Az I. Világháborúban mi alapján döntötte el Ausztria-Magyarország, hogy ki mellé áll?

Jajj... Ajánlom egy töri könyv elolvasását... Ott megtalálhatsz olyanokat, mint:

Hasbsburg Birodalom - közös uralkodó és jogkörei; szövetségi rendszerek; résztvevő országok érdekei; casus belli...

Bocs, hogy nem részletezem, de ez hosszú dolog, viszont nem bonyolult.

"Az I. Világháborúban mi alapján döntötte el Ausztria-Magyarország, hogy ki mellé áll?"

A háborút Ausztria-Magyarország kezdte a Szerbia elleni hadüzenettel, szóval a többiek dönthették el, ki mellé állnak. Elég értelmetlen a kérdés.

Azért a németek tanácsolták a császárnak, hogy támadjon.

Mivel Ausztriában és Németországban is egy nyelvet beszélnek, ezért ittt már érezhető, hogy az osztrák ugyanolyan, mint a sváb, vagy a porosz, vagy egy bajor...

Ráadásul a három császár szövetségét ők indították még régen, de Oroszország kilépett a Monarchia miatt, és az oroszok beléptek az antant országokhoz, Angliához és Franciaországhoz.

A németek és az osztrákok pedig kerestek egy új szövetségest, és az az ország lett a választásuk, ami még szinte meg sem alakult, de már nagyhatalom lett. Ez az ország Olaszország. De ez a szövetség már inkább csak egy francia-ellenes koalíció volt, különösebb szálak nem fűzték egymáshoz a feleket.

A németek és az osztrákok (az olaszokkal együtt) nagyhatalmak voltak, és gyarmatokat szerettek volna Nagy-Britanniától és Franciaországtól, akik persze nem adtak, erre a németek begurultak, és szép lassan megutálták Nagy-Britanniát és Franciaországot...

Amikor Ferenc Ferdinánd, a trónörökös elment szarajevóba egy ünnepségre, a szerbek kinyírták őket (a Fekete kéz banda, a merénylő pedig Gavrilo Princip volt).

Ez történt június 25-én. Erre Ferenc József június 28-án levelet küldött a szerbeknek, hogy kérik a merénylőket, de azok semmit nem csináltak, erre (II. Vilmos sugallatára) a Monarchia megtámadta Szerbiát, mindezt július 28-án.

Ekkor a németek és az osztrák-magyarok közösen harcoltak, hozzánk csatlakoztak a bulgárok (az ő szerepük igazából nem volt több a propagandánál, elvégre egy szláv ország csatlakozott egy oroszország elleni háborúhoz.

Még a törökök is hozzánk csatlakoztak, de az olaszok vártak, és a franciák nagyobb területet ígértek nekik (ami jóval több lett volna, mint amennyit megkaptak), és az olaszok hadat üzentek nekünk.

A románoknak is terület kellett, és mivel utálják a magyarokat, nem volt nehéz dönteniük, ki mellé álljanak.

Belgium meg a franciák mellett van, és rrajtuk mentek át a németek.

Az USA meg azután lépett be, hogy a németek a korlátlan tengeralattjáró háborúban elsüllyesztették az amcsi Lusitaniát.

Majd vesztettünk!

Ettől függetlenül a németek indították a tengeralattjáró háborút.

amcsik ellen a németek meg nem voltak felkészülve... igazából a britek ellen sem...

Én úgy tudom, hogy mivel az Antant hatalmaknak gyarmatai voltak, sőt mi több sok gyarmata ami egyenlő volt a nagyobb erő(forrás) tartalékokkal, a tengelyhatalmak a gyors háborúra tettek fel mindent. Azt hitték, hogy az oroszok lassan fognak mozgósítani és mire támadnának már Franciaország kapitulált(ugyebár Párizs bevétele volt a cél). Ezt régebbi tapasztalatok sugallták, ám ez esetben nem így történt. Itt történt a világháború legsúlyosabb stratégia hibája mikor a német Moltke tábornok csapatok küldött Kelet-Poroszországba, ezzel gyengítve a nyugati haderőt. Így a németek megállították Párizstól 100km-en belül(50-60 kb.) és kialakult az állóháború.

Az "USA beszállt a háborúra" ügyben a hajó elsüllyesztése/korlátlan tengeralattjáró háború inkább ürügy, mintsem kiváltó ok, sokkal inkább azért lépett be az USA, mert félő volt, hogyha az Antant veszt(és volt rá esély az állóháborútól függetlenül)akkor nem tudja visszafizetni a nagy mennyiségű hitelt amit kapott.

Ennek ellenére, a Központi hatalmaknak még volt egy utolsó lövése(egy nagy offenzíva Franciaország ellen), míg az amerikai csapatok partra szállnak.

Figyelembe véve, hogy Oroszország ezidőtájt lépett ki a háborúból(1916). A keleti fronti csapatokkal megerősített

nyugati erők támadásba lendültek és ekkor "játszódtak le" azok a híres csaták, mint pl. a Verduni, Somme-i.

Azt is meg kell említeni, hogy mivel a Tengelyhatalmak elég egységesek voltak, gyorsabba tudtak mozgósítani, így létszámbeli hátrányuk kiegyenlítődött.