Oroszország miért ment ki Afganisztánba a 80-as években?

A Szovjetunió ment ki. És a kommunizmus terjesztése volt a céljuk.

[link]

A lényeg a következő: 1978-ban az ún. Saur-forradalom megdöntötte az afgán polgári kormányt és kikiáltotta a szocialista köztársaságot az Afgán Demokratikus Néppárt (PDPA) vezetésével. Viszont a párt két részre oszlott - a szovjetbarát 'Khalq' és a semlegesebb irányvonalat követő 'Parcham' frakciókra. A forradalom után hatalomba került Taraki a Khalq tagja volt, de a Parchamhoz tartozó Hafizullah Amin meggyilkoltatta és átvette a hatalmát. Ennek hatására vonult be a Szovjetunió, hogy megdöntse Amint és a Khalq új vezetőjét, Babrak Karmalt helyezze Afganisztán élére. Ezután a szovjetek megszállták Afganisztánt, hogy Karmal instabil kormányát megpróbálják megerősíteni, de mivel Afganisztán egy hasonló Vietnam-szerű fekete lyuk volt a szovjet katonák számára, és nem sikerült stabilizálni a helyzetet, 1985-től kezdve Gorbacsov fokozatosan elkezdte csökkenteni, majd megszüntetni a szovjet jelenlétet Afganisztánban. Ezzel egyidőben az amerikaiak komoly erőforrásokat öltek az afgán mudzsahidek (mujahideen - szélsőséges iszlamisták) támogatásába, akik a '80-as évek végére már a vidék nagy részét uralták, és így még nehezebbé tették a szovjetek dolgát.

Valószínűleg bizonyítani akartak és azt hitték könnyű lesz. Nem lett.

Nem akarták, hogy az iszlám fundamentalisták destabilizálják a Szovjetunió közép-ázsiai tagállamait (Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán), ezért támogatták a szovjetbarát afgán vezetést. De a mudzsahedinek, az iszlamista lázadók harcmodorával nem bírtak a szovjetek, mint ahogy az amerikaiak sem boldogultak Vietnamban a Viet Minh erőivel, ezért döntöttek a kivonulás mellett a nyolcvanas évek végén.