Árpád, honfoglalás kori, magyar hadseregében voltak nehéz fegyverzetű lovasok is, vagy gyalogosok, a lovasíjász csapatok mellett?
Milyen fegyverzettel voltak, lehettek ezek felszerelkezve?
Vagy csak lovasíjászok voltak, és mint univerzális lovas katonák működtek a lovasíjászok és képesek voltak lovasrohamra és közelharcra is ha kellet.
Arról rengeteget tudunk, hogy hogyan zajlott a távolsági harc(nyílzápor, lóról hátrafelé nyilazás, színlelt megfutamodás majd újbóli támadás) és hogyan működtek a lovasíjászok, de hogy közelharcban mi volt arról annál kevesebbet lehet megtudni.
Igazából az érdekelne,hogy amikor be kellett szüntetni a lovasíjászkodást és közel harcolni kellet, (márpedig szerintem biztosan kellet a honfoglalás kori magyar seregnek tudnia közel harcolni is, ez magától érthető szerintem, kellet rendelkezniük hadi tervvel, taktikával közel harci, test a test elleni, kézitusa helyzetekre is) az, hogyan történhetett?
Voltak a lovasíjász seregtestek mellet, külön közelharcos lovas sereg testek lándzsával illetve csak közelharci fegyverrel akik ha kellet lovasrohamot indítottak és közel harcba bocsátkoztak ha a lovasíjászok nyílzápoz nem tudta teljes egészében felpuhítani és megfutamítani az ellenséget egy csata során? Esetleg lehettek gyalogosok is?
Vagy nem lehettek így leosztva a taktikai szerepek a különböző seregtestek között a honfoglalás kori magyar seregben és a lovasíjászok átváltottak távolsági(nyilas) harcosból, (lándzsás, kardos) közelharcossá és maguk indultak lovasrohamra közel harcba ha a csata kimenetele úgy követelte meg?
Akkor a nehéz lovas, esetleg gyalogos,derékhadat a szárnyakon lovasíjász csapatokkal egy honfoglalás kori magyar seregnél felejtsem is el?
Csak is kizárólag könnyű lovasíjászok voltak a magyar seregben, Árpád idején, csak távolsági harci taktikával, közelharci taktika nélkül?
Ne haragudj 11-es, de oltári marhaságot írtál a vértet illetően.
Hogy a túróba ne lett volna nehézlovasságunk???
A kezdeti nyílzápor megbontotta az ellenség sorait, pánikot idézett elő és ekkor támadott a lovasság, ami közelharcban szétzúzta az ellenséget.
Igenis viseltek vértet, nem tudom honnan veszitek, hogy nem. A korabeli írott források és régészeti leletek egyértelműen bizonyítják. Ennyi nem elég?
Nehézlovassági páncélzat alatt ne a 13-14. században kialakult gótikus lemezvérteket értsetek, basszus!
Közte van TÖBB SZÁZ ÉV!!!
Ez kb. olyan, mintha azt mondanátok, hogy 1848-ban tankcsaták voltak...
Normális ember páncél nélkül nem megy harcba.
Amióta világ a világ, a páncél iszonyat drága volt, ezért kevesen engedhették meg maguknak a legjobb viseletet.
A láncing is horribilis összegű volt, ezért apáról fiúra örökítették, sőt még nevet is adtak nekik.
Ezért voltak viszonylag kis számú lovasseregek, mert költséges volt 1 katona kiállítása.
A nemes megengedhette magának a drága felszerelést és ő tetőtől talpig páncélba öltözve lovagolt csatába.
A szegényebb, de harcba hívott néprétegek kénytelenek voltak beérni csekélyebb védelemmel, de azt állítani, hogy az elitharcosok szánt szándékkal ne viseltek volna semmilyen vértet, csak farmer-pólóban, kaftánban rohamoztak volna közelharcban ... enyhén szólva hülyeség.
Csak elmebeteg bocsátkozik közelharcba védelem nélküli felsőtesttel a páncélos ellenséggel szemben.
Még a lovak szügyét is páncéllal fedték.
A 10. században a magyar sereg Európa legjobban felszerelt hadereje volt, a harcértéke meghaladta a nyugati seregekét.
A 14. századi gótikus vért helyett pedig lamellás vagy pikkelyes vértet öltöttek.
Ezek kis fémdarabok, amiket bőrrel fűztek egymáshoz.
https://www.youtube.com/watch?v=83n08Ho89FI
https://www.youtube.com/watch?v=t7f7gILt0Rc
https://www.youtube.com/watch?v=68qibFLZ5SM
Megjegyzem a lamellás bőrvért sem volt sokkal könnyebb a lamellás lemezvértnél, sőt, a élettartama is jóval rövidebb volt.
Először definiálni kéne a nehézlovasság - könnyűlovasság fogalmát. Akkortájt ez nem volt ilyen élesen elválasztva, mint a 18-19. században.
Értem.
Akkor egyértelműen kijelenthető, hogy volt rohamozó lovas közelharci(lovas, nehéz lovas) szerepet felvenni képes taktikánk a lovasíjász taktikák és harci szerepek mellet.
Igazából az érdekelne, hogy mik voltak a fő fegyverek(fegyverzet) amik főszerepet kaptak a lovasroham, közelharc során amikor véget ért a nyílzápor és eltették az íjakat?
Illetve le voltak e osztva a szerepek a csapattestek között, hogy ez az 1000 harcos pl csak lovas íjászkodik, ez a 2000 ember meg csak lovas közel harcot folytat és nincsen íja, csak lovas rohamra és közelharcra való fegyverzete?
Vagy mindenkinek volt íja és a sereg minden egyes tagja íjász és lovas közel harcos is volt egyben?
Voltak e akkoriban ilyen definiált szerepek a seregen belül harcos és harcos közt?
Illetve, hogyan nézett ez ki a honfoglalás kori magyar hadseregnél?
Árpád fejedelem és a honfoglalás idején NEM VOLT páncélos nehézlovasság! Szent István király 1000 körül hívta be a német lovagokat, ezek páncélos nehézlovasok voltak, aztán velük verette le Ajtonyt, Gyulát és Koppányt is.
A XI.század második felétől alakul át a magyar hadviselés, ekkor már igazi páncélos lovasok vannak Szent László király seregében és vannak cseh gyalogosok is. IV. Béla király idejére a magyarság már elfelejti a lovasnomád harcmodort, páncélos lovasok és gyalogosok, a mongolok ellen eselyük sem volt, ezért hívta be a király a lovasnomád kunokat. A kunok még a XIV-XV-században is megőrizték a lovasnomád harcmodort és viseletet (Képes Krónika miniatúráin láthatod ezt). Ezért tudta pl. Kun László király a cseh királyt (Przemisl II. Ottokárt) legyőzni, sajnos ezzel uralomra segítette a Habsburgokat.
Előző:
1. számodra mit jelent a "nehézlovasság", hogyan definiálod?
2. szerinted nem viseltek vértet a magyar lovasok, hanem fürdőköpenyben mentek csatába?
3. nem német lovagokkal verte meg Ajtonyt, csak a szűk kíséretének tagjai között voltak németek
4. "magyarság már elfelejti a lovasnomád harcmodort"
- na ne kacagtass. :) A feledékeny magyarok. :) Hát a székelyek mire voltak?
5. a Képes Krónika miniatúrái csalókák, mert a 14. századi állapotokat vetíti vissza a több száz évvel korábbiakra is
Szerintem a 13-as nagyon jól írja. Normális katona nem megy harcba páncélzat (védőfelszerelés nélkül).
Az tévhit, hogy a honfoglaló magyarok kaftánszerű ruhában lovagoltak, mint ahogy a 19. századi romantikus festményeken látni. A katonáknak volt páncélzata, még pajzsa is. Igaz, hogy ez a páncél bőrpáncél volt, a pajzs pedig kicsi alakú volt, hogy könnyebben tudják használni az íjat. Az előkelők viszont fémpáncélt is viseltek, pl. pikkelypáncélt, ami Keleten ismert és elterjedt volt a nomádok körében.
De a nyugati típusú seregek kapcsán is sok a tévhit. Pl. nem úgy kell elképzelni a X. századi nyugati seregeket, hogy csak páncélozott lovagok ármádiája volt. Egyáltalán nem. Csak egy kemény mag, a gazdag előkelőbb lovagok engedtek meg maguknak fémpáncélt, ami a korban főként sodronying volt, hosszú lovagi pajzzsal, a fő fegyverük pedig a kopja, a mellékfegyverük a kard (pallos). A sereg nagyobb része viszont ott is könnyebb páncélzattal, olcsóbb felszereléssel rendelkezett, vagyis keménynyített textillel vagy bőrpáncéllal!
Vagyis az igazság az, hogy páncélozottságban annyira nem is volt ám különbség!
Inkább a fegyvernemekben, a taktikában, a harcmodorban különböztek. Míg nyugaton volt szerepe a gyalogságnak is, és elsősorban nehézlovas rohammal akarták eldönteni a csatákat (tehát inkább a közelharc számított), addig a nomádok ugye lovasseregekkel támadtak, a mozgékonyságra építettek (pl. egy harcosnak több lova is volt egy hadjárat során, ami nyugaton elképzelhetetlen volt) - ennek célja, hogy gyorsabban tudjanak mozogni és a több ló azt a látszatot keltette, hogy többen voltak... A nomádok ez mellett ugye a távolsági harcra építettek, a nyilzáporokra, színlelt megfutamodásokra, amik nagyon nagy fegyelmet és kiképzést igényeltek.
Tehát inkább ilyen dolgokban voltak különbségek, és nem a páncélozottság tekintetében. Minden harcos igyekszik magát megvédeni az anyagi lehetőségeihez mérten.
"1. számodra mit jelent a "nehézlovasság", hogyan definiálod? "
Valóban innen kellene kezdeni a kérdés megközelítését: Tehát hogyan nézett ki egy nyugati lovas és hogyan nézett ki egy 8.-9. századi magyar lovas harcos?
Jellemezzük(definiáljuk)a kort jellemző "nyugati" lovas fegyvernem és "keleti" lovas fegyvernem jellemzőit, fegyverzetét, védőfelszerelését, különbségeit, hasonlóságait, harci felfogását a csatatéren, viselkedésüket a csatatéren a harc közben.
Még azt kellene jellemezni, definiálni, hogy mitől lesz egy lovas harcos, nehéz lovas, mi jellemzi a nehéz lovasság fogalmát és mikortól jelenik meg a történelemben a nehézlovasság és nehéz lovas fogalma?
Egy lovas íjász közel harcolt-e ha kellett(értelem szerűen kerülte, de ha úgy hozta a helyzet tudott rohamozni, nyugati módon harcolni)? Ilyenkor, milyen fegyverrel és hogyan közel harcolt? Kardot, lándzsát rántott és Rohamozott mint a nyugati lovasság? Vagy hogyan kell elképzelni a honfoglalás kori magyar sereget, és a magyar harcosokat, amikor távolsági íjász harcból kellet közelharcra, kézitusára váltani. Milyen kézifegyverekkel vívták a közelharci kézitusát a magyarok és mi volt a különbség, illetve a hasonlóság, a nyugatiak hoz képest amikor közelharcba bocsátkoztak.
Valóban nagyobb harcértéket képviselt közelharcban egy nyugati lovas a egy magyar lovas íjász harcossal szemben?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!