A II. világháborúban hol értek el magyar katonák sikereket és kik ellen?

Igazán nagy, jelentős sikereket, offenzívákat a magyarok nem hajtottak végre (legfeljebb 1942-ig), de sok kisebb csatát megnyertek, illetve részeredményeket szereztek.

A Donnál a legtovább a magyarok tartottak ki (a románok harc nélkül elfutottak, az olaszokat egy nap alatt tönkreverték)

1943-ban Lengyelországban fontos szerepe volt a magyar huszáralakulatoknak (a német jelentések többször is kiemelték, hogy a magyarok nélkül nem tudták volna fenntartani a megszállást)

Ebben az évben egyéb fontosabb események nem történtek, hiszen az ország a doni katasztrófát próbálta kiheverni.

A '43-44-es időszakban a magyar légierő olyan sikeresen harcolt a bombázók ellen, hogy az amerikai felderítés mint "Hitler elit pilótaosztaga" beszél róluk.

Szintén ekkor (1944) a már említett Árpád-vonalnál sikeresen feltartóztattuk a Vörös Hadsereget. (Százezrek halála árán sikerült 1-2 kilométert előrenyomulniuk.)

Végül a nem magyar, hanem német csapatok által védett szakaszon sikerült az áttörés.

Románia átállása után az újjászervezett(!) magyar 2. hadsereg egy hét alatt lerohanta Dél-Erdélyt (amit a sokkal erősebb román hadsereg védett), majd egy hónapra feltartóztatta a többszörös túlerőben lévő szovjet-román csapatokat Tordánál, amit a szovjetek csak a magyar csapatok visszavonulása után tudtak bevenni (ekkor már nem volt stratégiai jelentősége).

Ezután sikeres páncélosütközetet vívtak Debrecennél (a hadtörténelem második legnagyobbja, Kurszk után, bár főként németek vettek benne részt.)

Budapest védelme szintén sikeresnek mondható, a háború harmadik leghosszabb ostroma (Leningrád és Sztálingrád után) - bár itt is a német csapatok voltak a védők között többségben, és az ellátást is ők oldották meg.

Mondhatnék még néhány kisebb, helyi jelentőségű összecsapást, mint az Ercsinél lezajlott átkelés, ahol az első szovjet csapatok 100%-os(!) veszteséget szenvedtek, és a Magyarországon kiosztott Szovjetunió Hőse kitüntetések felét itt osztották ki (legtöbbet poszthumusz).

Vagy a galíciai áttörés megakadályozása az Árpád-vonal északi végénél.

Esetleg a hídfőcsatáknál megesett páncélostámadások, ahol olyan 20-40 szovjet harckocsit lőttek ki 1-2 saját veszteség árán (pontosan nem emlékszem).

Illetve egy nagy jelentőségű szovjet lovascsoport bekerítése Debrecen alatt, bár ezek az utolsó pillanatban kitörtek, elkerülve a megsemmisítést.

De lehetne mondani a Szent László hadosztály harcait is, akik keménységükért kiérdemelték a "Bárdos Brigantik" jelzőt a szovjetektől.

Egyénekre lebontva: Tarczay főhadnagy például a háború alatt Tigris, Párduc, és Panzer IV. típusú tankjaival tucatnyi szovjet tankot lőtt ki, anélkül, hogy megsebesült volna. (Többször akadályozott meg szovjet betöréseket, hajtott végre sikeres ellentámadásokat, vette fel a harcot túlerővel szemben.)

Volt egy vezérkari tiszt (nem emlékszem a nevére), aki saját maga vezetett ellenrohamot a hátráló csapataival, mialatt többször(!) is súlyosan megsebesült, majd meg is halt. Egyedüliként kapta meg a vezérkarból az Magyar Arany Tiszti Vitézségi Érmet.

Általánosan elmondható, hogy a szovjet csapatok VÉGÜL mindig győztek, de sokkal nagyobb veszteségek árán, mint amiket a magyaroknak ők okoztak.

Jó olvasást:

[link]