Ha a Kurszki csatát a németek nyerték volna, hogy alakult volna szerintetek a háború?

Soha nem értettem mit akartak elérni a németek a Kurszki csatában. Mégha elfoglalták volna Kurszk vidékét, onnan tovább nyomulni már képtelenek lettek volna.

Az orosz hadi ipar már eddigre kezdte utolérni és túlszárnyalni a németet, és az ember állománya is nőtt, sőt egyre több képzett katona is került a vörös hadseregbe.

Szóval ha Kurszknál még jobban szétverik a szovjet védvonalakat, tovább menni már képtelenek lettek volna utánpótlás nélkül.

Egyébként ha Sztálingrádot elfoglalták volna, a legtöbb katonai szakértő szerint paradox módon méghamrabb elveszítették volna a háborút. ugyanis Sztálingrádnál néhány hónap múlva még megsemisítőbb vereséget mértek volna rájuk.

nem vagyok történész, de úgy tudom hogy a kurszki csatában sokkal nagyobb katonai erők vettek részt mint pl. a normandiai partraszálláskor,

az ardeneki bohóckodás szintű csatározás a keleti hadszíntéren nem is számított volna jelentősebb hadműveletnek.

a keleti hadszentéren harcoló német alakulatok az össz német hadsereg több mint kétharmadát adták.

amit olvasgattam az internetten abból azt a következtetést vontam le hogy a második vh. elsősorban a német birodalom és szovjetúnió közt zajlott, másodsorban japán és az usa között, persze ebben a gigantikus összecsapásban a többi résztvevő szerepe is óriási volt. Egyszerűen ez egy elképesztő háború volt.

Sok történész szerint a legnagyobb német vereség, ami eldöntötte a háború kimeneteleét a moszkvai csata volt 1941 végén.

A német hadsereg egyharmada itt semisült meg, és ezt a veszteséget utánna már nem tudta pótolni.

Persze a fenmaradt kétharmad is elképesztő erőt jelentett.

13:44

"Soha nem értettem mit akartak elérni a németek a Kurszki csatában."

1. Megzavarni a szovjeteket és veszteségeket okozni nekik, hogy elálljanak egy nyári offenzívától.

2. Felmutatni egy jelentős sikert, ami után esetleg békét lehet kötni.

"Az orosz hadi ipar már eddigre kezdte utolérni és túlszárnyalni a németet, és az ember állománya is nőtt"

Éppen ezért amíg lehetett, cselekedni kellett. 1943 végén már egy Kurszkra sem voltak képesek a németek.

"Egyébként ha Sztálingrádot elfoglalták volna, a legtöbb katonai szakértő szerint paradox módon méghamrabb elveszítették volna a háborút."

Ez elképzelhető, de az is hozzátartozik a képlethez, hogy 1942-ben a SZU annyira az összeomlás szélén állt, hogy nem tudni, milyen folyamatokat indított volna el egy sztálingrádi vereség. Mondjuk ha egészen leválasztják az Észak-Kaukázust a SZU-ról, Bakuval együtt. Az elég kínos lett volna. De ez már csak fantázia.

"úgy tudom hogy a kurszki csatában sokkal nagyobb katonai erők vettek részt mint pl. a normandiai partraszálláskor"

Ez valószínű, de hát fontosabb is volt Kurszk a D-Daynél.

"a keleti hadszentéren harcoló német alakulatok az össz német hadsereg több mint kétharmadát adták."

Igen. Viszont a háború nem csupán a fronton folyt, hanem a "második fronton" is, vagyis a gazdaságban és a stratégiai hadviselés területén. Egyrészt az USA óriási gazdasági segítséget nyújtott a SZU-nak. Ez olyan jelentős tétel volt és a SZU túlélése annyira kockán forgott 1942-ben, hogy lehet, hogy ennek döntő volt a jelentősége. Az USA és UK másik jelentős tevékenysége a stratégiai bombázó offenzíva volt, ami gyengítette a német ipart, csökkentette a német harci morált és jelentős erőforrásokat vont el más feladatoktól.

"a második vh. elsősorban a német birodalom és szovjetúnió közt zajlott, másodsorban japán és az usa között"

Németek vs. SZU és angolszászok; japánok vs. angolszászok volt a felállás. Az angolszászok a gazdasági erejükkel és a stratégiai bombázással voltak jelen, a nyugati front úgyszólván másodrendű ehhez képest.

"Sok történész szerint a legnagyobb német vereség, ami eldöntötte a háború kimeneteleét a moszkvai csata volt 1941 végén."

Ez egyértelmű, de Moszkva is már csak következmény. Egyrészt a németek technikai felkészületlenségéé (nem készültek fel a hidegre és a sárra), másrészt a frontvonal egyáltalán nem a németek előzetes tervei szerint haladt előre. Már augusztus-szeptember során is nagyon elmaradtak az ütemtervtől. A sikerek az egész Barbarossa-hadművelet során végül is csak taktikaiak voltak, és kezdettől fogva meglepően magasak voltak a veszteségek. Tehát már Moszkva előtt sem volt sétagalopp.

18:05

"De miért?Hiszen addig kevés vereségük volt az orosz fronton."

A háború nem bokszmeccs vagy foci, nincs pontozásos győzelem, csak akkor, ha mindenki beleegyezik.

1943 tavaszán az volt a stratégiai helyzet, hogy a németek gyakorlatilag meg voltak verve, ezen nem változtat semmit, hogy még nagyon messze álltak a csapataik Berlintől. Elvesztették az észak-afrikai csatát, elvesztették az atlanti csatát, elvesztették a sztálingrádi csatát és gazdaságilag hátrányba kerültek a szövetségesekkel szemben. Már 1942-ben is hátrányban voltak, de három hadszíntéren (óceán, Afrika, Sztálingrád) még próbálkoztak. Ez volt az utolsó esélyük. Egyik se jött be, és így 1943 elejére ott álltak egyetlen ütőkártya nélkül, a tavalyinál is rosszabb stratégiai helyzetben.

Amikor a németek 1918-ban letették a fegyvert, pl. még akkor is bent voltak Brüsszelben. Ettől azonban még reménytelen volt a helyzetük.

"De még 1944-ben is történtek kisérletek,hogy megfordítsák a háború menetét (Pl.Ardennek)."

Igen, a könnyebbik (nyugati) fronton támadtak, aztán semmi se lett az egészből.

Sokszor megfordult a fejembe, hogy ki etette, meg mivel ezt a rengetetg katonát, meg ki dolgozott helyettük.

Ráadásul az iparnak is meg az élelmiszer termelésnek is növelni kelett a teljesítményét, szóval még több munkásra is volt szükség.

Nem vihettek el mindenkit a frontra kellettek a munkások is.

"ki dolgozott helyettük."

1) A nők.

2) A Németországba hurcolt több millió kényszermunkás. 1944 közepén Németo.-ban 7,5 millió idegen munkás dolgozott, ebből önkéntes vedégmunkás csak kb. 1% volt.

3) A leigázott területek lakossága is kényszermunkát végzett.

"Ráadásul az iparnak is meg az élelmiszer termelésnek is növelni kelett a teljesítményét, szóval még több munkásra is volt szükség."

Nem is nagyon sikerült növelni azt a teljesítményt.

1944-ben volt egy kis felfutás Speer kiváló szervezőmunkájának köszönhetően, de ennek a hatását ellensúlyozta a szövetséges bombázóoffenzíva és a nyersanyaghiány.

"Nem vihettek el mindenkit a frontra kellettek a munkások is."

A katonai fontosságú üzemek munkásai nem kaptak behívót, viszont megnövelt munkaidőben, intenzívebben kellett dolgozniuk, a háború végére 12-16 órát is naponta.

Aki nem dolgozott elég keményen, arra bármikor ráfoghatták, hogy szabotál, és koncentrációs táborba kerülhetett.

Ez igaz. De megtudták-e volna hódítani?

Milyen erővel tudtak volna védekezni az angolok?