Van realitása magyar háborúnak vagy esetleg a harmadik világháborúnak?

"Bármikor boldogan bevonulnék ha kell,meghalni is a legnagyobb büszkeséggel tenném mert nekem ez a legszebb halál."

Sok volt mára a Call of Duty.

Realitást szeretnél?

Az első bevetésen, talán közvetlen közelről nézhetnéd, ahogy egy sorozat, vagy a tüzérség leszakítja a társad, barátod fejét, vagy végtagjait. Sírva, behugyozva kuporodnál le egy sarokba, amíg elkap egy tüzérségi gránát, lepattant golyó, vagy esetleg foglyul ejtenek és kibeleznek. Lehet kiabálni, hogy Genfi egyezmény, egyiküket se fogja érdekelni.

Háborúban akár sokat tapasztalt férfiak is összeroppannak az állandó nyomás alatt.

Nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed, hogy a katonák azért lesznek katonák, mert az olyan szép halál... Francokat szép. Kinek az? Neked, aki meghalsz? A feleségednek aki eltemet? Vagy esetleg a kislányodnak aki a koporsódra borulva sír majd? Bár a zászló úgyis felitatja. Hidd el, magyar hivatásosnak lenni nem jó. Itthon nincs semmi, a külszolgálat meg egy vicc. Ciprus az inkább Hawaii, az afgán meg beetetés. Ha Kabulba kerülsz szerencséd van, ha viszont visznek Kandahar tartományba akkor visszasírod még az itthoni laktanyákat...

Nem móka 4 óra alatt megtenni 3 kilómétert, mert tele van pokolgéppel az út, és 15 van minden kilóméteren (vagy csak ennyit szedtek fel). Elég egyet benéznie a tűzszerésznek meg a sofőrnek!

Mindenki aki megjárta a háborút azt mondja, hogy az maga a pokol. A légmélyebb bugyra. Gyerekek lőnek rád, te meg rájuk sok esetben. A baráti tűz itt már nem baráti, hanem a legveszélyesebb.

Ha vissza is tér egy katona a frontvonalból, soha nem az jön vissza aki elment. A legtöbbnek rémálmai vannak, veri a víz és rendszeresen pszichológushoz kell járnia. A családja számára meghal az az ember ígyis-úgyis, legfeljebb fizikailag még ott van.

Tudod mi a legrosszabb? Hogy ha látod a poklot, ha benne vagy hetekig, hónapokig, már nem találod otthon a helyed, és vissza fogsz vágyni. Nem azért, mert jó, mert szép a táj, hanem mert azzá lettél ami ott van. És azt tudod, hogy miért nem engedik ilyenkor a katonákat a pszichológusok visszamenni? Nem azért, mert félnek, hogy meghalnak a vakmerőségük miatt, nem. Azért, mert tudják, hogy ez a céljuk.

»Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.

S ha hosszasan tekintesz a mélybe, a mélység visszanéz rád.« Nietzsche

Sok volt mára a Call of Duty.

Már senki se kodozik... már a bátelflájd a menő tudatlan...

Semmiféle elveké nem érdemes megdögleni. Egyébként ha mákunk van akkor bekapunk egy golyót és rögtön meghalunk. Ha viszont nincs... akkor megnyomorodunk életünk végéig... leszakad a fél testünk... fogságba esünk és agyonkínoznak... mert a genfi egyezményt még az amerikaiak se tartják be Irakban a hadifoglyokkal, akkor mit várnánk például az orosz, kínai vagy ne adj Isten román katonáktól?