Magyarországon a hadkötelezettség miért csak a férfiakra vonatkozik? A nőkre miért nem?

Minden kultúrára az a jellemző, ha harcolni, életet kockáztatni kell akkor a férfiak vannak az első vonalban.

Rossz irányból közelíted a kérdést, ha az egyenjogúság/kötelesség egyéni jogok oldaláról közelíted.

Ösztönökbe írt dolog ez. Az élet egy küldetés, az egyén pedig küldetéshordozó. E küldetést képviseli bizonyos körülmények között az egyéni önzéseivel - más körülmények viszont feltörnek hétpecsétes viselkedéseket melyek még őt magát is meglephetik hirtelen kockáztatja akár feláldozza magát a közösségéért.

Az ember (is) az életképesség szerint fejlődött célszerűen. Az ember közössége nélkül: senki - életképtelen. Elsősorban önmagáért felel - de bele van programozva hogy közössége fontosabb mint ő - akkor is, ha nem így éli meg normális körülmények között.

Másrészt mindenkinek van értéke az élet szempontjából, de nem egyforma.

Bocsánat: de a férfi az élet szempontjából a nőhöz képest szemét. Végszükség esetén egy is elég belőle száz nőre.

Vagyis ha életre-halálra kell harcolni egyértelmű hogy kinek kell vállalni az ágyútöltelék szerepet.

Az ősi kultúrákban is ezért volt többnejűség (nem a férfiak szórakoztatására és kényelmére) - férfi több született ám halandóbbak voltak - a hátrahagyott feleségek a féfitestvérek vagy apjuk gondjaira maradt akik akár feleségül is vették őket - a sokadikat is.

A családalapító pozíciót a fiatal férfiak a közösség védelmében munkában boldogulásban harcolták meg.

Amíg béke van - kényelmesebb a helyzet.

De férfi és nőnem egyforma hiába az egyenlősdi kritikus helyzetben az élet(ösztön) beleértve a közösségi életösztönt is - az ami mérvadó és ami számít. Az pedig a maga ésszerű és célszerűségi szempontjai szerint diszkriminál.

Még férfi és férfi között is különbséget tesznek a fronton is.

Annak az értéke a nagyobb aki többeknek számít akit többen sirat(ná)nak - gyereke családja van.

Az embernek értéke mások által van - magában semmit nem ér mégha önzése és a korszellem ezt sugallja is.

Van egy ötletem a kérdésre...

Persze ez csak filozofálgatás részemről.

Ha sok férfi elesik a fronton, a maradék kevés is több nőt tud megtermékenyíteni mint fordított esetben.

Egy férfi potenciálisan nagyon sok nőnek tud "gyereket csinálni" de egy nő hiába lenne több férfivel, akkor is csak egytől termékenyül meg.

Tehát a nők nem eshetnek el a fronton (törvényileg kötelezve) mert hosszú háború idején kihalna az "utánpótlás".

#34: Nagy kérdés, hogy mi is az a megnyert háború.

Adott esetben egy megnyert háború az is, hogy béke van hogy a szavadnak a közösségek közösségében súlya van, hogy nem kockáztatják meg hogy erőszakot vegyenek rajtad mert a győzelem is veszteséges lenne számukra. Nem éri meg a puszta balhét a farkasnak egy macskapecsenye, ha a fél szemevilágát kockáztatja.

Ez játékelméleti kérdés is.

A gyakorlatban bármely erkölcs vagy igazság függetlenség/szabadság akkor érvényesíthető, ha mögötte ott van egy ököl - mégha kicsi is.

Tudomásul kell venni, hogy a mi közösösségünk más közösségeknek vajmi keveset számít magunknak kell hogy számítsunk - sorsközösségünk a mi életterünk magunknak gondozzuk - más közösségeknek mi csupán erőforrás vagyunk a maguk hasznára.

Nem beszélve arról hogy a bennünket körülvevő sorsközösségek rossz történelmi lelkiismeretük okán nem fognak kedvelni bennünket - jól tudják hogy olyasmit tettek velünk amit magukkal szemben ugyancsak nem viselnének el.

A rossz lelkiismeret pedig a gyakorlatban nehezen viseli - és örülne ha megszűnne létezni ami emlékeztethetitörténelmi bűnére.

Első adandó alkalommal leradíroznának bennünket mint sorsközösséget és könnyen egyetértenének valamilyen elvben, aminek alapján ezt megtennék, ha a történelem úgy hozná.

Ezzel együtt kell élni - évszázadok kellenek a seb gyógyulására, ha gyógyul egyáltalán - mint látjuk az EU sem gyógyszere sőt ! Ők maguk is kezdenek alergiássá lenni erre a gyógyszerre igazságos önvédelmük okán is.

Birodalommá szervezni Európát egyre nehezebb.

A vezető országainak is addig volt kedvük hozzá amíg vezető szerepük megőrzésében reménykedtek.

Kellemesebb állapot volt győztes hatalomként gyámkodni Németország fölött - és bizony még a britek kedvét is elvenni látszik, hogy Németország (gazdaságilag) épp a békét nyeri meg velük szemben - míg ők pl. Skócia függetlenedési törekvéseivel és a bevándorlók tömegeivel küszködnek. Az erősek a vezető szerepen marakodnak, a gyengék meg a túlélésükért kapaszkodnak.Ilyen elvek mentén az EU nem fog együttműködni - sokszor Brüsszel ostobább a néhai Moszkvánál. Nem csoda messze vannak ide - nemcsak kilométerben - de a sorsközösségek problémáinak megélésében is. Ami pénzt idenyomnak azt nyereségesen vissza is markolják - támogatásokra berendezkedni konzerválja a nyomort és a kiszolgáltatottságot.

A mi problémáinkat nekünk kell megoldani - és ehhez ragaszkodni kell a közösségi szabadságainkhoz saját sorsközösségünkön belül ez az együttműködés feltétele más közösségekkel.

Gandhi azért szőtte következetesen magának kézzel fáradságos munkával a szőttesét - holott Angliában géppel tömeggyártották ugyanezt - mert tudta, hogy amít maga állít elő az az övé maga rendelkezik vele és saját fejlődésére fordíthatja a hasznát, míg amit bérmunkában csinál azzal más rendelkezik - aki az ő (közösségének) fejlődésében nem érdekelt - csak annyit kap vissza amennyiben a gazdája érdekelt, hogy másnap is neki dolgozzon.

Mi itt a sorsközösségünkön kívül és távol élőknek csupán erőforrás vagyunk - számok halmaza melyek profitról szólnak.

Ebbe az igába - lehet kényszerből valamennyire épp muszáj beállni - de lelkesedésből önpusztító ostobaság.

Milyen kötelezettsége van egy nőnek, ami egy férfinak nincs?

1. rész

Nagyon szívesen lennék a feleséged, hiszen nálatok biztos Te mosol munka után, Te készíted a reggelit munka előtt, Te vásárolsz be amikor időd van rá,Te maradsz fenn éjszaka amikor a gyermeked lázas-beteg, Te ülsz órákat az ügyeleten vagy a kórházban a kicsikkel, Te maradsz fillérekért otthon betegállományban a nyűgös-beteg gyermekeddel, majd mikor én hazamegyek főtt ebéddel vagy vacsorával vársz, és kedveskedsz majd nekem, keresed a kedvem, és figyeled, hogy mivel szerezhetsz örömet nekem, ugye? Ja, és persze Te is dolgozol minimum 8 órát,hiszen két fizetésből élünk majd!

2. rész

Hogy én mit csinálok majd otthon? Természetesen a munka után vásárolgatok a barátnőimmel, vagy számítógép előtt ülök, játszom, cigizek és nyomom a dumát,hogy mit csináltál egész nap? Miért vagy olyan fáradt, hiszen nincs semmi okod rá, a gyermekkel vagy gyermekekkel csak játszottál egész nap! Biztos sok embernek ismerős ez a dolog, amit leírtam....Na, ez a felelősség most nem a NŐN lesz, hanem rajtad kedves BARÁTOM!Nem 1-2 napig, hanem mindiggggggggggggggg....

3.rész

Elnézést kérek, a modortalanságomért!

Természetesen tisztelem azokat a férfiakat, akik a hadkötelezettség idején katonák voltak.

Az én édesapám még 3 évig volt katona! Utána ismerkedett meg édesanyámmal. Kései gyermek vagyok! :)Nem kívánom senkinek sem, hogy visszafele menjünk az időben...DE sajnos aki tanult történelmet, az tudja, hogy a gazdasági válság következménye mindig a háború volt....(Mese vagy sem? Azt is hallottam, hogy a háborúk előtt mindig több fiú született?!)Nagy a valószínűsége, hogy a haza védelme érdekében a nők is helyt fognak állni, ott, ahol szükség lesz rájuk!

Őszintén! Ha fiú lennék, most én is izgulnék egy kicsit!Hiszen nem tudjuk, mik lesznek az elvárások, a szabályok, a követelmények!