Ti erről mit gondoltok?

Hitler "szocializmusa", mint az NSDAP neve is mutatja, nemzeti alapra épült. Faji elvekre, mivel ő a germánságot felsőbbrendűnek, übermensch - nek tekintette. A "megteszem, mert megtehetem" volt az ő érve, abból indult ki, hogy ha én vagyok olyan erős, hogy mást leigázzak, akár megöljek, ebből, az erősebb pozíciójából nézve ez jogos, míg a gyengébb pusztulásra ítéltetett, ezt hívják szociáldarwinizmusnak is. Az erősek élnek, a gyengék elpusztulnak, ez vezette a nácikat.

Pontosan lehetett tudni a hitleri rendszerben kiknek van félnivalójuk, baloldaliaknak, ellenzékieknek, homoszexuálisoknak stb. Aki ezekbe nem esett bele és nyíltan nem kritizálta a vezetést, annak gyakorlatilag nem volt veszélyben az élete, legalábbis a háborús évekig nem.

A kommunisták osztályokban gondolkodtak. Azazhogy, épp meg akartak szüntetni minden osztályt, létrehozni egy osztályok nélküli társadalmat. Az öntudatos munkásság, parasztság jár majd az élen - mondták - más "elnyomó" osztályok, arisztokraták, földbirtokosok megszűnnek, ha nem maguktól hát erőszakkal. Az osztályharc volt a jelszavuk. Folyamatosan a belső ellenséget keresték, senki nem volt biztonságban, szokás volt "önkritikát gyakorolni", a leghűbb kommunisták is hirtelen eltűntek, majd kissé megrokkanva előkerültek és "bevallották" súlyos bűneiket. Éves tervek, kvóták szabályoztak mindent, így a likvidálandók számát is. Ha nem volt elég ellenség, csináltak, kerítettek. Az is igaz, Sztálin - grúz létére - próbálta etnikailag is tisztítani a Szovjetuniót, népek sora tűnt el, baltiak, tatárok, kisebb nemzetiségek lettek kitelepítve. Olyan terror volt, hogy az első megszálló németeket felszabadítóként üdvözölte sok szovjet nép, ukránok, baltiak, de még oroszok is. Sok ilyen nemzetiségi SS különítmény is volt.

A két rendszer, érezvén a geopolitikai szükségszerűséget, rövid időre egymásra talált. Tudták ők, hogy a barátság nem lesz hosszú életű, mindkét fél várta, ki szegi meg e "frigyet" először. Ma már vannak információk arra nézve, hogy Sztálin támadó jellegű háborúra készült, maga Hitler (Albert Speer visszaemlékezései alapján) csak 1950 körül készült egy szovjet hadjáratra. Azt lehet mondani, hogy Sztálin ravaszsága kerekedett felül, annál is inkább, mert a világ jó része ma mint győztest ismeri, de a győzelem fényében elfeledkezünk a tízmilliós nagyságrendű - nem a nácik keze által - megölt sztálini áldozatokról.

Figyelj ezek a politikai megmozdulások, különösen a háborúk nem a "vezérelvekről" szólnak, ahogy a mai politikai élet sem. Azt hiszed, hogy Sztálint, Hitlert érdekelték ilyen kicsinyes baromságok? Ezek csak a tömeg megmozdításához kellenek. Azt hiszed, hogy Gyurcsány, Bajnai vagy Mesterházy elvhű kommunisták, hogy életcéljuk a kommunizmus kiépítése? Vagy Orbán mindezt a tőke megerősödéséért meg az emberek jólétéért csinálja? Fenéket!

Mindenki a pénzre játszik, a saját baráti körüknek a felpénzelésére. A politika annak a tudománya, hogy hogyan lejet átverni minket, egyszerű embereket. Elhitetik, hogy van valamilyen "felsőbb elv", amit követned kell, vagy akármilyen filozófiai gondolatmenet, vagy küldetés ami vezérli őket. Fenéket van! Csak a pénzünkre pályáznak.

Hitler és Sztálin kvázi szövetsége még Hindenburg idejéből származik. A németeknek Németországon kívüli gyártókapacitásra, az oroszoknak meg technológiára volt szükségük.

Hitler hatalomra jutása után a szövetség lanyhulni kezdett, lévén Németország nyíltan felvállalta a fegyverkezést, így nem kellett kerülőutakon gyártatnia.