Aki 1925-ben született az lehetett katona a II. vh. -ban?

Heló!

Ha volt ismerősöd a katonaságnál, sorozóknál, megúszhattad. Alkalmatlannak állítottak be, hazugság egyéb módja... Lehet ragozni.

Az én nagyapám - igaz, nem a II VH-ban, hanem keevéssel később - sem lett katon, mert az egyik rokona elintézte. Ő akart menni, de mivel egyedüli idősebb fiú volt, és otthon sokan voltak, azt akarták, hogy maradjon otthon, és így lett. Ezt világ életében bánta.

Nagyapám 1923 ban született, behívták őt állítólag, csak akkor már bujkáltak és a testvére vonult be aki túl élte ugyan, de komolyan megsérült, de nagyapám azóta is hálás neki hogy nem köpte be őt. Mondjuk nagyapám akkor a beteg édesanyját bújtatta és etette őket valami barlangban.

Amiről tudok hogy az apai nagymamám 1927 ben született és sorban vitték be az ismerőseit szolgálatra, persze volt olyan aki megúszta mert nem felelt meg bizonyos dolgoknak, nem tudom hogy akkor mik voltak azok, de olyn sérüléseket szenvedtek hogy már ellátni sem akarták őket, nemhogy behívni, páran bele is haltak a sérülésekbe meg az éhségbe, van aki túlélte és még most is él. Igaz hogy már 30 éve levágták a lábát de vígan elvan itt lakik pár házzal arrébb és ezen kívül kicsattan az egészségtől. Pedig ő volt a legrosszabb állapotban állítólag, de erről konkrétan senki nem mesélt, ő mondta hogy robbant mellette egy gránát és akkor sérült meg, de túlélte és a háború végén amikor Magyarországon már szinte nem volt semmi akkor ellátták de amint felépült kőkemény munkára fogták, és végül itt mondta fel a lába annyira a szolgálatot hogy 30 évvel ezelőtt levágták neki.

A második világháború 1945-ig tartott, akkor pedig már 20 éves volt a nagyapád, szóval igen. Akkor meg pláne, ha figyelembe vesszük, hogy sok más országhoz hasonlóan itthon is lejjebb vitték 18-nál a hadköteles kort.

Amúgy nem soroztak be mindenkit, nem is bírta volna az ország, akiknek fontosabb munkája volt, azokat nem igazán szokták besorozni.

Azt kell figyelembe venni, hogy a nyilvántartás akkor se volt tökéletes. Lehetett kimaradni, lehetett sumákolni. A megfelelő ismertség akkor is hasznos volt, ezzel lehetett "elfelejteni", "nem figyelni", "bürokratát játszani" és más hasznos dolgokat. Nagyon sok múlott a helyzetismereten, találékonyságon, és persze a szerencsén.

Mint fentebb említették, a szökéstől a letagadásig, megtévesztésig, bujkálásig és még sok más volt, kinek kinek lehetőségei és fantáziája szerint.