Mi lett volna ha Hitler nem fordítja Sztálingrád felé Paulust a hadseregével? Együtt eltudták volna foglalni a

Egyébként szerintem Hitlernek eleve Törökországot kellett volna csatlósává tenni,és:

1.Délről már kevesebb lett volna az út,és biztosabb

2:Lhetett volna kudarc esetén Arábiát támadni,vagy Egyiptomot körbefogni

Bökkenő vistont az,hogy voltak még arra eső brit gyarmatok Egyiptomon kívül(Ciprus,Palesztína,Jordánia,Omán,Jemen,Katar és Bahrein),és a britek onnan tudtak volna csapatokat küldeni...Szóval nem vagyok benne biztos,de lehetséges lehetett volna némi szerencsével.

VÁLASZ :

Most sem tudják sokan, mekkora a kőolaj jelentősége. 10% ? 50% ? 99%? pedig már 100 éve használjuk iparszerűen. Akkor pedig még kevesebben tudták, hiszen a vasút még gőzmozdonyokkal működött, a magyar hadsereg pedig lóvontával, szekerekkel, a SZOVJET hadsereg pedig egyszerűen gyalog jött. Persze azért tudott begyalogolni az állig felfegyverzett és gépesített fejlett ipari németországba, mert az USA akkorra már lebombázta ugye az olajfinomítókat...PÉLDÁUL az USA is csak később jött rá, hogy a nagyvárosok szőnyegbombázása teljesen felesleges volt a kőolajfinomítók bombázásával elért eredményekhez képest.

Alapvetően aki azt állítja, hogy a Szovjetunió megtört volna, ha a németek bármelyik várost elfoglalták, avagy az olajmezőket, az hatalmasat téved és egyáltalán nem ismeri az orosz mentalitást. Másrészt a németek a ha elfoglalják az európai orosz területeket, a legtöbb amiben reménykedhettek volna az egy viszonylag kedvező, de törékeny fegyverszünet, amit a szövetségesek az első sokk után megszegnek.

Németországnak nem voltak komoly szövetségesei, ez alól talán csak Japán volt kivétel, aki viszont élethalál harcot vívott az USA-val, miközben ez a jenkiktől túl nagy erőfeszítést nem kívánt.

Ezzel szemben a németek szemben álltak az akkori világ három legerősebb országával(persze magán Németországon kívül).

A Szovjetunió a világ legnagyobb hadseregével rendelkezett(a teljes háborúra vetítve több mint 34 milliós volt a létszáma), óriási területtel és kimeríthetetlenen nyersanyagforrásokra támaszkodva. Lassan lendült bele a háborúba (de ez náluk megszokott, ráadásul súlyos hadvezetési hiányosságok is elősegítették, például támadásra voltak felkészülve nem mélységi védekezésre, és mivel az ellenség támadott a hadvezetés teljesen megzavarodott), de a végén beletanult, és onnantól kezdve a németek elveszítették a fölényüket.

Az USA a németekhez képest szintén kimeríthetetlen készletekkel rendelkezett, ráadásul a technológiai szintje minimum német szinten volt. A flottája óriási, mint ahogy a légi ereje is, lényegében elérhetetlen volt a németek számára.

Nagy Britannia, a világ legnagyobb gyarmatbirodalmán uralkodott, és bár maga az ország nem volt nagy, de pont a gyarmatok miatt a Royal Navy a világ legerősebb flottájával rendelkezett a XX. század közepéig. Ma is a NATO második legerősebb flottája az övék. A légi erejük is rendkívül fejlett volt a kor színvonalán, nem volt véletlen, hogy a németek nem próbálkoztak az angliai partraszállással. Bár a csatorna nem széles, de egy partraszállás a németek számára egy reménytelen hosszútávúszás lett volna, amit a brit flotta csírájában fojtott volna a el. Nem véletlenül próbálkoztak a németek a korlátlan tengeralattjáró háborúval, persze a végén teljes kudarccal.A Royal Navy létfontosságú szerepet játszott az Egyesült Királyság élelem-, nyersanyag- és fegyver-ellátmányának biztosításában és meg is oldotta azt.

Egyszóval ezek után egyértelmű, hogy teljesen mindegy mit csinál Németország. Egy gyors háborúban győzhetett, de hosszú elnyújtott világháborúban mindenképpen alul maradt volna. Nem véletlenül gondolkodtak villámháborús stratégiákban.

Magáról az orosz háborúról.

Németország a támadás pillanatában hozzávetőlegesen 3 millió saját és kb. 1 millió szövetséges katonára számíthatott.

A Szovjetunió 140 hadosztálynyi katonával rendelkezett, de az megtámadásakor egyből csak 2,6 milliónyi katonát tudott szembefordítani a német inváziós csapatokkal és kb 1,6 millió volt készenlétben az ázsiai területein.

Viszont viszonylag rövid időn belül elképesztő mértékben emelték a létszámot 8-10 millió köré és a harcértékük is viszonylag gyorsan növekedett.

A Barbarossa hadművelet kezdetén a legfontosabb fegyvernemnek számító páncélosok létszáma német részről valamivel több mint 3000 miközben az oroszok kb 13000 harckocsival rendelkeztek. Erre szokás azt mondani, hogy a német harcjárművek sokkal fejlettebbek voltak, de ez így nem igaz, mert korszerű harckocsik tekintetében az oroszok kb 1800 (zömében T34 és KV-1 típusok) míg a németek hozzávetőlegesen 1400 (Pz III és IV típusok), eszközzel rendelkeztek. Viszont a németek jobban használták őket, egészen addig míg meg nem érkezett az orosz TÉL tábornok, mert onnantól a minőségi fölény elenyészett.

Repülőgépek tekintetében a németek kb. 2000 géppel kezdték a támadást, az oroszoknak több mint 10000 védekezett (amúgy 2500 különböző gépük volt), de kevés volt a harcedzett pilóta és a gépek elég nagy része korszerűtlen típus volt, így a fölényt csak hosszú idő után voltak képesek érvényesíteni, de végül a mennyiség győzött.

Szóval az oroszok mennyiségben eleve fölényben kezdték a háborút, de a villámháború nem ezen úszott el legfőképpen.

A német tankok természetesen masszívan robogtak előre, de a gyalogság 3/4 része a szó szoros értelmében gyalogolt, vagyis semmi sem változott a napóleoni háborúk óta. Sokszor a gyalogos hadosztályok több száz kilométerrel lemaradva követték a páncélosokat. Mi ezzel a probléma. Aki egy kicsit is konyít a háborúkhoz az tudja, hogy innentől kezdve a páncélosok mindenféle fedezet nélkül harcoltak, kerítettek be orosz egységeket, igyekeztek leküzdeni az orosz ellenlökéseket. Ez pedig szépen lassan őrölte a németek legfőbb fegyvernemét. Szóval a német források szépen apadtak az oroszok pedig egyre erősödtek.

Bár az oroszok nagyon rosszul kezdtek és már az első időkben mintegy 600 ezer katonát, több ezer repülőt sok ezer harckocsit veszítettek, a háború kitörésétől számított néhány héten belül a masszív ellentámadásokkal lassították a németeket. Például Szmolenszknél már szívósan ellenálltak, de a németeknek sikerült tovább őrölni őket és már 2 milliós veszteségnél tartott a Vörös Hadsereg. Viszont a városnál a németek ízelítőt kaptak az oroszok ellenállási képességeiből. A háború 4 hetétől a németek már tudták, hogy alábecsülték az oroszokat akiknek már össze kellett volna omlani. A németek készletei kezdtek kimerülni. Bár az oroszok továbbra is óriási veszteségeket szenvedtek, a készleteik nyersanyag és emberanyag (havonta 500000 katonát tudtak mozgósítani ami a németeknek elképzelhetetlen volt) tekintetében kimeríthetetlennek tűntek, míg a németeknek minden katona és harckocsi, repülő fájt. Az utánpótlást több mint 1700 kilométerről szállították a német támadók miközben 1 millió partizán tevékenykedett a hátukban.

Véleményem szerint a németek az oroszokkal vívott háborút már akkor elveszítették amikor belefogtak, mert azt hitték, hogy a Szovjetunió legyőzhető egy villámháborúval. Hát hatalmasat tévedtek.