Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Mit kell csinálni atomtámadás...

Mit kell csinálni atomtámadás esetén?

Figyelt kérdés

Most nézem a Jericho című sorozatot és elgondolkodtam azon hogy mit csinálnánk akkor hogyha a távolban meglátnánk egy növekvő atom-felhőt.

Ti mit csinálnátok ebben az esetben?

Vannak előírt menekülési tervek,esetleg kiépített búvóhelyek Magyarországon?


2009. jún. 18. 23:40
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:
100%
Akkor már nem futsz sehova, egyrészt sokkot kapnál másrészt jönne a léglökés. Persze, ha elég távol vagy nem halnál meg azonnal.
2009. jún. 19. 09:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
91%

Teljesen felesleges lenne bunkerbe menni.

Ha nem visz el a robbanás szele, ha nem égsz szét azonnal, akkor teljesen mindegy, mert a felszín olyan szennyezett, hogy 60 évet kéne bunkerban élned, mert ha feljössz meghalsz a sugárzástól.


Tehát gyönyörködj a gombában.

2009. jún. 19. 09:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:
100%

Az előző hozzászólók jót szellemeskedtek, de ha komoly választ akarsz olvasni, akkor itt van.


Mivel a városok ellen bevetett atomfegyverek a levegőben robbannak, hogy a hatásuk kiterjedt legyen, nem pedig a földfelszínen vagy a talajszint alatt, mint a bukerromboló és ún. kemény célpontok elleni fegyverek, és egy átlagos civilt valószínűleg ilyen fegyver (tehát magasan robbanó) hatása érinthet, ezért a hőhatás és a lökéshullám közvetlen hatása az érintett területen sehol sem extrém nagy. Szabadban azonnal halálos lehet, de erős épületben és/vagy pincében átvészelhető, ami nem jelenti persze, hogy a robbanás hipocentrumában nem fognak leégni vagy összeomolni akár a betonépületek is. Viszont a hipocentrumtól kijjebb rohamosan javulnak a túlélési esélyek. Az átlagos városlakó számára a közvetlen hatásnál is nagyobb problémát jelent az ún. kihullás, kiszóródás, a radioaktív csapadék és por. Ez ellen úgy lehet védekezni, ha az ember kb. 10 nap időtartamra megfelelően előkészített rejtekhelyre húzódik, ahol élelem és víz áll a rendelkezésére. Ennyi ideig tart ugyanis, hogy lebomlanak azok a legaktívabb radioizotópok, melyek a radioaktív csapadék és por veszéles hatásának többségét adják. A rejtekhely akár a lakás megfelelő helyisége is lehet, ha elég jól le van zárva, de még célszerűbb egy befedhető árok, gödör vagy egy pince. A cél a kontaktus elkerülése a radioaktív porral. Mivel 10 cm porréteg vagy egyéb hasonló teljesen elnyeli az alfa- és béta-sugárzást és felezi a gamma-sugárzás hatását (és így 100 cm vastagság már ezred részére csökkenti a közvetlen sugárhatást), ezért pl. egy ablaktalan helyiségben, amiben épült egy kis "fedezék" homokzsákokból, vagy akár cementeszsákokból, homokból, vizespalackokból, akár könyvekből stb. (csak az a lényeg, hogy ezek be legyenek burkolva, hogy az egész egységes szerkezetű legyen és ne legyenek benne rések), a fedezékben tartózkodók mentesülnek a sugárártalmaktól, amelyeket az épület külső falára hulló radioaktív csapadék okoz. A profibb kivitel persze egy pince, ahova a levegő légszűrőn keresztül jut csak le. A fedezékben kell tartani az élelmet és vizet, és legfeljebb csak pillanatokra szabad onnan távozni, de akkor is csak házon belülre.


Az ablakokat egyébként fehérre kell meszelni és belülről el kell sötétíteni, ha háborús helyzet van. Ez azért fontos, mert az atombomba legfontosabb hatása a hőhatás. Az ablakon "bevilágít" és akár felgyújthatja a szobák berendezését, valamint vakítja és égeti a bent tartózkodókat. A fehérre meszelt ablak nem engedi be a hőhatást és a vakítő fényhatást. Az ablak bemeszelésére nem kell kényesnek lenni, mert fél perccel a hőhatás után a megérkező lökéshullám valószínűleg megsemmisíti az ablakokat.


Ha támadás közeleg (már légiriadó van), akkor minden tüzet el kell oltani, a lakást áramtalanítani kell, a fürdőkádakat, mosdókat bedugaszolni és vizet engedni beléjük. Általában minden csapról annyi vizet kell engedni amennyit lehet, pl. vödrökbe. A támadáskor ugyanis a hőhatás felgyújthatja a házat és lehet, hogy oltani kell, ekkor a víz minden literje nagyon számít. A támadás idején a fedezékben kell tartózkodni. Utána van néhány perc arra, hogy a házban tüzet oltsunk és felmérjük a károkat, ágymatracokkal és más hasonló eszközökkel eltorlaszoljuk a védtelenül maradt ablakokat stb. Ezután a fedezékünkbe kell vonulnunk 5-10 napra. A rádió tájékoztathat a teendőkről.


A fedezékről, az élelemről, vízről, rádióról, elemekről, tűzoltókészülékekről stb. előre kell gondoskodni, ha várhatóan háború közeleg, ugyanígy arról, hogy sok víz legyen otthon, vagy vödör, amit wc-nek lehet használni stb.


Egy valódi, város elleni atomcsapásnál nagyon sokan meghalnak, de a túlélők többsége azok közül fog kikerülni, akik az említett felkészülést elvégezték. A többiek bennéghetnek egy kigyulladó lakásban (amit az ablakon keresztül behatoló infravörös sugárzás okoz), vagy élelmiszer és víz után kutatva a támadás után a városban kóborolnak, ahol megöli őket a radioaktív csapadékkal való közvetlen kontaktus.


Az ember tehát sokat tehet azért, hogy egy ilyen incidens esetén növelje a túlélése esélyeit, persze csak akkor, ha nyilvánvaló a háborús veszély és van idő előre gondolkodni. Ami Magyarországot illeti, a polgári védelemnek vannak objektumai, pl. a metró vonalán több mint százezer ember vonulhat óvóhelyre.

2009. jún. 19. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 anonim ***** válasza:
100%

Mellesleg a fekete humor kedvelőinek itt egy _valódi_ brit ismeretterjesztő film a 80-as évekből. Akkor vetítették volna, ha atomháború veszélye fenyeget. Ez a leghíresebb rész, amely arról szól, hogy mit tegyünk a hullákkal a támadás után.

http://www.youtube.com/watch?v=hGMdnod8VPI

2009. jún. 20. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 anonim ***** válasza:
100%
Budapesten a metróalagutak óvóhelyként is üzemelhetnek, de azért elég röhejes, ahogy ki lettek alakítva. Talán 300-400.000 ember fér be (szal akik közel laknak), 3 napig lehet benn lenni (az alatt elmúlik a sugárzás, vagy mit hittek?), addigra viszont kb 40 fokos lesz a belső hőmérséklet. Mindenkinek jut egy kb fél-egy négyzetméteres terület. Levegő lenne bőven, víz is, kaja viszont nuku, azaz ha látod a gombafelhőt: 1. gyorsan kenj valami szendvicskét 2. fuss a metróhoz, hátha még beférsz XD Röhej.
2009. jún. 20. 17:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 A kérdező kommentje:
köszönöm 11:34 es ez hasznos válasz volt!
2009. jún. 21. 11:29
 17/28 anonim ***** válasza:
100%

"talán 300-400.000 ember fér be (szal akik közel laknak)"


Ha Budapest középontját _váratlanul_ mondjuk 1 megatonnás hidrogénbomba-találat éri, akkor őszintén szólva nem lenne több túlélő 600-700 ezernél, a metró közelében pedig ennél kevesebben lennének. Ha viszont a támadás nem váratlan, akkor mire bekövetkezik, a város részben evakuálva van, ill. más bunkerek is elő vannak készítve. A férőhelyek száma a metróban tehát gyakorlatilag elég.


"3 napig lehet benn lenni (az alatt elmúlik a sugárzás, vagy mit hittek?)"


A légcserélő rendsze csak 3 napig működik elektromossággal. Ez baj, mert a 3 nap nem elég, a sugárzás miatt 5-10 napos tartózkodás ajánlott. Megjegyzem, 3 napos bunkerben tartózkodás is mérsékli a sugárhatást, ha nem is szünteti meg.


"Mindenkinek jut egy kb fél-egy négyzetméteres terület."


A kényelem nem szempont ilyen helyzetekben.

2009. jún. 21. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 anonim ***** válasza:
100%

Ha jó távolról látod a gombafelhőt akkor még kis erejű bombánál lehet hogy túléled, főleg ha a torlónyomás nem ért el, a környezeted nem repült széjjel. Régi óvóhelyek vannak, de a kérdés, hogy miként látod el magadat.

A metró 2-3 nagy része elég jó erre a célra, hermetizálható, de amennyi ember belefér, hát annyi ennivalót vizet nehéz szerezni, akkor a WC kérdése is fennáll.

2009. jún. 23. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:
89%
Igen sajnos ez undoritó egy dolog!De az embernek a vérében van az önpusztitás!És sajnos nem a békésebb megoldással foglalkoznak.Az atombombánál rosszabb a kollegája, a hidrogénbomba!Tellerék is tudtak valamit nem csak Oppenheimer-ék meg Fermi-ék!Anno az 1950-es években robbantották fel az első hidrogénbombát az Eniwetok-atoll szigetegyüttesen.Elmondások szerint a kisérlet után nem találták meg a szigeteket.Szerintem ha lát egy atomfelhőt egy ember akkor sok választása nincs,hacsak nincs közelben valami atombunker.Eleve a hömérséklettöl a szo nemes értelmében elpárologna az ember mint a viz!Hazudni nem akarok de olvastam hogy a gomba belsejében lévö hömérséklet kb.10-15 millio fok!De ha meg el is tudnék bujni egy atombunkerben,soha nem jöhetnék a felszinre mert a sugárzás egy jopár évtizedig,talán évszázadik nem tágitana,fertözött lenne minden.Bár ha az ember meglát egy gombafelhöt,máris kapott sugárdozist,hiszen a sugárzás csaknem fénysebességgel halad,szal ja!Az atom nemcsak utána pusztit hanem azután és azután is!A hidrogénbombának meg sajna csak a szabályozatlan formáját találták fel(hidrogénbomba) a szabályozottat még nem sajna!
2009. jún. 24. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 anonim ***** válasza:
100%
Igen lehet hogy lebomlanak az egyes izotópok amik a transzurán elemek(plutonium és urán,ezek a leginkább alkalmazott elemek)bomlásábol származnak de teljesen tiszta nem lesz a környezet.Most éljek utána még egy két évig aztán haljak meg rákban,leukémiában meg ilyen finomságokban.Lehet h akkor tulélem de nem fogot sztem utána 80-90 éves koromig élni,lehet még 40-50 éves koromat sem élem meg!Idö után kinyirnak az izotopok!
2009. jún. 24. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!