A nemzeti büszkeség a személyes büszkeség hiánya?

Aki félre akar érteni valamit az bizony félre is érti, sőt még másoknak is megmagyarázza. Erre jó példa az első néhány válasz.

Nem csak a két véglet létezik, hogy valakiben vagy nincsen büszkeség vagy ő az "istenkirály", ahogyan a nemzeti büszkeségben sem az, hogy hason csúszik mindenki előtt vagy mindenki felett állónak tekinti a saját nemzetét.

A különbség pont olyan, mint a szülői büszkeségnél. Attól, hogy büszke vagyok a gyerekemre, mert mondjuk osztályelső vagy versenyt nyert, még nem képzelem a többi gyerek felett állónak és lehetek rá büszke csupán annyiért is, hogy szépen köszön ha belépünk valahová, vagy elsőként hajolt le hogy visszaadja, mikor előtte leejtettek valamit.

Igen, mi mind patkányok vagyunk amiért büszkék vagyunk magyarságunkra, hát nem is értem, h miért nem halunk már ki?

Annyiira buták vagytok bakker, ti vadliberálisok, azt hiszitek ez a fejlett nyugati gondolkodás? Pl franciáknál a második erő egy radikális jobboldali párt, meg különben se.

Nyugaton is megvan ez a 1-2%nyi elmebajos, akik kiírtanák a saját nemzetüket kb, h a helyére mindenféle bevándorlót ültessen, és mint az igazi elmebajosok, meg vannak győződve a saját kis beteg álomviláguk helyességéről.

Már bocs de aki ilyen hülye kérdést tesz fel...

Mivel a kérdésből következik, hogy ha igen, akkor mindenki aki a hazájára büszke vacak ember, mert sajt magára nem lehet büszke, és ezért büszke a nemzetére.

Persze ez hülyeség.

A nemzeti büszkeség nem mas mint NACIONALIZMUS..

Talalkoztal mar zsidoval aki buszke magyar?

"A nemzeti büszkeség a személyes büszkeség hiánya?"

Előfordul ilyen eset, ez azonban nem minden eset, csak az esetek egy része. Vannak sokan ebben az országban, akik éppen a magyarsághoz tartozásuk hiányát próbálják túlkompenzálni, ez a magyarkodás, de magukat nem így nevezik, ők is "büszke nemzetiek".

Ez viszont a valódi nemzeti büszkeség egy torz, kicsavart, beteges formája, egy rosszul sikerült kísérlet az utánozására.

Meg aztán vannak olyanok is, akik túlkompenzálás helyett szemtelen magyar gyalázással fejezik ki, hogy nincs kapcsolatuk a magyarsággal, mint etnikummal, csupán egykori betelepülők elszemtelenedett ivadéka. Még akkor is, ha ez nem mindig tudatosan (a családi genealógia ismeretében) következik be, hanem tudatalatti tényezők hatására.

Az lenne a cél, hogy aki magyar, az legyen büszke rá, aki pedig nem, az arra legyen büszke, ami, ne akarjon azzá válni, amihez semmi köze, és ha már itt él, legyen szolidáris a magyarsághoz.

Sem a patriotizmus, sem a nacionalizmus nem jelenti más csoportok és nemzetek lenézését, alá-fölé rendezését. Mind a kettő, ahogy előttem helyesen írták, egy csoporthoz való tartozás tudati tényezői. Az ember szociális lény, nem csak mint individuum létezik, hanem közösséggel kapcsolatos indentitása is van. Jobb esetben. Amíg nem bűn büszkének lenni arra, hogy én én vagyok, és nem akárki, addig azt sem kriminalizálhatják, ha arra vagyok büszke, hogy a nemzetem olyan, amilyen, és a sajátosságai alapján el lehet különíteni a többi nemzettől.

itt az egyén és a közösség van egymással szembe állítva ...

Érdekes felvetés. Melyik a jobb, ha közösségben gondolkodunk, vagy ha mindenki egyénként?