Tudom, hogy vannak szuperszónikus rakéták, amelyek a célhoz közeledve távoli irányitással vagy önmagukban is képesek manőverezni.
Ez a mostanában tesztelt rakéta azért érdekes, mert eddig tenger-tenger rakéták ezt nem tudták?
tegnapelőtt 20:18
1/9 anonim válasza:
Cirkálórakéták eddig is voltak, ami új az utazósebesség és a kicsivel nagyobb manőverezhetőség. Ettől még a szuperszónikus rakéták az utolsó fázisban már csak apró pályakorrekciót végeznek, nem manővereznek össze-vissza (szétszakadna a terheléstől a rakétafej).
Nem távoli irányítással mennek, a céladatokat, tervezett útvonalat előre betáplálják és útjára engedik. Távoli jelből legfeljebb a pályakorrekcióhoz kapnak adatokat (GPS, Glonass).
tegnapelőtt 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 PMC Wagner válasza:
"nem manővereznek össze-vissza (szétszakadna a terheléstől a rakétafej)"
Pedig képesek rá hogy hirtelen egy hatalmas 90 fokos kanyart vegyenek.
tegnap 06:39
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
Már az 50 éves rég elavult ruszki hajó elleni rakétákban is volt valamiféle képalkotó eljárás, ami a végstádiumban azonosította a célpontot, sőt még a becsapódási pontot is meghatározta, hogy minél nagyobb legyen a kár. A modernekben ennél jóval szofisztikáltabb megoldások vannak, a legtöbbször a GPS csak a rávezetésnél játszik, a végső fázisban mindig valami zavarvédett önnavigáló megoldást választanak pl aktív radar, képalkotót, mivel a cél rendszerint mozog.
tegnap 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 anonim válasza:
#2 mutasd már meg nekem azt a cirkálórakétát ami 90 fokos pályakorrekcióra képes :) Erre még egy légiharc rakéta sem képes.
tegnap 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 A kérdező kommentje:
A kérdés feltétele óta olvastam, hogy a probléma a tenger-tenger rakéták manőverezésével az az, hogy a radarok nem tudnak különbséget tenni a viz és a levegő között.
Ezt a problémát oldották meg az izraeliek.
tegnap 10:30
6/9 anonim válasza:
#5 hát azért a radaron elég jól átszik, hogy víz vagy levegő :) A probléma inkább az, hogy a felszínen magasabb a páratartalom, erősebb a turbulencia illetve a lehető legkisebb olyan magasságon kell vezetni a rakétát ami még nem érinti a felcsapó hullámokat. Utóbbi eléggé össze tudja kuszálni a röppályát, nagy sebességnél a folyadékok úgy viselkednek mint a beton (ekkora sebességnél elég akár 1 kis hullámfelcsapódás és máris törik a vezérsík).
tegnap 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
7/9 A kérdező kommentje:
A felcsapó vizzel kapcsolatban egyet értek veled.
Ugyanakkor azt hiszem, hogy viharos tengeren valóban nehéz lehet a pillanatnyi vizfelület pontos meghatározása.
tegnap 10:46
8/9 anonim válasza:
#7 ezért van biztonsági magassági tartalék.
tegnap 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 anonim válasza:
No meg ezért van, hogy csak a cél közelében ereszkedik lejjebb, (5-7 méter), a táv nagy részét 20-30 m magasságban teszi meg.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!