Miért nem vesz az USA vagy Oroszország a másik féltől repülőgépet?

Mert nem adnak el egymásnak. Sőt, ezeket a komolyabb haditechnikai eszközöknek a működése, felépítése, akármilye annyira titkolt a másik előtt, hogy a lezuhant gépeket is az utolsó darab forgácsig felszedik, nehogy valami információ az esetleges konkurencia kezére jusson.

Bár az ilyesmit ki lehet játszani, de a legújabb haditechnikát meg senki sem adja el még a legjobb szövetségeseknek egykönnyen.

Attól hogy megveszed a szomszéd kenyerét és az isteni finom még nem jelenti hogy ezzel megszerezted a receptet is!

A gyártás lemásolásához kell ismerni a gyártósort és a mikéntet is. A végtermékből csak az információk egy része szerezhető meg...

Lásd autógyártás!

Hisz ennyi erővel az oroszok megvesznek egy BMW-t és holnaptól mindent átraknak a Ladába.

A valóság viszont az hogy most is próbálnak kooperálni a nyugatiakkal, hátha lenyúlhatnak valamit...

Ezt a két hírt nézzétek:

[link]

[link]

Vajon van összefüggés?

Ezek hétpecsétes titkok.

Láttad már a Sólyom Végveszélyben című filmet?

Ott, miután lezuhant a helikopter, kimentették belőle a pilótákat, azután behajítottak pár gránátot a helikopterbe, hogy semmi sem maradjon utána ami használható lenne. (akár működés, akár lemásolás szempontjából)

Ezek a technológiák annyira hadi titkok, hogy még a tűzharc közepén, miközben a társaik haldokolnak/meghaltak, akkor is marad lélekjelenlétük megsemmisíteni a helikoptert.

Egyébként a film megtörtént eseményeket dolgoz fel.

Oroszország és az USA nem ellenségek viszont versenyeznek.Már nagyon régóta versenyeznek ki a jobb.Egyik egy kicsit is jobb akar lenni a másiknál.

Nem másolják egymásról a gépeket mert az "szégyen lenne" számukra.

A jenkik amúgy is úgy gondolják az orosz technológia rossz és elromlik állandóan.

A ruszkik maguk is elismerik hogy az autógyártáshoz nem nagyon van érzékük.Az új Volgák is az amerikai Crysler alapjaira épülnek.

A ruszkik például amerikai Hummereket használnak.Viszont ez csak egy autó és nem egy komoly vadászrepülő.

"Ha pl. Oroszo. venne egy f-22 vagy f-35 akkkor annak az elektonikáját beépíthetnék a saját gépükbe"

Ja, persze. Bemennek a Lockheed Martinhoz, aztán rendelnek két komplett F-22-est, egyet meg darabokban, beütik a pénztárba a milliókat, másnap meg indulnak a hajók, bennük a repülőkkel.

Tudod, a korszerű haditechnikánál nagyon megválogatják, kinek adják el. Az F-22-est például nem exportálják, hogy az ellenség biztosan ne ismerhesse meg. Nem csak az a veszély fenyeget, hogy lemásolják, hanem az is, hogy részletes vizsgálatoknak vetik alá, amelyek során megismerik a gyengéjét: például rájönnek, hogy milyen radarrendszerrel lehet jól észlelni az egyébként lopakodó tulajdonságokkal felvértezett gépet. F-35-öst exportálnak ugyan, de ott sem akárki kap belőle: Oroszországgal nem olyan jó a viszony, hogy hivatalosan vásárolhatnának ilyet.

A "fű alatti" beszerzés sem egyszerű. Annak idején a II. világháborúban a Vörös Hadsereg figyelmét felkeltették a németek mozgékony, jól használható oldalkocsis motorkerékpárjai, ezért valamelyik skandináv országon keresztül (talán Svédország volt az) beszereztek pár BMW R71-est, szétszedték, lemásolták és így született az Ural M72. Láss csodát: nem sikerült a dolog. Új gépek kellettek a kónikus csövek legyártásához, illetve a hajtásház megmunkálásához, viszont a siker még így sem volt teljes, mert az egyes alkatrészek pontos összetételét, hőkezelését, gyártástechnológiáját nem tudták kideríteni. Az összetétel még csak-csak ment volna, de a hőkezelésről csak körülbelüli elképzeléseik voltak. Nem is lett olyan az M72, mint az R71.

És ez csak egy egyszerű, karburátoros, négyütemű motorral hajtott oldalkocsis motorkerékpár volt. Szerinted egy jóval bonyolultabb, elektronikával telezsúfolt, radarelnyelő bevonattal épült repülőgépet le tudnának másolni egy az egyben? Aligha menne, még akkor sem, ha csak egy-egy részegység működésére kellene rájönni. A reverse engineering nem könnyű dolog és egy szint után már nem is éri meg. Azzal az erőfeszítéssel, ami ahhoz kell, hogy egy idegen radarrendszer működését megértsék és tökéletesen lemásolják, lehet fejleszteni egy saját változatot is.

Ez a válasz nagyon kellet :D

A Harriert (egy helyben felszállós gép) 1966-ban kezdték el sorozatgyártani,és ha jól emlékszem az SR-71 Blackbird volt az első lopakodó, amit szintén 1966-ban állítottak szolgálatba. (de ez nem biztos, lehet hogy van régebbi lopakodó is)

Ezek a technikák, lehet hogy furcsának tűnik, de az ő szemükben már ósdiak, arról nem is beszélve hogy a Sea Harrier egy hatalmas kudarc volt, a Blackbrid pedig annyira megelőzte a korát, hogy alig volt ember, aki rendesen el tudta volna vezetni.

"Az USA-nak van olyan vadászrepülőgépjük ami egy hejre le tud szálni és lopakodólyuk is van és a radaron nem veszik észre"

Bizony, csak nekik van olyan repülőjük, ami egy helyre tud leszállni, minden más ország repülőinek 2-3 hely kell a leszálláshoz. Azért van a nagyobb repülőtereken is két leszállópálya párhuzamosan, mert sosem lehet tudni, melyikre száll le az utasszállító gép.

A függőlegesen felszálló repülőgép - ahogy előttem is írták - először a Hawker Siddeley Harrier képében valósult meg úgy, hogy még használni is lehetett. Nem volt tökéletes, de mostanra már egész jó szintre hozták a korszerűsítésekkel. Az Egyesült Államok haderőnemei jelenleg az F-35B-vel kínlódnak a függőleges fel- és leszállás terén. Nem egy kifejezett diadalmenet a sztori, a másik két variáns (a szárazföldi A és a haditengerészeti C) egész jól működik, csak ez az egy nem akar sikereket produkálni. Szóval a függőleges fel- és leszállás terén még a nagy és híres US Air Force sem tudott áttörést elérni.

A lopakodó kialakítás már a '60-as évek elején, az A-12-nél megjelent: bár még nem rendelték alá az egész formatervet a csökkentett radarvisszaverő felületnek, de bizonyos pontokon (pl. a befelé döntött függőleges vezérsíknál) már megpróbálták csökkenteni a gép észlelhetőségét. Viszont a bődületes tolóerejű J58 hajtóművek nagyon is jól láthatóak maradtak az infravörös érzékelők számára (bár sem az A-12-est, sem későbbi utódját, az SR-71-est nem tudták utolérni a korszak elfogóvadászai, tehát ez igazából nem számított semmit). A használható "valódi" lopakodók kora csak 1983-ban, az F-117-tel jött el. Ott már az infravörös "lábnyomot" is csökkentették, ahogyan csak lehet, azóta pedig igyekeznek a gépek lopakodó mivoltát összeegyeztetni a különböző feladatkörökkel. Erre jó példa az F-22: a radaron nem nagyon látszik, de a Nighthawkkal ellentétben nem csak bombázásra használható.

De most már nem csak az Egyesült Államokban repülnek mindenféle, radarernyőn jól álcázott gépek: az új orosz Szuhoj PAK FA is egészen úgy néz ki, mintha minimalizálták volna a radarvisszaverő felületét és a kínaiaknak is van hasonló repülőgépük.