Mennyire volt könnyű elfoglalni Magyarországot a szovjeteknek a II. vh alatt?

"Nincs olyan ,hogy áttörhetetlen. Hagyjuk már. A történelemben hány várra is mondták, hogy bevehetetlen?

Hány hadseregre mondták ,hogy legyőzhetetlen?

Hány harceszközre mondták, hogy legyőzhetetlen?

Mi lett a vége? Azért mégis csak legyőzték, elfoglalták. Nocsak, nocsak, akkor ez hogy van?"

- Igen. De az Árpád-vonalat nem törték át a történelemben, így nem cáfolódott meg a ráakasztott jelző. Soha. Pedig hónapokig ostromolták (ráadásul a szovjetek teljes figyelme csak erre irányult, hiszen Lengyelországban akkor leállították a csapataikat), mégis több százezer ember elvesztése árán csak egy-két kilométert(!) haladtak előre.

Egy kisebb hadcsoportosítás (azt hiszem, a Plijev-csoport, de ha akarod, előkeresem) átcsúszott ugyan (megjegyzem, nem a magyarok, hanem a németek által védett részen), azután viszont egy külön támadást kellett indítani a kimenekítésükre, mert nem jutottak utánpótláshoz, és alig-alig vergődtek vissza.

Az Árpád-vonal sokkal korszerűbb volt, mint a Maginot-vonal, például. Ugyanis sok kicsi bunker elszórt hálózatából állt, nem egy egységes betonfalból.

A Maginot-vonalat eredményesen lehetett pusztítani nagykaliberű tüzérséggel, zuhanóbombázókkal, és áttörés esetén nem volt második vonala.

Az Árpád-vonalban tüzérséggel/légierővel nem lehetett kárt tenni, hiszen sok apró, kicsi bunkerből állt. Áttörés esetén pedig - ugyebár - sok-sok elszórt bunker hálója volt még a hátsó vonalakban is.

"- Igen. De az Árpád-vonalat nem törték át a történelemben, így nem cáfolódott meg a ráakasztott jelző. Soha. Pedig hónapokig ostromolták (ráadásul a szovjetek teljes figyelme csak erre irányult, hiszen Lengyelországban akkor leállították a csapataikat), mégis több százezer ember elvesztése árán csak egy-két kilométert(!) haladtak előre."

Attól még nagy valószínűséggel át törték volna előbb vagy utóbb. Ha máshogy nem, addig küldik az embereket, amíg a védők kifogynak a lőszerből. Nincs olyan védelmi vonal, ami áttörhetetlen.

Emellett, a lengyel területen lévő csapatokat tudtommal nem irányították át, csak vártak a támadással/utántöltötték őket, amíg Varsóban a felkelés zajlott.

"Az Árpád-vonal sokkal korszerűbb volt, mint a Maginot-vonal, például. Ugyanis sok kicsi bunker elszórt hálózatából állt, nem egy egységes betonfalból.

A Maginot-vonalat eredményesen lehetett pusztítani nagykaliberű tüzérséggel, zuhanóbombázókkal, és áttörés esetén nem volt második vonala."

A Maginot-vonal igenis fejlett volt. Nem tudom, hogy honnan vetted azt, hogy "egységes betonfalból" állt volna csak. Kisebb-nagyobb bunkerek, erődik és némely részeket összekötő földalatti folyosók, raktárak, kaszárnyák, műszaki zárak és szögesdrótok hálózata volt 10-20 km mélységű kiterjedéssel.

Mindegyikben jelentős kárt lehetett tenni a tüzérséggel, de teljesen szétlőni nem lehetett volna.

A kérdésre válaszolva pedig:

Nagyon nehéz volt. Egyrészt a nyilas vezetés és a Harmadik Birodalom végsőkig kitartani politikája miatt, melynek következtében rengeteg német katonát vezényeltek erre a területre, és elszántan védtek minden területet.

Az ellenállás miatt alakult ki az a dolog, hogy bár április 13. -ra sikerült kiszorítani a németeket, de április 4. -én ünnepelték az ország felszabadítását, mert a szovjet vezérkar nem merte bevallani Sztálinnak, hogy nem sikerült a megadott időre elfoglalni az országot.

"- Igen. De az Árpád-vonalat nem törték át a történelemben, így nem cáfolódott meg a ráakasztott jelző. Soha. Pedig hónapokig ostromolták (ráadásul a szovjetek teljes figyelme csak erre irányult, hiszen Lengyelországban akkor leállították a csapataikat), mégis több százezer ember elvesztése árán csak egy-két kilométert(!) haladtak előre."

"Attól még nagy valószínűséggel át törték volna előbb vagy utóbb. Ha máshogy nem, addig küldik az embereket, amíg a védők kifogynak a lőszerből. Nincs olyan védelmi vonal, ami áttörhetetlen."

- Mivel a védvonal közvetlenül a határra épült ki, így az utánpótlási gondok nem voltak jellemzőek.

"Emellett, a lengyel területen lévő csapatokat tudtommal nem irányították át, csak vártak a támadással/utántöltötték őket, amíg Varsóban a felkelés zajlott."

- Nem is azt mondtam, hogy átirányították őket.

("a szovjetek teljes figyelme csak erre irányult, hiszen Lengyelországban akkor leállították a csapataikat")

"A Maginot-vonal igenis fejlett volt."

- Akkor, amikor megépült.

"Nem tudom, hogy honnan vetted azt, hogy "egységes betonfalból" állt volna csak."

- Nem "csak", de nagyrészt ilyen volt.

"Mindegyikben jelentős kárt lehetett tenni a tüzérséggel, de teljesen szétlőni nem lehetett volna."

- Ha használhatatlanná teszik, az már bőven elég.

Az Árpád-vonal sokkal korszerűbb elgondolás alapján épült - részben épp a Maginot-vonal által megtapasztalt hibákat elkerülve.

Annyi különbség volt köztük, mint a zárt napóleoni hadrend, és a modern csatárlánc között.

Ezt a szájkaratét nem volt kedvem végigolvasni, de azért figyelmetekbe ajánlanék 2 (azaz kettő) dolgot:

ad1) tessék utána olvasni! Véletlenül éppen itt fekszik az asztalomon Szabó József János: Az Árpád-vonal c. könyve, igazán alapos szakkönyv, mindenkinek ajánlom.

ad2) az említett műből kiolvasható, hogy az Árpád-vonal, mint olyan, nem illeszthető a defenzív erődövek közé, mert működésének a lényege más volt (szemben a sokat emlegetett Maginot-vonallal).

Ez pedig a következőkből áll:

- nem kell az ellenséget tökéletesen elzárni a behatolástól, csak ne masírozzon dandárokkal kénye-kedve szerint

- a vonal nem védelmi berendezés, a nyitott állások szándékosak, a védőknek (bizonyos mértékig korlátozottan, de) támadólagosan kellett föllépniük

- a vonal nem az ellenség végletekig való föltartására épült, ellenben a főerők fölvonulásáig, melyek majd a Kárpátok előterében kivívják a győzelmet

Tehát át lehetett "törni", meg nem is. Amúgy meg minek (lásd fönn).