Vajon a Wehrmacht hogy tudott ennyire ütőképes lenni?

Kedves előző-előző-előző!

Nem a Wehrmacht hanem az SS volt a legerősebb haderő(Such Staffel=Védő osztagok/csapatok).Pontosabban Waffen (fegyverek)

Egyébként most már az S.A.S (Special air service) Brit hadsereg.

És a Francia Idegen Légió a világ 2 legjobban képzett kommandós hadserege.(a Francia Idegen Légió Franciaországot védi + benne van a NATO-ban és az ENSZ-ben , az S.A.S a Terrorelhárítással foglalkozik + NATO és ENSZ).

55%,

A németek nyertek volna ha, ha , ha..

De nem nyertek! mertn em volt HA! kilőtték a Bismarcot hiába votl "jó", a Spitfire és a Mustang gyorsabb és fordulákonyabb volt és jobb mint a Me109, a FokeWulfbol kevés volt, és a 262 kicsit elkésett és "buta" volt. Meg üzemanyag híjján fenét se ér a Tigris és a Me262... Se a Tirpitz.

Hood-od meg ne emlegessük a Bismarc ellen, ugyan is az egy I.vh-s hajó volt.

Megnéztem volna a Bismarcot egy Missouri ellen... Mert az ellenfél lett volna, Vagy akár csak a VI. György sorhajók ellen.(asszem épp részben ezek is kergették)

Németek nem voltak jók, és miért nem? mert mindent benzin hajtott és nem diesel, minden megfagyott télen, és nyersanyga se volt. Saját felsőbbrendűségüknek estek álldozatul, túl sokra tartották magukat. Rommel egymagába kevés lett volna Normandiába, vagy Oroszországba.(Ha nem tévesek a történelmi tudásaim, Afrikába is kevésnek bizonyult, igaz, mégis kiérdemelte a Sivatagi Róka nevet)

Nem azt mondom hogy bénák a németek, de azért olyan hatalmas ászok sem voltak. Olaszországba sem a jó kiképzés miatt tartottál magukat olyan jól, hanem azért mert "hegyröl lefelé" könnyű lőni a felfelé mászókat, és a szövetségesek sem akarták húsdarálóba küldeni a katonákat.

Mellesleg, ha jól emlékszem az ernyőseik igen csak oda vesztek Görögországba.

És a németeknek olyan méretű és számú bombázója sem volt mint a szövetséges B27 vagy Lanchaster.

" én is leginkább arra helyezném a hangsúlyt, amit előttem írtak, hogy ők fel voltak készülve, a többiek meg nem. Évekkel korábban már irdatlan pénzeket öltek a hadsereg felfejlesztésébe és felkészülésre, míg az ellenfeleik csak már a háború közben kaptak észbe, amikor a többségnek már késő volt."

Ebben a formában ez az állítás azért nem teljesen helytálló.A német fegyverkezési program igazából Hitler hatalomra jutása után indult be igazán (1933), az azt megelőző időszakban pedig nem igazán volt lehetőségük a katonai harcjárművek és egyéb rendeltetésű eszközök fejlesztésére a Versaillesi békeszerződés értelmében.A szovjetek már 13 éve fejlesztettek harckocsikat mikor a németek neki álltak a Panzer I-es kiképző harckocsi kifejlesztésének.Még a Barbarossa hadművelet hajnalán is sok Pz I és Pz II illetve rövid csövű Pz IV volt a német hadsereg harcrendjében amelyek totál alkalmatlanok voltak a tank-tank elleni harcra.A német tengeralattjárókból is hiány volt...

Amúgy a wehrmacht részben épp a Versaillesi békeszerződésnek köszönhetően vált hatékony alakulattá.A német hadsereg létszámát az I VH utána alaposan megkurtították (max 100000 katona).Valahogy kompenzálni kellett a viszonylag alacsony létszámot ezért a vezérkar úgy döntött hogy kivételesen magas szintre emeli a kiképzés színvonalát illetve a követelmény rendszert így csak a legjobbak kerülhettek be.Az alacsony létszám miatt a tisztek száma is relatíve alacsony volt ezért még a közlegény beosztású katonákat is megtanították feljebb valóik feladataira.Ha például egy századost agyonlőttek egy tizedes rang fokozatú tiszt is simán be tudta tölteni a helyét + nem volt szükség a támadás leállítására mivel gyakorlatilag azonnal pótolni tudták ezt a veszteséget.Ergo a németek a hadsereg létszámának kompenzálását úgy ellensúlyozták hogy létre hoztak egy 100000 fős elit alakulatot amely ugyan a wehrmacht megalakulása után felhígult de sikerrel adta át a tapasztalatait a kadétoknak + a spanyol polgárháborúban volt lehetőségük kipróbálni a taktikákat és továbbfinomítani azokat.

"Hát normandiába épp azért vesztettek, mert késett a legfelső parancs. de am igen ez volt a nagy előnye a német hadseregnek, hogy intelligens tisztetkböl állt."

Valóban.Problémát okozott hogy a parancs csak megkésve érkezett de igazából nem ezen múlott a hadművelet kimenetele.Egy részt azért mert a német hadsereget teljesen váratlanul érte az 1944-es Normandiai partraszállás.Más felöl viszont a német szárazföldi haderőnem ebben az időben már erősen meggyengült és elég komoly létszámbeli hátrányba is került.

A német hadseregnek a háború előre haldtával egyre komolyabb gondokat okozott az emberanyag utánpótlás.1943-1944 között már az ún. népi németekből (Volksdeutsch) is hiány volt így a Waffen SS is rá kényszerült hogy az "Untermensch" népek körében is toborozzon.Ez végül ahoz vezetett hogy összességében véve a Waffen SS-ben a német származásúak döntő kisebbségbe kerültek.1943-ban kb 427000

egyéb országból toborzott katona volt a német hadseregben ez kb 30 hadosztálynak megfelelő emberanyag volt.Ezek az alakulatok nem rendelkeztek megfelelő kiképzéssel, morállal és felszereléssel.A normandiai harcokban résztvevő 7. hadseregben ha jól tudom legalább 23 Osttruppen gyalogos zászlóalj szolgált ezek között voltak grúzok,kozákok,örmények és oroszok is.

David Nutting hadnagy a 30. rohamegység "B" alegységének parancsnoka ezt írta a Cotentin-félszigeten végrehajtott előre törésről:

"Ejtettünk néhány elképesztő foglyot.Az első csapat senkire nem hasonlított,akikkel eddig találkoztunk, és miután mindenféle nyelvet kipróbáltunk, kiderült,hogy a Szent Oroszország Anyácskából való grúzok.Nem polgári szolgálatot teljesítő Hilfswilligék (önkéntesek) voltak, hanem felfegyverzett katonák.A zsold könyvükben cirill betűkkel szerepeltek az adatok.Ezután már meg sem lepődtünk, amikor lengyelek,románok,balti népek sőt oroszok kerültek a hálónkba."

Normandiában egyedül az alábbi hadosztályok rendelkeztek számottevő harcértékkel: Panzer Lehr, 12 SS Hitlerjugend, 21-ik páncélos hadosztály valamint a 101-102-es SS nehéz páncélos zászlóalj,352-es hadosztály + még néhány német ejtőernyős ezred.ez kb 5 teljes hadosztálynak megfelelő erő volt ami a normandiában harcoló alakulatok alig 10%-át tette ki.

"a Spitfire és a Mustang gyorsabb és fordulákonyabb volt és jobb mint a Me109, a FokeWulfbol kevés volt, és a 262 kicsit elkésett és "buta" volt. Meg üzemanyag híjján fenét se ér a Tigris és a Me262... "

Először is.Az a jobb gép amelyikben képzettebb és tapasztaltabb pilóta van.Hiába van sokkal jobb vadászgéped

ha a taktikák,manőverek és céllövészeti alapok nincsenek a kisujjadban.

Az Me 109-es elnevezés is téves. "A gép tervezője, Wilhelm Emil "Willy" Messerschmitt a fejlesztés megkezdésének időszakában még a Bayerische Flugzeugwerke AG (Bf) alkalmazottja, de 1938. július 1-jétől a cég felvette a Messerschmitt AG (Me) nevet. Ezért minden olyan fejlesztés, ami ezen dátum előtt kezdődött, Bf néven fut továbbra is, ezen dátum után indított fejlesztéseknél viszont Me jelzés volt használatban."

Ami a spitfire a mustang és Bf 109-est illeti a spitfire és a P-51 valóban szűkebb sugarú körben tudott elfordulni de azt azért már nem merném kijelenteni hogy jobb és gyorsabb is lett volna.A P-51 D mustang maximális sebessége 703 km/h volt összehasonlításképp ott van a Bf 109 G10-es modell amely 685 km/h míg a K4-es 710 km/h-es volt a csúcssebessége.20-30km/h sebesség különbségnek légi harcban nincs különösebb jelentősége így a Bf 109-est lassabbnak minősíteni a spitfirenél vagy a Mustangnál nem éppen korrekt dolog.Ami az Fw 190-es vadászgépet illeti kb 20000 darabot gyártottak le belőle ami egyáltalán nem minősül kevésnek.Kb azonos mennyiségű Spitfire gurult le a gyártósorról mint amennyi Fw 190-es.

Az Me 262-es leminősítése szintén hiba mivel egy korszakalkotó vadászgépről beszélünk.Más felől a típus figyelemre méltó eredményeket ért el a Luftwaffe 1944-1945-ös helyzetének fényében.Gyakran előfordult hogy 12 Me 262 szált szembe 1600 szövetséges gép ellenében.Az üzemanyag hiány következtében a kadétok kiképzési idejét és a bevetések számát is csökkenteni kellett a nyersanyag hiány pedig ahoz vezetett hogy a repülőgépek gyártásához használt anyagok minősége nem mindig érte el az elégséges szintet.Ez különösen a sugárhajtóművek megbízhatóságát érte kritikusan.Az imént említett nehézségek dacára az Me 262 kb 6:1-es győzelmi arányt ért el ráadásul a legtöbb Me 262-est le/felszállás közben lőtték le.

"És a németeknek olyan méretű és számú bombázója sem volt mint a szövetséges B27 vagy Lanchaster."

B-27-es bombázó nem is létezett.Nyilván a B-17-es Flying Fortress-re gondoltál csak elirtad.Amúgy tévedés.A németeknek volt 4 motoros bombázója Me 264-es néven.A típus remekül teljesített a teszteken és akár amerika bombázására is tökéletesen allkalmas lett volna.A sorozatgyártásáról végül gazdasági megfontolásokból mondtak le mivel a német iparnak túl költséges és időigényes lett volna egy 4 motoros nagy hatótávolságú bombázó típus legyártása illetve 1943-ban vadászgépekre nagyobb szükség volt mivel a légtér ellenörzése és védelme volt az elsődleges szempont.

"Mellesleg, ha jól emlékszem az ernyőseik igen csak oda vesztek Görögországba. "

A veszteségek néha félrevezetőek.Nem csak az adott alakulat képzettségi színvonalát kell figyelembe venni hanem a szituációt is.Hiába van egy jól képzett elit alakulatod ha hibás taktikai elvek alapján veted be őket.Egy vodkagőzös orosz gyalogsági rohamban valószínűleg még az SAS kommandósai is csak golyó fogónak lettek volna jók.A Krétai német ejtőernyős hadműveletben a magas veszteségek főként német hadvezetési hibáknak tudható be.A felderítésnek nem szenteltek kellő fontosságot és időt ami igen súlyos következményekkel járt.Márpedig a felderítés kulcsfontosságú elem az ejtőernyős hadműveletek esetében.A Market garden hadműveletben a szövetségesek is elvesztettek legalább 15000-17000 jól képzett ejtőernyőst mert nem tanultak a Krétai esetből.

"Németek nem voltak jók, és miért nem? mert mindent benzin hajtott és nem diesel, minden megfagyott télen, és nyersanyga se volt. Saját felsőbbrendűségüknek estek álldozatul, túl sokra tartották magukat. Rommel egymagába kevés lett volna Normandiába, vagy Oroszországba.(Ha nem tévesek a történelmi tudásaim, Afrikába is kevésnek bizonyult, igaz, mégis kiérdemelte a Sivatagi Róka nevet) "

A benzinmotor tényleg nagy hibának bizonyult pl: a harckocsik meghajtására diesel motor allkalmasabb lett volna.Ami Rommelt illeti ő mindig a német hadiipar "kukájában" turkált.Az afrika corps olyan minőségű fegyverzetet használt ami nélkülözhető volt más hadszintereken.Ráadásul nem elég hogy többnyire elavultabb német harckocsi és repülőgép típusokat használt még ezekből is súlyos hiány volt.

"Nem azt mondom hogy bénák a németek, de azért olyan hatalmas ászok sem voltak. Olaszországba sem a jó kiképzés miatt tartottál magukat olyan jól, hanem azért mert "hegyröl lefelé" könnyű lőni a felfelé mászókat, és a szövetségesek sem akarták húsdarálóba küldeni a katonákat."

Nana azért az olasz hegyeket ne úgy képzeljük el mint egy csupasz,egyenletesen meredek falú köhegyet aminek a tetején áll pár német katona és lövi a felfelé masírozó szövetséges bakákat.Egy hegy ennél álltalában bonyolultabb tereptárgy az viszont igaz hogy az olasz terep inkább a védőknek kedvezett és nem a támadóknak.Ahoz hogy ezt felismerjük nem kell történelem tudás csupán egy kis földrajzi ismeret.Olaszország kelet-nyugati szélessége átlagosan alig éri el a 200km-t ami azt jelentette hogy a németeknek viszonylag keskeny frontvonalat kellett védenie.A hegyek megfelelő megfigyelési pontokat jelentettek számukra másfelől viszont lassították a szövetségesek előrenyomulását.Kevés volt a harckocsik és nehéz járművek számára is járható út az időjárás pedig sok borsot tört a szövetséges légierő orra alá.Nem csak a hegyvonulatok az időjárási viszonyok és az utak okoztak problémát.Olaszárszágban számos folyó van ami tovább nehezítette a szövetségesek előretörését ráadásul sok taktikai hibát is elkövettek.Az Olaszországba vezényelt német alakulatok képzettségi színvonalával pedig nem volt különösebb probléma.

Hat az utokepesseg az inteliges emberekbol adodott mrg h felkeszultek a haborura de oszorszag megtamadsa egy elsiettett parancs eredmenye voltMeg varhatak volna egy evet

es a japanok is beszalhatak volna

mikor viszavertek oket Stalingradnal A katonak kelet oroszorszagbol erkeztek mert a japanok nem tamadtak ha tamadtak volna oroszorszag 100as hogy elesik

mondjuk ez mar nem ide tartozik

"Hat az utokepesseg az inteliges emberekbol adodott mrg h felkeszultek a haborura de oszorszag megtamadsa egy elsiettett parancs eredmenye voltMeg varhatak volna egy evet

es a japanok is beszalhatak volna

mikor viszavertek oket Stalingradnal A katonak kelet oroszorszagbol erkeztek mert a japanok nem tamadtak ha tamadtak volna oroszorszag 100as hogy elesik

mondjuk ez mar nem ide tartozik"

Ha vártak volna még egy évet a támadással a vörös hadsereg nagyon megerősödhetett volna. A Barbarossa hadművelet éppen abba az idő intervallumba esett amikor a szovjet hadsereg épp átszervezés alatt állt. Ha tovább várnak akkor az oroszok be tudták volna fejezni a hadsereg átalakítását....1 év elegendő idő ahhoz hogy az idejét múlt fegyverzetük nagy részét kicseréljék T-34-es harckocsikra és hatékonyabb Yak-1-es vadászgépekre...stb

Egy esetleges szovjet támadásra Kelet Európa ellen, megvolt az esély és ezt a németek sem akarták megvárni. Akkor zúzták szét a vörös hadsereget amikor még sebezhetőbb volt.