Egy háborúban nem érdekli a katonákat, hogy ne szórják már feleslegesen szét a bombákat, meg a fegyvereket?

"Vagy mi az hogy egy része"

Megmagyarázom. Van százféle robbanótöltet, bomba gránát puskagolyó. Ezek között van olyan ami ütésre robban ilyen pld a puskában használatos robbanógolyó a dum-dum.A bombák gránátok között is van ütésre robbanó fajta, de a legtöbb gyutacs gyújtású ami úgy működik hogy mikor a lövedéket megállítja valami akkor szúrólángot ad ki ami felrobbantja a töltetet.

"Egy kilőtt gránát azért akkora ütést kaphat amit leejtésre sose"

Na és? Akkor szerinted beindul a töltet? Vagy mit akarsz ezzel mondani? Tök mindegy az ütés mértéke.

"Ezek között van olyan ami ütésre robban ilyen pld a puskában használatos robbanógolyó a dum-dum."

Tudod te egyáltalán, hogy miről írsz?

A dum dum (döm -döm) nak nevezett lövedékfajta nem töltettől robban, hanem a becsapódás erejétől nyílik szét, vagy lapul el, ezáltal nagyobb felületen és főként szakítva roncsol. Robbanótöltettel pedig nem rendelkezik.

"A bombák gránátok között is van ütésre robbanó fajta,"

He??? Melyik az a fajta?)

Komolyan kérdem! Voltatok ti egyáltalán katonák???

Elképzelem a következő jelentetet:

Háború, szőnyegbombázás. Pilóta számolja, hogy a kiszórt lövedékek közül hány robbant fel, majd leszáll, hogy a fel nem robbantak összegyűjtse, nehogy véletlenül ott maradjon azok nyakán, akiket amúgy épp akkor készült lebombázni. Szép film lenne...

Nos, "ütésre" max. a csapódó gyújtóval szerelt töltet robban, de az is csak a gyutacs hatására - ezt leginkább a tüzérség alkalmazta. (nem voltam katona már, de elég jól utánaolvastam)

A fegyverzet tömegtermelésben volt a háború alatt. Cipelni gyakran sokkal nagyobb áldozat volt, mint otthagyni. Ne Fegyverneppert nézzetek, hanem mondjuk Ryan közlegényt ("Hol a puskája katona?! - Jelentem, bedobtam a tengerbe, mielőtt megfullaszt")

Bombák: a légibombák gyújtói korántsem működtek tökéletesen, valamint nem csapódó hanem időzített gyújtásúak voltak (kis kerék kitekeredett az orrrából és akkor bumm. - jól látható a Pearl Harbor egyik jelenetében) Ezeknek kb 80-90% volt csak a jó. A szövetségesek által használt bombaszőnyeg eljárás pedig annyira volt pontos, hogy pl Szolnok vasúti hídjára 150-et dobtak, de egy telitalálat nem volt. Szinte minden besült és/vagy kóbor bomba a célterületek mellett található - hogy mennyivel mellette az viszonyítás kérdése.

Másrészt igen nagy arányú volt a rejtés. És ha valaki elás egy láda gránátot, hogy majd még jó lesz, azután pedig meghal, akkor a gránát legnagyobb eséllyel ott marad. 25-50-100 évig is akár. Érintetlenül. Kívül rozsdásan, belül csillogó fémtisztán, működőképesen (70 évvel a háború után is működnek még a szerkezetek)

Aknák: A gyalogság elleni védelem nagy részét ad hoc jelleggel telepítették, részben vagy egészben mellőzve a szabályzatot (ha megszerzik a szabályzatot és aszerint van telepítve, kikerülhető). Ezekről gyakran pontos térkép sem készült. Ha mégis, akkor szinte biztosan elveszett. Az aknák pedig olyanok, hogy a mentesítés 3-4 szer több idő/költség mint a telepítés. A hatástalaítás még többszörös. Aknamező esetén pedig nem egyszer több száz, sőt ezer négyzetméterre kell gondolni.