Mi alapján húzzák meg a határvonalakat? Miért ilyen sűrűn cikk-cakkosak, és nem inkább (nagyjából) egyenesek/hullámosak?

A terepviszonyoknak megfelelően. Illetve az esetleges várható védelmi szempontoknak megfelelően.

Afrikában, a sivatagos területeken ezért vonalzóval húzták meg.

Országhatárokra gondolsz?

Az országhatárok nagyon ritkán vannak "megtervezve". Általában organikusan alakulnak ki.

A kezdeti időkben minden uralkodó igyekezett országának jól védhető határokat kialakítani. Ezek általában széles folyók, magas hegyhátak, átjárhatatlan mocsarak, sivatagok voltak. (Plusz persze tavak és tengerek.)

Aztán az idők során mesterséges védvonalakat is építettek, amelyek jó határvonalak lehettek. Az egymással háborúzó államok pedig szintén arra törekedtek, hogy a másik területére benyomulva egy távolabb lévő jól védhető határt érjenek el, ami lehetett akár az ellenség által felépített védelmi vonal is.

A későbbiek során sokkal inkább olyan szempontok kerültek elő, hogy az ellenfélnek kedvezőtlen legyen. (Pl. ez vezérelte a trianoni határok meghúzását is, amik marha nehezen védhetőek.)

A gyarmati országoknál pedig általában nem gondoltak arra, hogy hosszú távra meghúzzák a határokat. Amit könnyen el tudtak érni, ott letelepedtek, kijelölték művelésre azokat a területeket, ami jól művelhető, könnyen elérhető volt, azt kész. Aztán ezek a területek lassan összeértek, a függetlenség kivívása után pedig gyakran háborúkkal igyekeztek módosítani a határokat azért, hogy azok jól védhetők legyenek.

De a nacionalizmus felvirágzása után fontos lett az is, hogy az országhatár egybeessen az etnikai határral. Az etnikai határ pedig végképp nem követ semmilyen szabályszerűséget, így az még természetes határvonalaknál is sokkal kevésbé geometrikus.

Amúgy manapság hülyeség lenne vonalzóval áthúzni a határokat. Pláne Európában.

Ez csak olyan területen megvalósítható, ahol kb. mindegy, hogy melyik terület hová tartozik, csak a terjeszkedés a lényeg.

Pl. ezért osztották fel a horvátok és a szerbek egy S-vonal mentén Boszniát a '90-es évek elején. Osztozkodni kellett, de az már sokat nem számított, hogy a bosnyák többségű területekből ki melyiket kapja.

Ha viszont mondjuk Németország és Franciaország között egy nyílegyenes határvonalat húznál, akkor óhatatlanul átkerülnének németek Franciaországba és franciák Németországba, ami a nacionalizmus elterjedése után még a politikai nézeteiket tekintve abszolút nem nacionalistákat is zavarná.

Egy szocialista, vagy liberális magyar sem örülne, ha egy ilyen "határáthúzás" folytán átkerülne Szlovákiába, vagy Romániába.

Ezt a középkorban még meg lehetett volna lépni, de akkor a természetes határvonalak kijelölése volt a fontos, a természet pedig ritkán követ egyenes vonalakat.

"Például Magyarország kapcsán gondolkodtam el ezen, ha megnézzük a magyar-román határt, ahol még folyó sincs, amit kanyarogva követne a vonal"

Ott a vasutat akarták leválasztani. Azt nem tudom, az pontosan hol futott, de gondolom az lehetett az ok. Illetve talán az egyes falvakhoz tartozó mezőgazdasági földek határai.

"de ez más országoknál sincs másképpen. "

Mondj pár példát!

Belgium déli része a középkori Flandria hercegségből jött létre. A középkorban a tartományurak egymással is háborúztak és igyekeztek legalább 1-2 falut átcsatolni a másiktól magukhoz, hogy több adót kapjanak. Ha ez által a határvonal a két hercegség között szabálytalan, girbe-gurba lett, hát ez van. Aztán ez a déli flamand határ átöröklődött Belgiumra.

Észak pedig a németalföldi városias modellt követi, ahol kb. minden föld egy város környezetébe tartozik. Ezért feltételezem a városok határaiból fejlődött ki az államhatár.