Egy háborúban nem érdekli a katonákat, hogy ne szórják már feleslegesen szét a bombákat, meg a fegyvereket?
A 2.VH elég régen volt. Budapestet elég régen bombázták le. És még most is minden héten azt hallom, hogy itt találtak kézigránátot, ott bombát, ott gépfegyverlőszert, itt aknát...
Most egy háborúban ezt nem szabályozzák?
Hogy ha még el is mennek a katonák, akkor vigyék már magukkal a drága felszerelést...
Meg a bombák miért nem robbantak be, ha ledobták őket egy repülőről?
Hogy szerelték össze ott a gyárban, hogy nem robban fel akkora ütéstől, amikor leeseik több száz méter magasról?
"Vagy mi az hogy egy része"
Megmagyarázom. Van százféle robbanótöltet, bomba gránát puskagolyó. Ezek között van olyan ami ütésre robban ilyen pld a puskában használatos robbanógolyó a dum-dum.A bombák gránátok között is van ütésre robbanó fajta, de a legtöbb gyutacs gyújtású ami úgy működik hogy mikor a lövedéket megállítja valami akkor szúrólángot ad ki ami felrobbantja a töltetet.
"Egy kilőtt gránát azért akkora ütést kaphat amit leejtésre sose"
Na és? Akkor szerinted beindul a töltet? Vagy mit akarsz ezzel mondani? Tök mindegy az ütés mértéke.
"Ezek között van olyan ami ütésre robban ilyen pld a puskában használatos robbanógolyó a dum-dum."
Tudod te egyáltalán, hogy miről írsz?
A dum dum (döm -döm) nak nevezett lövedékfajta nem töltettől robban, hanem a becsapódás erejétől nyílik szét, vagy lapul el, ezáltal nagyobb felületen és főként szakítva roncsol. Robbanótöltettel pedig nem rendelkezik.
"A bombák gránátok között is van ütésre robbanó fajta,"
He??? Melyik az a fajta?)
Komolyan kérdem! Voltatok ti egyáltalán katonák???
Elképzelem a következő jelentetet:
Háború, szőnyegbombázás. Pilóta számolja, hogy a kiszórt lövedékek közül hány robbant fel, majd leszáll, hogy a fel nem robbantak összegyűjtse, nehogy véletlenül ott maradjon azok nyakán, akiket amúgy épp akkor készült lebombázni. Szép film lenne...
Nos, "ütésre" max. a csapódó gyújtóval szerelt töltet robban, de az is csak a gyutacs hatására - ezt leginkább a tüzérség alkalmazta. (nem voltam katona már, de elég jól utánaolvastam)
A fegyverzet tömegtermelésben volt a háború alatt. Cipelni gyakran sokkal nagyobb áldozat volt, mint otthagyni. Ne Fegyverneppert nézzetek, hanem mondjuk Ryan közlegényt ("Hol a puskája katona?! - Jelentem, bedobtam a tengerbe, mielőtt megfullaszt")
Bombák: a légibombák gyújtói korántsem működtek tökéletesen, valamint nem csapódó hanem időzített gyújtásúak voltak (kis kerék kitekeredett az orrrából és akkor bumm. - jól látható a Pearl Harbor egyik jelenetében) Ezeknek kb 80-90% volt csak a jó. A szövetségesek által használt bombaszőnyeg eljárás pedig annyira volt pontos, hogy pl Szolnok vasúti hídjára 150-et dobtak, de egy telitalálat nem volt. Szinte minden besült és/vagy kóbor bomba a célterületek mellett található - hogy mennyivel mellette az viszonyítás kérdése.
Másrészt igen nagy arányú volt a rejtés. És ha valaki elás egy láda gránátot, hogy majd még jó lesz, azután pedig meghal, akkor a gránát legnagyobb eséllyel ott marad. 25-50-100 évig is akár. Érintetlenül. Kívül rozsdásan, belül csillogó fémtisztán, működőképesen (70 évvel a háború után is működnek még a szerkezetek)
Aknák: A gyalogság elleni védelem nagy részét ad hoc jelleggel telepítették, részben vagy egészben mellőzve a szabályzatot (ha megszerzik a szabályzatot és aszerint van telepítve, kikerülhető). Ezekről gyakran pontos térkép sem készült. Ha mégis, akkor szinte biztosan elveszett. Az aknák pedig olyanok, hogy a mentesítés 3-4 szer több idő/költség mint a telepítés. A hatástalaítás még többszörös. Aknamező esetén pedig nem egyszer több száz, sőt ezer négyzetméterre kell gondolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!