Szerintetek ez hazaáruló gondolkodás?

Hát akkor vagy külföldre vándorol mindenki az egész családjával, és otthagy mindent vagy megvédi a hazáját.

Régen se mondták azt, hogy nem fogunk harcolni amiért a hülye Mátyás király visszaakarja verni a törököt.

De ha elbujdosol, vagy alkalmatlanság miatt nem hívnak be, az emberek le fognak nézni.

Akkor is így vélekednél/vélekednétek, ha más ország támadná meg Magyarországot, területszerzési/nemzet pusztítási célokkal? Mert akkor undorító dolog elmenekülni.

Egy világháború esetében páran megnyomnak pár gombot, és kipusztul az élővilág a földről.

#14

Ez a forgatókönyv nem valószínű, sőt, kizárt.

Roppant leegyszerűsíted a helyzetet. A világ nem ilyen egyszerű, a geopolitikai helyzet és ahogy a háborút látod sokkal szélesebb módon is lehet szemlélni.

A magyar 20. századi történelemben és a világon kismillió helyen (akár néhány éve a balkáni háborúkban, vagy most a közel-keleten) volt az a helyzet, ahol, - bár valóban közben a háttérben pont a nagyhatalmi "öltönyösök" játszották le a meccset, - de egy ország vagy nemzet számára meg sokszor nemcsak hogy fennállt a veszély, hanem valódi etnikai tisztogatásba torkollt a konfliktus.

Ha úgy teszem fel a kérdést, hogy fegyverhez nyúlnál e, ha szinte bizonyos, hogy egy másik nemzet a szülőföldedre lép, és a civil lakosságot nem kímélve a családod, szüleid, testvéreid, gyerekeid életét veszélyezteti, magyarul simán lemészárolnák őket, akkor a férfiak többsége nem véletlen, hogy fegyvert fog ilyenkor. A háború nem csak a könyvekben, újságokban, filmekben létezik, meg nem csak "olyan" háború van, ahol valami teljesen távoli idegen területre küldenek "öltönyösök" embereket különböző diplomáciai, gazdasági okokból.

Anno a régi "urak",akikben még volt bátorság, jellem, önbecsülés és elkötelezettség a hazájuk, népük iránt, maguk is beálltak a harcba, hazaárulás az,ha másokat küld a naccságos úr háborúzni, miközben ő bent kushad a biztonságos kényelemben.

De a hazaáruló gondolkodás kategóriájába tartozik az is, ha valaki kijelenti, hogy el lehet menni máshová élni, dolgozni, stb ha itt nem tetszik.

Megtagadhatod a fegyveres szolgálatot erkölcsi okokra hivatkozva. Ilyenkor más - polgári védelmi, egészségügyi stb. - feladatokra osztanak be.

Amennyiben valamilyen nemzetgazdaságilag nagyon fontos feladatot látsz el, úgy akkor is mentesülhetsz a szolgálat alól.

A politikai vezető megölése - ha nem ellenséges állampolgár - gyilkosságnak számít.

Ha csak simán elmenekülsz az országból, az is megoldás számodra. Háborúk esetén a fegyvertelen lakósság jelentős része ezt az opciót választja.

Nagyon leegyszerűsített a kérdés. Nem lehet rá giazán jól igennel, vagy nemmel válaszolni.

De itt egy lecke: a magyar történelemben a Nándorfehérvári diadal óta igen kevésszer fűlött a foga a magyarnak megvédeni a saját hazáját.

Szinte minden esetben népírtás lett a vége. Mármint minket irtottak (itt 20 sz. előtti esetekre gondoljatok). Tehát még a gyáva is utólag azt mondaná, inkább harcoltam volna, akkor nem ért volna minket ekkora kár.

Meg tudnál békélni magaddal, ha elfutsz, tudva, hogy a családodat az ellenség megöli? Remélem nem.

Manapság fontosabb a fogyasztói társadalom, mint a haza. Haza... Bármikor kiröhögnek, ha szóba kerül. A magyarban nincs hazaszeretet. Haza... Ne nevettess.