Igaz, hogy a demokratikus országok sosem háborúznak egymással? Ez változhat a jövőben?

Az USA is szeret háborúzni pedig roppant demokratikus.

-Vietnám

-Irak

-Irán

Örmény-azeri konfliktus , pedig mind a kettő demokrácia.

És hogy régebbieket is nézzünk: amerikai függetlenségi háború. Anglia már a polgári forradalom óta (akkor már több mint 100 éve) demokratikus berendezkedésű volt, az USA pedig a háború után lett kimondottan az, de azért ennek megvolt köztük a hagyománya (például sokan már demokratizálódott országokból, Nagy-Britanniából, Hollandiából származtak, és elsődleges céljuk nem is a britektől való függetlenség volt, hanem a beleszólás a birodalmi politikába; a függetlenség akkor lett cél, amikor a britek ezt nem voltak hajlandók megadni).

De ezek kiragadott példák, és a trend valóban érvényes. A diktatúrákra jellemző a militarizmus és a külső ellenségkép, és ezek sokszor háborúhoz vezetnek. A demokráciában a militarizmus elenyésző, a szomszédos államokra pedig általában nem ellenségként, hanem fontos partnerként, barátként tekintünk. Nincs igényünk a háborúra, mert az együttműködés gyümölcsözőbb.

Kidönti el, hogy mi számít demokratikus országnak?

Amint az érdekek azt kívánjak rögtön meglehet bélyegezni bármilyen országot, hogy mégsem olyan demokratikus és már is ott az ok háborúra.

Például Irán egy teokratikus jogrendszerre épülő demokratikus ország , ugyanúgy jogállam ,csak máshogy építik fel.

A vezetőt maga a nép választja ott is , 4 évente van szavazás.

Az elnök maximum 8 évig vezethet utána többé nem lehet elnök , mint az USA-ban.