Usa számára nem lett volna 1szerűbb, ha a Japán kapituláció után egyből ledobott volna még pár atomot a Szovjetunióra és ezzel őket is térdre kényszerítették volna?

"Németország gazdaságilag és katonailag mérföldekkel volt lemaradva Amerikától"

Azért, ezt megcáfolnám.

Németország akkor is nagyhatalom volt katonailag és gazdaságilag is.

Viszont, megvoltak a korlátai, ahogy ma is megvannak.

Fontos nyersanyagokban (olaj), nem gazdag, akkoriban sem volt az.

Emellett, a népessége is töredéke Amerikának,ebből adódóan nem tudott annyi harcképes embert adni.

Haditechnikailag pedig teljes mértékben egyenlő volt a szövetségiekkel, sőt, egyes esetekben innovatívabb volt.

"ma 20:41"

Persze nagyhatalom volt, de ettől függetlenül pont azok miatt amit mondtál - népesség, nyersanyag - a fasorban sem volt Amerikához képest.

- A háború végéig az USA-nak 3 darab atombombája volt. Egyet teszt céllal dobtak le, kettőt Japán kapott. A következő októberre készült volna el emlékeim szerint, azt Tokiónak szánták volna, ha nem kér békét.

- Az USA nem tudott volna atomot dobni oda, ahová lett volna értelme. Repülőikkel közép-európai nem orosz városokat és Kelet-Oroszországot érték volna el, Vlagyivosztokon kívül nem volt semmilyen értelmes célpont amit elértek volna.

- Hatalmas túlerőben volt a SZU hadserege, egy amerikai csapás után pár hónappal később tengerbe szorítják Európában a szövetségeseket.

- Semmilyen társadalmi támogatottsága nem volt annak, hogy 6 évnyi háború után megint neki álljanak egy másiknak.

Pár napja olvastam az "Elképzelhetetlen hadműveletről" mely 1997-ben került elő archivumból.

1945 májusában Churchill kiadta az utasitást a brit vezérkarnak hogy 1945 júliusra dolgozzák ki a Szovjetunió elleni támadás tervét.

Drezda térségében 500ezer amerikai és brit illetve 100ezer újrafelfegyverzett német katona kezdte volna a támadást.

Élőerőben az oroszoknak kb 6x-os,harckocsikban kb 4x-es,repülőgépekben kb 4x-es túlereje volt(annak ellenére hogy francia és brit területen raktáron "porosodott" kb 6ezer db amerikai Schermann harckocsi,lévén nem volt hozzájuk már kezelőszemélyzet).

a tervet gyorsan lesöpörték az asztalról,mivel esélytelennek itélték meg.

atombomba: való igaz,hogy az USA 1945 októberre készült volna el a Tokiónak szánt bombával.szóval nem lett volna mivel bombázni a Szovjetuniót.

Később a koreai háború idején 1951-53-ban Mc Arthur tábornok akarta Kinát atombombázni,de az elképzelését gyorsan lesöpörték az asztalról.