A demokráciák nem háborúznak egymással?

A felsorolt példákban a modernebb időkből csak a spanyol-amerikai és az angol-búr hódító háborúk felelnek meg a demokráciák közötti háborúknak.

De ezek már több, mint 110 éve voltak. Ma már a gyarmatosítás nem fegyverrel, hanem pénzzel történik.

Az első világháború utáni példákat nézve nem demokratikus országok közötti közvetlen háborúról van szó.

Például igaz, hogy az USA részt vett demokratikus kormányok megdöntésében, de nem közvetlen katonai támadással, hanem a CIA segítette a helyi puccsokat.

Horvátország és Pakisztán létrejöttéért vívott háborúk sem tekinthetők stabil demokráciák közötti háborúknak.

Az 1982-es és 2006-os háborúk során Izrael nem a többé-kevésbé demokratikus Libanon állammal, hanem elsősorban az annak területén működő terrorszervezetekkel háborúzott.

Tehát ezek példák nem cáfolják meg az állítást, hogy az utóbbi 90 évben demokráciák nem háborúztak egymással.

A listán nem szerepel, de talán az egyetlen kivétel a 2008-as orosz-grúz háború. Ebben a konfliktusban a nyugat által is demokratikusnak tartott Szakasvili vezette Grúzia megtámadta a szakadár Dél-Oszétiát, ennek védelmében beavatkozott Oroszország is. Ez valóban egy modern, demokráciák között vívott villámháború volt. Szerencsére csak 6 napig tartott, bár a közel 1000 halálos áldozat viszonylag soknak számít.