Akik szerint olyan jó volt a sorkatonaság, azok miért nem maradtak a katonai pályán?

A sorkatonaság arról szólt, hogyan lazsálj őrségben, hogyan sunnyogd el a feladatod (nem, nem az éleslövészet volt a feladat, hanem a wc-pucolás), hogyan próbálj meg mindent a lehető legsunyibb módon megúszni.

Egy példa: hivatásos ismerős mesélte, hogy a század kapott a teához - hasamra ütök - tíz kiló cukrot. Abból ötöt elsuvasztott a hadnagy elvtárs, hármat a géhás elvtárs, aztán a század teájába került belőle két kiló. Jaj, de jó is lehetett!

Akinek meg tényleg az az életreszóló "élmény", hogy hogyan sikerült a Pacalfalvi őrmester elvtárs elől eldugni a nyugati importcigit, azt sajnálom az ingerszegény élete miatt.

'89 előtt is halál felesleges volt a sorkatonaság, akkor még T-34/85 tankjaink is voltak tartalékban, meg T-55-ösök. Kőkorszaki technika, egy konfliktusban egy A-10 Thunderbolt simán kilőtt volna egy fél magyar páncélosdandárt.

Ma meg van kb. 18 darab T-72-esünk üzemben, önjáró lövegünk (amiből pl. a csehek rendszerben tartanak vagy nyolcvanat), nekünk nulla. Zéró. A tüzérségünk kb. úgy működne, mint az I. világháború idején. Autóval (még jó, hogy nem lóval) odavontatjuk az ágyút, aztán próbálunk célozni, mielőtt az ellenség önjáró lövegei vagy csatarepülői elkapnának.

A Gripenjeink meg valami hullámbádog hangárban állnak, amit egy erősebb gránát szétvinne. Ha még egy nyamvadt vasbeton hangárt sem vagyunk képesek finanszírozni a drága pénzen vett vadászgépeink védelmére, minek vacakolnánk fiatalok tízezreinek felesleges szivatásával?

Az az érdekes, hogy a sorkatonaság rendszerében részt vett tisztek és kiképzők - akiket ismerek - egyike sem lett normális ember.

Most nincs közvetlen kapcsolatom hivatásosokkal, de feltételezem, hogy technikailag haladtunk valamit a korral. A stílus biztosan hasonlít a sorkatonaihoz, de hát aki vállalja, az tudja mire számíthat.

De hát ég és föld a különbség aközött, hogy valaki vállalja vagy pedig rákényszerítik.

Aki meg nagy bőszen támogatja a sorkatonaságot az inkább gondoljon vissza ott töltött éveire és hallgasson jó nagyokat.