Hogyan szerveznél egy forradalmat?

Forradalomhoz kell egy közös eszmerendszer, vagy egy elgondolás, ami a különféle társadalmi rétegeket képviselőket is azonos lépésre, azaz forradalomra szánja el. Lehet ez akár egy gondolkodástípus, vagy egy "közös ellenség".

A vezető forradalmár feladata, hogy támaszkodjon néhány emberére, akinek valamit ígér cserébe, ha anyagiakkal támogatja.

Továbbá el kell kezdeni a szervezést, amely lehet propaganda is, de akár (ugyan nem egyedül) kivonulhat, és kezdheti hirdetni, hangos szónoklással a programot. Fontos, hogy a megfelelő időpontot kell kiválasztani (pl. ha a kormány mindenkinek a közös ellensége, és hoznak egy igen rossz döntést, amivel az emberek elégedetlenek, akkor ezt kiaknázhatják a vezetők, és elkezdhetik hirdetni a forradalmat).

Természetesen ezek csak nagyon alap és kezdetleges dolgok. Ezen kívül ott a hadsereg, a politikai része a dolgoknak. Szóval a fentiek nem elegek egy forradalomhoz, az említett másik két dolog is kell...minimum.

Ez nem így megy. A forradalmak legfontosabb előfeltétele nem a vezér, nem a forradalmi mozgalom, és nem a forradalmi eszme, hanem a forradalmi HELYZET. Mondok erre néhány példát.

I. 1917-ben Oroszországban forradalmi helyzet volt, a cári rendszer népszerűsége gyakorlatilag nulla, a parasztok földeket foglaltak, a munkások gyárakat. Csak egy apró szikra kellett ahhoz, hogy kirobbanjon a forradalom. Lenin és a bolsevikok bár jól szervezettek voltak, de kicsi volt a szervezetük. Viszont ők adták a kezdő lökést, ami megindította az októberi forradalmat. A forradalmi helyzetet azonban nem ők hozták létre, hanem a tömegek elégedetlensége a rendszerrel és a háború hatásai. Lenin meglovagolta ezt a tendenciát, de nem ő hozta létre. Az egész nép már régóta forradalmat akart. NEM azért, mert hatalomra akarta segíteni a bolsevizmust: a lakosság kb. 10-20 százaléka volt csak bolsevik. Mindenki forradalmat akart, a fennálló rend elutasítása volt csak közös. Közös cél, akarat ezen kívül nem volt.

II. 1956-ban Magyarországon forradalmi helyzet volt. Mindenki utálta a rendszert egy szűk kisebbségen kívül, és bármikor felszínre törhetett az elégedetlenség. Végül a közvetlen kiváltó ok a MEFESZ alakuló gyűlése volt, de ezt a MEFESZ-esek álmukban sem képzelték volna előre. A forradalomnak nem volt vezére és programja, rengeteg különféle csoport és párt jött létre, Győrben még független államot is kikiáltottak stb.

III. 2006 őszén a zavargások során Magyarországon nem volt forradalmi helyzet. Forradalmárnak az a személy nevezhető, aki nem riad vissza attól sem, hogy a karhatalommal erőszakosan szembeszálljon (magyarul verekedjen a rendőrökkel sérülést és börtönt kockáztatva). Kb. 10-20 ilyen személy volt kb. 100-1000 támogatóval. Ha a számuk meghaladta volt a 10 ezret, akkor rendőri eszközökkel nem lehetett volna kezelni a zavargást, és akkor a kormány kénytelen lett volna a hadsereget bevetni, az viszont vérontással járhat és akkor ott tartunk, mint '56-ban. Azonban nem volt az utcán 10 ezer elszánt forradalmár, csak 10-20 bajkeverő.

A forradalmakat nem annyira szervezik, mint inkébb megvárják a kialakulásukat és megpróbálnak az élükre állni.

Szerveznék csoportosulásokat. Országszerte. Tagokat gyűjtenék, propagandát építtenék ki. Elmennék szerbiába az embereimmel fegyverért. Ha nagyon sok tagunk lenne, elmennénk BP-re és elfoglalnánk a belvárosi rendőrörsöket.

Váratlan lenne az egész akció. Ezután betörnénk a Parlamentbe és lemészárolnánk az összes képviselőt.

Elvégezném a katonai fősulit majd ha elég magas rangban vagyok akkor elkezdenék szervezkedni.Elmennénk Pestre a Parlamentbe majd az összes szocialistával végeznék és átvenném az irányítást.

Dél-Amerikában ez bevált módszer:)

"Dél-Amerikában ez bevált módszer:)"

Katonai puccs =/= forradalom.

"a forradalmi helyzet talál meg és használ fel embereket. Szerintem ezt igazolja az is, hogy a forradalmi helyzet elmúlásával vége a tisztaságnak is és jönnek a terror cselekmények."

És ugyanerre vezethető vissza a közismert szabály: a forradalom radikalizálódik és "felfalja gyermekeit" addig a pontig, amíg ki nem fárad és részleges vagy teljes visszarendeződésbe nem megy át.