Régen a királyoknak, ha háború volt tényleg a csapataikat kellett vezetni a csatatéren? (magyarul nem a biztonságos várban "üldögélt")

Volt ilyen is meg olyan is.

Nem volt kötelező, de célszerű volt. Általában nem is csak egyetlen hadsereg háborúzott, hanem akár egy tucat, és rengeteg kisebb ütközet is volt amik nem bírtak akkora jelentőséggel mint a nagyobb ütközetek. Nyilván a király nem volt mindig ott mindenhol. De ha motiválni akarta a csapatait, vagy ha személyesen akarta felügyelni a hadjáratot, esetleg ha maga is kiváló hadvezér volt, akkor a csatába tarthatott ő is. Sok királyt vagy uralkodót öltek meg a csatatéren.

Nem kellett, de amelyik nem ment ki személyesen is a "tűzvonalba" időnként és nem felügyelte személyesen a dolgokat ott hamar azt gondolták a király gyengekezű. Márpedig a középkorban ha valakit gyengének gondoltak az nem sokáig maradt életben. Ha tekintélyt akart parancsolni akkor biz' célszerű volt a terepre mennie és személyesen irányítani, sőt akár részt is venni a csetepatékban. Erőt kellett sugároznia.