Mennyire jó a német ajkú országok katonáinak, főleg gyalogosainak a kiképzése, mennyire állják meg a helyüket a sztárolt amerikaiakkal szemben?

Szerintem kb ugyan ott vannak, hasonlóan gazdag ország van pénzük felszerelésre, gyakorlatokra stb.

Amiben az USA valószínűleg előrébb jár az nem egészen a gyalogos katona kiképzése, inkább a tengerészet, légierő, és a fent említett gyakorlatok helye típusa stb.

(mondjuk ezt a sztárolt amerikai dolgot nem igazán értem)

Ki az a mindenki, aki el van ájulva tőlük? Az amerikai filmekben őket mutatják be, mint a nonplusultra, de furcsa is lenne, ha nem így lenne.

"Koronczaival nagyon sokat beszélgettünk. Munkamódszere is megegyezett Korcsákéval, azaz megcsinálta a kevés munkát, ami volt, azután szép nyugodtan megvárta a munkaidő végét, és hazament. Mesélt a német hadseregről, az ő módszereikről. Korcsák is mesélt korábban az orosz és az amerikai hadseregről, hiszen ő is mindkettővel találkozott - egyaránt elvégzett egy szovjet és egy amerikai hadiakadémiai kurzust. A két tiszt beszámolóiból leszűrhető tanulság, hogy az amerikaiak örülhetnek, hogy annak idején nem ugrottak nekik a szovjetek, mert igencsak elrépázták volna őket.

Az amerikai hadsereg ugyanis - és a nyugati hadseregek általában, így a Koronczai százados által látott német hadsereg is - túlzottan specializáltak, nagyon sokban támaszkodnak a modern technikára. Így például az amerikai tüzérség annyira függ a GPS műholdas rendszertől (Global Positioning System, több műhold hálózata, amely méteres pontossággal lehetővé teszi földrajzi koordináták meghatározását) hogy tüzértisztjeik az akadémián nem is tanulják meg, hogyan kell műhold nélkül, papíron koordinátákat számolni egy tűzcsapáshoz. Mi következik ebből? Ha a műholdlánc megszakad, s ehhez elég egyetlen műholdat kilőni, az amerikai tüzérség máris harcképtelen. Más példa: az amerikai tisztek zsebszámológéppel, az orosz tisztek logarléccel számolnak. Persze a számológép sokkal modernebb, ez igaz. Csakhogy a számológépbe elem kell, a logarlécbe pedig nem, s utóbbi még egy atomcsapás elektromágneses lökésétől sem megy tönkre. Itt a különbség: nem az a lényeg, hogy egy hadsereg békében milyen jól néz ki, hanem hogy háborúban mit tud csinálni.

Nagy különbség van az orosz és a nyugati tisztképzés között is. Az amerikai hadiakadémián a tisztnövendék - úr. Nem megerőltető a sportgyakorlat, kiváló az ellátás, mindenki saját számítógépet kap, ingyen jár az üdítő, stb. Korcsák százados mesélte, hogy az amerikai katonai főiskolán, ahol tanult, minden apró hülyeséget külön csicskás végzett, így például a számítógépteremben külön csak arra volt alkalmazva egy tiszthelyettes, hogy a papírt töltögesse a nyomtatókba. Nehogy a tiszt uraknak fáradni kelljen.

Ellenben az orosz főiskola gyökeresen más volt. Ott valóban háborúra készítették fel a növendékeket. Mínusz tíz fokos hideg volt a tanteremben, ahol ültek, pufajkában és kesztyűben kellett dolgozniuk, hogy szokják a háborús körülményeket. Az éjszaka közepén kizavarták őket az ágyból, vegyvédelmi ruhában beültették őket egy terepjáróba, és elhúztak velük a fagyos tajgába, térképolvasási gyakorlatra. Beléjük verték minden lehetséges híradótechnika kezelését, legyen az zsebadóvevő, reléskocsi vagy műholdvevő állomás. Õrséget adtak az orosz télben, menetgyakorlatra mentek, s mindemellett még a tanulnivaló is rengeteg volt. De aki ezen átment, valóban megérdemelte az aranycsillagot, s nem csak azért kapta, mert kiseggelt pár évet egy tanteremben.

A nyugati hadseregek másik nagy problémája, hogy a katonák túlzottan specializáltak, csak saját szakterületükhöz értenek. Egyszer Koronczai százados egy német híradózászlóaljjal gyakorlaton vett részt. Persze ez nem olyan gyakorlat volt, mint a mieink, hogy kitolatnak a sportpályára és kész, hanem felpakoltak mindent és mindenkit a teherautókra, aztán hajrá, irány a Harz-hegység, egy hétig vissza se jövünk. Csakhogy a célnál egy kis malőr adódott: eltörött egy antennakábel csatlakozója. A magyar százados csodálkozva figyelte, amint a németek vállat vonnak, leülnek a fűbe, és nem foglalkoznak vele. Pedig enélkül nincs rádiózás, a zászlóalj feleslegesen üldögél a hegytetőn, száz kilométerekre a laktanyától. Meg is kérdezte a parancsnokot, miért nem tesznek valamit.

- Nincs tartalék kábelünk. Majd jön a karbantartó század, és megcsinálja - nyugtatta meg a német őrnagy.

- De hát azok háromszáz kilométerre vannak innen, és különben is, honnan tudnák, hogy szükség van rájuk?

- Majd észreveszik, hogy nem vagyunk benne a hálózatban, és ideküldenek valakit, hogy nézzen meg bennünket.

- De az napokba is beletelhet!

- Tudom.

- De hát miért nem javítják meg azt a csatlakozót maguk?

- Mi? Ugyan már, mi nem vagyunk karbantartók!

Koronczainak elege lett ebből a marhaságból és szerszámot kért. Kiderült, hogy az bizony nincs. S nemhogy a csatlakozó szétszereléséhez szükséges célszerszám nincs, de egyáltalán semmiféle sincs, még egy csavarhúzó sem! Nagy sokára az egyik közkatona tudott adni a századosnak egy svájci bicskát. Koronczai azzal körülbelül tíz perc alatt helyretette a csatlakozót, és az állomás működhetett. A németek nem győztek hálálkodni. Közülük ugyanis senki sem tudta, hogy néz ki az a kábel belülről, melyik eret hová kell kötni és így tovább. Õk csak azt tanulták meg az akadémián, hogyan kell irányítani az alegység munkáját.

Részben ezért, a tisztjeink képzettsége miatt kellünk mi annyira a NATO-nak. A másik ok, hogy Nyugaton még mindig tartja magát az a tévhit, hogy a magyar hadsereg egy kiválóan kiképzett és felszerelt, az orosz hadsereggel egyenértékű haderő. Különösen az amerikaiak hiszik ezt. S azért igyekeznek bennünket kézzel-lábbal megkaparintani, hogy rajtunk keresztül hozzáférjenek az oroszok legendás titkaihoz. Nos, az egyetlen titok pofonegyszerű: a hadsereget háborúra kell felkészíteni, nem pedig gyakorlatokra és parádékra." (Tomcat, Army Report)

Ha kicsit utána nézel a GPS működésének akkor ez így hülyeség:" Ha a műholdlánc megszakad, s ehhez elég egyetlen műholdat kilőni, az amerikai tüzérség máris harcképtelen"

Ezen kívül x+1 módszer létezik a gps-nél pontatlanabb de a kockás füzetnél pontosabb, tűzvezetésre.

Az hogy tanulás közben usankában kell ülni a -10 fokban nem tudom mennyivel lendíti előre a tanulást, az tény hogy a megtanultakat nyomás alatt, hidegben melegben , kialvatlanul is alkalmazni kell az egy másik része a folyamatnak.

Nem akarok parttalan vitába bonyolódni...