjobban szétszabdalta az ereket, szöveteket.

Mivel a ló hatalmas termetű volt és összességeben a lovaggal együtt nagy súlyt nyomtak simán le tudták taposni a gyalogos katonákat. Ez szoros alakzatban nagy számban különösen hatásos volt. A Szentföldet azért is tudta ilyen sikeresen egy maréknyi lovag megvédeni és meghódítani mert technikai és kiképzésbeli fölényben voltak a szaracénokkal szemben. Egy veterán lovag kb 20 muszlim gyalogossal ért fel.

A romaiaknál kezdetlegesebb volt a technika, bronzból készült fegyvereket és kardokat használtak amik nem voltak olyan tartósak mint az acél, a kiképzésük egy átlagos középkori szintnek felelt meg, sokkal későbbi életkorban kezdődött meg. Egyszerűen nincsenek egy súlycsoportban, egy 500 fős lovagsereg simán letarolt volna még egy 5000 fős római légiót is.

Attól függ milyenek a körülmények.

Esőben, sárban, hegységben és meredek dombokon a páncélos lovagok véreznének el, de nagyon csúnyán. Erre láttunk már történelmi példát is pl.: a azincourt-i csata, ahol sima, paraszti íjászok kézitusában is képesek voltak megölni a francia lovagokat.

Aztán ha jól emlékszem a makedónok használták először ezt a technikát, de a rómaiaknál is volt rá példa, mikor 4 ágú vastag szegeket szórtak a harcmezőre és az utakra, hogy a lovak talpaiba fúródjanak. Egy páncélozott, de mozdíthatatlan jószág pedig már semmire se jó.

Inkább azt kéne megnézni, hogy sík terepen, gyalog milyenek az erőviszonyok.

A lovagok ruházata védte az egész testet, viszont irtó nehéz volt (lehetett bennük szerteágazódóan mozogni, de csökkent a reakciós idő, és hamarabb kifáradtak). Ha csak láncinget viseltek, az is önmagában 15 kg-ot nyomhatott. A római légiósoké ennél könnyebb volt, de nem is védte az egész testüket. A fegyvereik? Sztereotipizálva lett a páncélos, két méteres kardokat lengető lovagok képe, de többségében ők is csak egykezes kardokat használtak a könnyűségük miatt. Aki mégis kétkezesen akarta használni a kardját, az pedig a pajzsot felejthette el végképp, míg a rómaiaknál az egy alap dolog volt.

De ezeket is alapul véve, szerintem is a lovagok nyernének. Kicsit sem tartom kizártnak, hogy bizonyos tényezők megléte mellett a rómaiak is győzzenek, de mi most általánosságban beszélünk a témáról.

Hát amúgy nehéz kérdés.

A római légiók rendszere teljesen egyedülálló volt a későbbi hadseregekhez mérten is. Fegyelmezettség, nagyobb félelem az előljárótól mint az ellenségtől.. Ez egy olyan képzés, amely több mint ezer évre eltűnt a földről a rómaiak után. (most a Marius utáni reformos légiókról beszélünk, de a meggyengülés előttiről)

Maga a rendszert ha átültetjük egy középkori haderőbe (acél fegyverek, kicsit jobban védett katonák, megerősített pajzsok,) akkor le verhették volna a lovagokat.

A rómaiak a maguk korában a legfejlettebb fegyverzetet, technikát használták. (pl. a "barbárok" körében ismeretlen volt az Onager, mint ostromeszköz)

Ez olyan összehasonlítás, mint ha pl. egy Második világháborús német haderőt (1941-eset) összehasonlítasz egy Mai Amerikai Német,Francia vagy Brit haderővel. Egyszerüen hiába volt a maga korában a legfejlettebb, legjobb, mégis mához hasonlítva elavult.

A rómaiak bronzfegyvereket használtak? Hát gratulálok a hozzászóláshoz. Még a gallok is vasfegyvereket használtak a gall háborúk idején.

A lovagok tetőtől talpig páncélban, meg tipikus kép a kifestőkönyvekből. Még a 13. század elején is többségben láncvért volt jellemző, a térdet, könyököt védő páncéllemezek nem is voltak használatban.

14.-15. századtól vált jellemzővé a vértezet amiről beszélsz, de a lőfegyverek megjelenésével egyidőben fokozatosan egyre kevesebbet ért.

Hát, a kérdéshez azt is hozzá vehetjük, hogy a középkor melyik periódusából származna az a sereg...

Illetve, hát a római légiós felszerelése is módosult.

Alapvetően a rómaiak oldalára billene a mérleg a gyalogság esetén. Az állam egységesen szerelte fel és képezte ki a légiókat, jó volt a logisztika, szilárd utakat építettek amerre vonultak előre, képesek voltak hidakat verni az európai folyókon. Majd a késő középkor svájci pikásai és landschenekjei lesznek hasonlóan jól képzett csapatok.

A lovasság terén a lovagoknál az előny. A kora császárkor lovasai nem használtak pl kengyelt,a késő római lovasság meg egyre nagyobb mértékben állt idegen zsoldosokból, frankokból, gótokból pl. Már a keresztes háborúk lovagjaival sem tudna mit kezdeni a római lovasság. A lemezvértes lovagok és páncélos lovak ellen meg főleg esélytelen volna pl. Caesar lovassága. Ha pedig mondjuk Nagy Lajos vagy Mátyás serege, ott a páncélosokat mindenféle lovasíjász/huszár is fedezi...(De pl a spanyoloknak is voltak kopjás könnyű lovasaik, vagy a franciák/burgondok használtak lovasított nyílpuskást, aki gyalog harcolt, de lovon ment a csatába. A dragonyos őse...

Ostromtechnikában a korai középkori hadsereg nem volna jobb, lényegében a római cuccok éltek tovább. Két dolog középkori:

-A görögtűz.

-Illetve a puskapor. A Franciák pl azért nyerték meg a száz éves háborút, mert jobbak voltak az ágyúik, és egyre több volt nekik. Vagyis késő középkori sereg előnyben volna a tűzfegyverei miatt. Kemény központi vezetéssel meg lehetne verni a légiót, azaz a lovagok lezúznák a római lovasságot, a könnyű lovasság az utánpótlásukat támadná, a védelmi pozícióba/táborba szorult gyalogos légiókat meg szétágyúznák, lelövöldöznék nyílpuskával, szakállas vagy kézi puskával, és kiéheztetnék. Gyalogos rohamot egy megerősített római tábor ellen nem javasolnék.

Végezetül el szoktuk felejteni, hogy a Római birodalom, egészen pontosan, a Kelet-Római birodalom létezett a középkorban. Bizánc néven, 1453-ig. Dicső kezdet utána elég nyögvenyelősen boldogult, hol a pártusok, hol az arabok, hol a bolgárok, hol a szeldzsukok, hol a keresztesek, hol a törökök agyalták. Sokáig No.1 flottája volt, illetve egészen jó nehéz lovassága-a katafraktészok tovább éltek.

Puskapor előtt-angol és francia sereg. Nagy Károly serege pl a legjobb volt a korabeli Nyugaton. De a kora középkorban Bizánccal is számolnék. III. Ottó után volt egy erős Szent Római Birodalom is. Ezt hívták régebben német-rómainak. Papíron az is erős volt, igaz, mi rendszerint elvertük.(Vértes hegység, khmm...hát, akkor még nem lettünk német hűbéres terület)Nagy Lajos haderejét sem nézném le, óriási területtel, erős uralkodóval, többféle katonával, amiben a lovagok, a lovas íjászok vagy a felfogadható itália szabad zsoldoscsapatok éppen úgy megtalálhatóak voltak.

Attól függ milyen terepen történik a harc, és gondolom úgy érted hogy egyenlő létszám esetén. Nyilván nyílt területen a lovagokból álló hadseregnek van több esélye, más körülmények között én a római légiót mondanám esélyesebbnek.

A puskapor európai megjelenése előtt a török hadsereg volt a legerősebb. 1396-ban csúnyán megverték az egyesített európai lovagsereget. Ennek oka hogy részben professzionális hadseregük volt. A janicsárok a kor legjobban képzett gyalogságát alkották. Könnyebben felszerelt gyors mozgású lovas szpáhik pedig megfelelő taktikával előnyben voltak a nehezebb európai lovagokkal szemben. Ehhez még hozzá jönnek a kiválóan megszervezett logisztikai és műszaki alakulatok. Tehát egyértelműen a törökök.

Igazából ezt így nem lehet megválaszolni, mert a hadviselés egy csomó körülménytől függ, nem mindegy, milyen a terep, milyen nagyságú haderőkről van szó, számítanak az emberi tényezők is (ki éppen a hadvezér, milyen tulajdonságai vannak), és az sem mindegy, hogy éppen melyik ókori kori római légióról van szó, mert teljesen más volt a római hadsereg Marius reformja előtt és után, de ez ugyanúgy elmondható a középkori lovagi seregről is, mert teljesen más volt Martell Károly serege és más volt az érett középkor lovagi serege is.

De ami a legfontosabb: az ókorban a gyalogos hadviselésen volt a hangsúly, azaz a csatákat a gyalogos derékhadak döntötték el, a szárnyakon lévő lovasság könnyűpáncélos volt, és nem volt neki olyan "faltörő kos" rohamszerepe, mint a későbbi seregeknek. Ezzel szemben a középkorban fordított volt a helyzet: a csaták döntő mozzanata a lovassági rohamok voltak.

De érdekes módon az ókorból is lehet példát mondani arra, amikor egy római sereg és egy nehézpáncélos sereg találkozott, illetve a középkorból is lehet példákat mondani arra, amikor lovagi sereg és a római légiókra emlékeztető gyalogság találkozott.

Az ókorban a Crassus-vezette carrhei csatára gondolok, amikor Crassus meggondolatlanul bevezette a légióit a sivatagba a Párthus Birodalom ellen. Az ellenfelük pedig a sokkal kisebb nagyságú, de nagyon jól páncélozott párthzus nehézlovasság volt. Az elcsigázott, sivatagban elgyötört római sereget elsöpörte a nehézlovasság. Ez a köztársaság-korabali Róma egyik emlékezetes, nagy veresége volt. De azt hozzá kell tenni, hogy sokat számított Crassus hozzá nem értése és meggondolatlan lépései is (tipikus példája volt annak, amikor egy kiváló hadigépezet egy dilettáns kezébe kerül).

Ellenpéldaként a középkorból viszont lehet mondani a svájciak harcait a Habsburgok ellen (bár ott igazából a terepviszonyok a gyalogságnak segítettek) vagy a Németalföldi városállamok gyalogságainak győzelmeit a francia lovagseregek ellen az 1300-as évekből, vagy az itáliai városállamok gyalogságainak győzelmeit a német-római császárok ellen az invesztitúra-küzdelmekben... Sőt, igazából a lovagi hadviselésnek nem is a puskapor megjelenése vetett véget, hanem az, hogy egyrészt megjelentek a zsoldos seregek (amelyek sok esetben pont gyalogságok voltak, svájci, németalföldi, olasz, spanyol zsoldosok), másrészt pedig (és ezek összefüggnek) rengeteg hadvezér pont a római légiók ókori leírásait tanulmányozva szervezték újjá a gyalogos hadviselést, így igazából a 15-16. században ismét felértékelődött a gyalogság. A spanyoloknál a tercio illik ebbe a vonalba, amit átalakításokkal a németalföldiek is alkalmaztak. Az ilyen pikás gyalogságokkal szemben a lovagi seregek tehetetlenek voltak.

Bár a római legio nem készült fel konkrétan a nehézlovas rohamokra (nem pikákkal harcoltak), mivel az ókorban nem a lovassági rohamok voltak a csaták fő pontjai, ahogy már írtam, bár a védművek emeléséhez értettek, szóval az ilyesmi ellen is tudtak védekezni, de alapvetően ők más gyalogságok elleni harcra szakosodtak.

De tegyük fel, hogy egy Caesar-korabeli és egy XIV. századi páncélos lovagi sereg találkozik. Egy római légió olyan 6000 ember, egy lovagi sereg pedig kb. 2000 lovag (és ezzel még nagyot is mondtam). Tegyük fel, hogy sík, füves terepen vannak, és a rómaiak nem emeltek sáncokat. Ilyen feltételek mellett sem tippelnék feltétlenül a lovagokra, mert egy légiónak több mélysége és alegysége volt, azaz ahhoz, hogy egy ilyen alakzat felbomoljon, újabb és újabb rohamokra van sükség, viszont ha megtörik egy roham, akkor a több alegységbe szervezett gyalogság képes arra, hogy körülzárja, és megsemmisítse a lovagi sereget. Úgyhogy szerintem a légió győzne.