Ha összeállnának a skinheadek, betyársereg, nácik és egyéb szimpatizánsok akkor lehetne Magyarországon puccsot csinálni?

NEMZETI RADIKÁLISOK ÉS HORTHY MIKLÓS

-Radikálisnak addig kell lenni, míg muszáj!-

Bethlen István 1921. április 14-én vette át miniszterelnöki hivatalát. Ars poeticája szerint a demokráciát elfogadta, de az egyenlő politikai jogokat, az egyenlőséget a szavazati jogokban merőben elutasította: „Meg kell akadályozni, hogy ezekkel a szabadságjogokkal olyan destruktív elemek , amelyek a múltban ezt az államot már bajba süllyesztették, felül ne kerekedjenek.”

Bethlen szerint az ország vezetése az arra érdemesek-azok, akik már elértek az életben valamit, tettek valamit a hazáért- hivatása, ami „nem jelentheti a nyers tömegek vak uralmát.”

A társadalom alsóbb rétegei nem képesek a felelős véleményformálásra és vak tömegként követik a bal vagy jobb szélsőségeit, ill szociális helyzetüknél fogva befolyásolhatóak, megvásárolhatók és rálátásuk híján vezetésre, és nem félrevezetésre szorulnak.

Horthy kormányzó így vélekedett erről: „ a nép zöme alkalmatlan arra, hogy helyesen hasznosítsa a választójogot,ill a város és falu józan népe nem akar illetéktelenül nagy befolyást az ország kormányzatába.” A varga maradjon a kaptafánál, és mindenki a maga helyén tegye a dolgát képességeinek legjavával!

Horthy kormányának élén Bethlen egyezséget kötött a szociáldemokraták munkásképviseletével (Bethlen-Peyer paktum) és pártként is számolt velük. („…egészséges baloldalra is szüksége van a nemzetnek,de nem kommunistákra.”)

A radikális jobboldallal szemben viszont a konzervatív liberalizmust támogatta, amelyről a kormányzót is meg akarta győzni - fiát Horthy Istvánt teljes mértékben sikerült-,aki ágált ellene,de 1922-től Bethlen tanácsainak engedett.

A „régi szegedieknél”, azaz Horthy radikális jobboldali környezetében egyre inkább világossá vált, hogy a kormányzó „nem az, akinek gondolták.” A vezér, akire felnéztek és tisztelték, politikai céljaikra hangzatos szép szavak helyett kategorikus nemet mondott - az általuk „stréber tolakodóknak” mondott Bethlen és Teleki Pálnak- adott velük szemben igazat. Horthy nem volt jobboldali radikális, hiába hitték a „nemzetis” urak.

1921. július 7-én Horthyt radikális jobboldali küldöttség kereste fel szállásán: Prónay Pál, Gömbös Gyula és Zadravecz vezetésével. A nemzeti radikálisok. Mikor beléptek hozzá,Horthyból felszakadt: „veszedelmes egy társaság!” Zadravecz meghallotta szót,arcán sötét felhő szállt át,majd kényszermosollyal a kormányzó felé fordult: „De hűséges!”- mondotta határozottan.

Horthy rövid úton lezárta a beszélgetést a delegációval. Visszaemlékezéseikben, naplóikban mindegyikük kifejezte csalódottságát és negatív véleményét a kormányzóról.

Prónay nem tudta feldolgozni,hogy ideálja nem az, akinek hitte: „ Kemény kézzel kellene irányítani a haza ügyét a szegedi elgondolásoknak és a kitűzött nemzeti iránynak.”

Zadravecz püspök szerint Horthy „siratnivaló metamorfózison ment keresztül.”

Tetőzte az ellentétet, hogy Bethlen kijelentette, hogy kormánya nem tart igényt a radikálisokra és közülük egyetlen (!) személyre sem. A kormányzó helybenhagyta a miniszterelnök döntését, amely a radikálisok számára teljes csalódást és elfordulást okozott. Voltak,akik emlékeztek még Horthy szavaira,amely arról szólt,hogy szemrebbenés nélkül belelövet a baloldalba,de fájó szívvel a szélsőjobboldalba is. Teljes volt a kiábrándultság. A radikális jobboldal az eddig idolként tisztelt „vezérük” ellen fordult. Kozma Miklós 1923. augusztus 21-én ezt írja naplójában:

„Miután mi volt szegediek a kormányzónak tehertételt jelentünk,Gömböst a főméltóságú úr éretlennek tartja.”

Horthy Miklós 1930-ban konkrétan és a volt „szegedieknek” nagyon fájón, elhatárolódik a szélsőbaltól és a szélsőjobbtól: „Ebben az országban rendnek kell lennie, és én rendet fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik,számomra a különbség annyi,hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenségbe passzióból.”

Ugye milyen ismerős szavak egy évtizedről előbb? Hiszen Horthy kormányzó RENDET tett addigra. Mert, mint ahogyan akkor, ma is a RENDET vágyjuk!

Jöjjön közénk mielőbb a higgadt, nagy szívű, de erős kezű új kormányzó!

az utolsó mondatoddal egyetértek, mondjuk nem kell feltétlenül kormányzó legyen

amúgy a rendtevésnek a fehér terror is a része volt

lehetséges, hogy Horthy nem volt erőszakos, csak szimplán hátat fordított amikor végezték ki a baloldaliakat és zsidókat

mondjuk ehhez is kegyetlennek kell lenni valamilyen szinten

meg az, hogy felmentette a fehér terrorban gyilkolászókat, az is azt mutatja, hogy benne volt ő abban a fehérterrorban

mondjuk erről a Horthy dícsérő portálok nyilván megfeledkeznek

egyébként forrást azért írhatnál 70%-os, csak a korrektség miatt

ha valóban így lenne, akkor nem is szólnék egy szót sem

viszont a te jobboldali radikálisaid minden baloldalit, de még azokat is, akikről nem tudták biztosan, hogy baloldali kivégeztek, megkínoztak, internáltak

sok ember visszaemlékezései alapján még azokat is elvitték, akik előfizettek a Népszavára

nem kell mással indokolnom, mert ez éppen elég

lehet, hogy nektek, szélsőjobboldaliaknak sokszáz ember megöletése nem nyomós indok, de ez már elég nagy gerinctelenség normális emebrek körében

a forrást meg még mindig nem jelölted meg, te is azzal foglalkozol amivel nem kéne :D