A modern vadászrepülők mennyire fordulékonyak?

Végszó:

Akár 20 mp! alatt visszafordul!

Félkör!

De ilyenkor a célzás szinte nulla!

Először is nem feltétlenül publikus adat, másrészt:

Sajna ez nem ilyen egyszerű, ha a gyakorlati oldalról nézzük akkor nem mindegy hogy a repülő gép milyen magasan milyen sebességgel fordul, vagyis egy Mig 21 nem fog tudni ugyan olyan gyorsan fordulni teszem azt 1000m-en 500km/h val és 10000m en 1000km/h-val. A külső függesztmény is jócskán befolyásolja ezt a dolgot vannak megkötések, elég egyszerű belátni hogy ha egy F16 alá felpakoltak mondjuk 2 tonna bombát az elég erősen korlátozza a forduló kört (arról nem beszélve hogy itt már korlátozások is életbe lépnek mert a fent elhangzott 9G-s terhelésnél az a 2 tonna az már "kicsit" több és egyszerűen nem bírná el a gép szerkezete)

Itt pld lehet nézegetni értéketekt (marhára nem néztem át csak ezt dobta a google)

[link]

Azt hogy mennyire az ember a leggyengébb láncszem tény hogy az ember is nehezen bírja, viszont a nagyon extrém G terheléseknél érdemes elgondolkozni azon hogy van egy teszem azt üresen 10 tonnás repülőnk... na ezt szorozzuk meg mondjuk 15-el, szerintem már nem vicces.

Bocs én a modernből kicsit újabb cuccokra gondoltam :)

Egyébként az F86 esetében szerintem simán hozzá férhetőek a gyártótól ezek az adatok, vagy ép az alkalmazó országoktól a "user manual" és ez alapján lehet dolgozni, ha ilyen nincs akkor szerintem behasalnak valamit (bár felteszem valami hozzáértő hasalja be ezeket az adatokat).

Ez mondjuk nagyon függ a szimulátor készítőktől is, gondolok itt arra hogy mondjuk a Warthunderben vagy a world of warplanesben megy a nyafogás de igazából a kutyát nem érdekli hogy a Sabre emelkedése vagy fordulása vagy a nem tudom mije mennyire reális, viszont ha nézünk egy "komolyabb" szimulátort mondjuk DCS ott már azért is "kitörhet az anyázás" mert a F15C radarjának a mittudom én melyik almenüje hibás. (Igaz a DCS kategóriájú szimulátorokban nem szokás behasalni adatokat vagy nem létező gépeket beletenni)

Egyébként nem hiszem hogy "ránézésre" tesztek, komolyabb számítógépes szimulációk nélkül tényleg reális értékeket lehetne számolni, főleg minden dokumentáció nélkül. Biztos lehet reverse engineringet csinálni ha mondjuk a fél Locheed vagy Mig tervező irodát rá állítják, viszont kétlem hogy bármelyik szimulátor "gyártónak" lenne arra anyagi forrása hogy a csak papíron vagy 1x felszállt repülőre ennyit áldozzanak.

Alapvetően elég korlátozottak, ahogy évek során olvasgattam 8-9G-s terhelés felé nem mennek gépekkel, de bizonyos esetekben 6-7G-ig lekorlátozzák a maximális terhelést manőverezésnél.

Alapvetően tényleg a pilóta a meghatározó, tényező, de Guru elég jól leírta, nagyban függ a gép típusától, magasságától, sebességétől, függesztményeitől.

Azt hogy honnan szedik...alapvetően elég sok nyers adat, stb közzé van téve, szakmai érdeklődéssel meg főleg sokat meg lehet tudni egyes típusokról...persze ez is olyan, hogy egyes rendszerek pontos működését úgy sem hozzák nyilvánosságra.

A játékokban meg azért elég nagy tervezői szabadság van, folyamatos fejlesztésekkel, balanszokkal, de még egy szimulátorban is benne van az, hogy a használója valószínűleg soha nem ült mondjuk F-15-ben, és nincs viszonyítási alapja.

Kicsit olyan mint az autószimulátoroknál, hogy nagyon hasonlít az igazira, de mégis a virtuális meg sem közelít egy igazit.