Igaz, hogy az oroszok úgy győzték le a németeket, hogy kifejlesztettek egy új hadászati elméletet, amit elkezdtek alkalmazni, s bevált s ezt alkalmazva nyomták vissza őket az AA vonaltól Berlinek?
válasza:Nem, a németeket a -40 fokos tél állította meg,megfagyott a technika na meg az utánpótlás is beragadt, ennek eredménye képpen az oroszok rendezni tudták a soraikat.
Tavasszal pedig az orosz sár rettenetesen nagy problémákat okozott főleg a logisztikán. Ha netán egyszer jársz majd oroszországban esős időben rögtön megfogod érteni, az orosz sár más mint a miénk náluk a föld sokkal agyagosabb tapad mint a ragasztó
válasza:Nem tudom milyen új hadászati elméletre gondolsz kérdező, így rendesen nem lehet a kérdést megválaszolni. Volt egy-két dolog, amit a szovjetek találtak ki, de nem biztos, hogy te azokra gondolsz.
Ahogy meg előttem írták inkább a Szovjet időjárás győzte le a németeket, arra egyáltalán nem voltak felkészülve (Hitler a tábornokainak a tanácsára se akart várni és egyből megtámadta a Szovjetuniót mikor rájöttek mire készül Sztálin).
válasza:"Miután felismerték, hogy a hadászati győzelem az eljövendő háborúban a hadműveleti sikerek összességével érhető el, a Vörös Hadsereg a csatában elérendő harcászati sikerre kezdett összpontosítani. A szovjetek különös fontosságot tulajdonítottak az I. világháborús harcok tanulmányozásának.
Abból, hogy a Vörös Hadsereg véleménye szerint a harcászati védelem a mélységben megerősített védelmi vonalakon alapult, logikusan következik az a felismerés, hogy a támadónak is hasonlóképpen kell felvonultatnia erőit. Egymást követő oszlopokra van szükség a védelem leküzdésére. Az I. világháború harcainak - különösen a britek 1918. augusztus 8-án Amiens térségében 400 harckocsival végrehajtott támadásának - részletes elemzése során kimutatták, milyen nagy szükség van a gyalogság, a tüzérség és a többi fegyvernem közötti szoros együttműködésre. Az orosz Bruszilov tábornok által 1916 decemberében végrehajtott támadás jól példázta, hogy a széles arcvonalon végrehajtott támadás leköti az ellenséges erőket, és így megteremti a feltételeit annak, hogy az arcvonal előre meghatározott pontjain túlerőben lévő csapatokkal áttörést hajtsanak végre.
1929-ben két munka is megjelent, melyek a szovjetek harcfelfogását, azaz a mélyégi csatát taglalták: az 1929-es tábori szabályzat (PU-29), valamint egy ennél jelentősebb mű; V. K. Triandafillov altábornagy könyve: A modern hadseregek hadműveleteinek természete címmel. A mélységi csata célja, hogy a támadók az ellenség teljes harcászati védelmét áttörve 10-15 km mélyen beékelődjenek a védelembe. Részben a Bruszilov-offenzíva tapasztalataiból kiindulva Triandafillov úgy érvelt, hogy csak az ellenséges vonalak teljes szélességében és az ellenséges harcászati védelem teljes mélységében indított támadás törheti át a védelmet és állíthatja helye a mozgó hadműveletek indításának lehetőségét. A támadás főtengelyében a mélységi támadással egyidejűleg nagy hatótávolságú tüzérségi és légitámadásokat kell intézni az ellenség mögöttes vonalai ellen, ugyanakkor szemből mélyen lépcsőzött kötelékeknek kell végrehajtani a támadást, így gyors áttörés érhető el. Az említett erőösszpontosításokat az ellenség szeme elől a maszkirovka, azaz az álcázás, a dezinformáció, a megtévesztés és a biztosítás együttes alkalmazásával kell elrejteni, hiszen ebben az esetben biztosítható a legnagyobb meglepetés, amely tovább csökkenti az ellenség lehetőségét a sikeres válaszcsapásra."
válasza:Szerintem egy kicsit túlbonyolítjátok ezt a kérdést. Az orosz tél, meg a sár is nagy szerepet játszott, de leginkább az számított hogy minden német katonára jutott tíz orosz. Minden német tankra jutott tíz orosz. Minden német lövegre jutott tíz orosz...
Egyszerűen bedarálták a németeket. A német katonák hősiességét, és keménységét bizonyítja az a tény, hogy egyáltalán olyan sokáig kibírták a nyomást.
válasza:Az ókorban minden harci cselekmény arra irányult, hogy a fővezért elkapják, megöljék. Utána már kevéssé számított, melyik csapatnak van túlereje. Már az ókorban is tudták, amit itt nem, hogy hadműveleteket emberek és nem tárgyak hajtanak végre. Az embereknek pedig lelkük, gondolataik vannak, tudnak lelkesedni és összeroppanni mindenféle tárgyi erőkülönbségtől függetlenül.
Nincs jelentősége, hogy mi jött az orosz tél után. Csak annyiban, hogy a bevégeztetés mennyi idő után következik be. A német csapatok diadalittasan nyomultak előre. Moszkva határáig, a Donig, Sztálingrádig. És 1943 tele a szokásosnál is keményebb volt. Erre egy olyan össztűz, a főváros bevétele lehetetlenségének felismerése, a Donon való átkelés lehetetlensége pusztító erejű volt a lelkekben. A magyar hadsereg fizikai megsemmisülésében is. A fordulat bekövetkezett, csak végig kellett vinni. Berlinig, mert közbülső állomás onnantól már nm volt. Ahogy Churchill mondta: Sztálingrádig a lelkek csatája volt, utána, bár nehéz, de technikai rutinfeladat.
válasza:"csak sztálingrádig volt orosz tél. utána már nyár jött, majd pedig már nem orosz területen voltak."
Igen de az oroszok tízszres létszámfölényben voltak. A németek egyetlen előnye a gyors előrenyomulás okozta káosz viszont ahogy ez kifulladt az előny is elúszott, másik dolog a szovjetúnió területe óriási volt, a németek akkora területet foglaltak el belőle mint a fél USA
válasza:Kicsit szerintem is túlbonyolítjátok.
Háborút még soha nem nyertek lelkesedéssel. Ennyi erővel mi magyorok lennénk a világ urai, mert lelkesedni mindig is marhára tudtunk...Olyanokkal osztoznánk a fene nagy világuralmon, mint a finnek, vagy az indiánok...
A háborúkat a tömeg, a hadianyag nyeri. Sokat segít persze egy-két jó hadvezér, jó hadsereg szervezése, de szervezhets te akármit, ha az ellenség milliószám vágóhídra küldött barmaival szemben elfogyik a lőszered, és ott állsz a nagy semmivel... Azokat meg hajtják hátulról...
Márpedig ennyi volt a szovjet hadvezetés titka. Sztálin egyszerű vágómarhának tekintette a teljes népét, és hajtotta őket neki mindennek. Nem számított, ha az utolsó emberig elpusztult egy hadtest, egy hadsereg. Hajtottak neki az új vágómarhát a tűznek... meghátrálni nem lehetett, az NKVD felkötötte még a tábornokokat is, ha netalán tán a hősi előrén kívül más is az eszükbe jutott... Túszrendszer volt, szóval a legtöbb katonának voltak családtagjaik, akiken a rendszer bosszút állt volna, ha a katona "nem megfelelően" viselkedik...
Na, és most jön az emberi lélek.(Mert csak számít valamit!) A harmincas évek, a kitelepített népek és osztályellenségek milliói után mindenki tudta a Szovjetúnióban, hogy mi vár a rendszer "ellenségeire". Gulág. Zömük nem is mert lázadni. Eleve alapos ideológiai nevelés volt már gyerekkortól. (Bakker, hős volt az iskolákban a pionyír, aki feljelentette a saját szüleit!)
De, voltak olyanok, akiktől a rendszer mindent elvett. Mondjuk volt egy tehenük, erre kulákok lettek. Mindegy, hogy őseik, mondjuk kozákként már száz évek ótan hűen szolgálták a hazát.
Kitelepítés, Szibéria. Amikor kitört a háború, ezeket visszavitték a frontra, meghalni a Népek Atyjáért. És voltak sokan, akik nem felejtették el az éhenhalasztott ukrán falvakat, stb...Na, ezek agyonverték a tisztjeiket, és beálltak az SS-be.
A vágómarhának meg hadianyag is kellett, ehhez segítettek az amerikai fegyver és egyéb szállítmányok. Enélkül süthette volna amúgy Joszif. Pl. az egész szovjet hadiipar a háború alatt 300ezer teherautót gyártott. Ez mind szutyok hátsótengely meghajtású volt. Az amerikaiakatól kaptak ugyanennyit! Ja és még 300 ezer jeepet. ezek mind kiváló, terepes gépek voltak... persze, később az ilyesmit letagadták, illetve, elbaggetelizálták...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!