Németország hogy tudta volna legyőzni a Szovjetuniót?

Sehogy.Egyszerűen téveszme,hogy a Szovjetúniót vagy Oroszországot le lehet győzni.Ebbe belebukott Napóleon is.

Egy Német hercegséget,Poroszországot le lehetett győzni.Végigverte Európát,de az is csak ideig óráig volt tartható.

Egyszerűen akkora a világ legnagyobb országa,hogy nincs az az istencsászár,aki ellenőrzése alatt tarthatna huzamosabb ideig egy ekkora területet.

Hitler koncepciója egyébként 2 dologra épült.

1.Bevonni szövetségeseket

2.Barátivá tenni a lakosságot.

Mint tudjuk egyik sem működött igazán

A szövetséges seregek nem nagy lelkesedéssel vettek részt benne,és nem voltak megfelelően felszerelve sem.

A lakoság ugymond meggyőzése,átállítása pedig túl későn vette kezdetét és nem is sikerült.Miután ledarálták odafele a területeket ,a lakosságot is megtizedelték,plusz othonaikat felégették.Szval nem nagyon voltak boldogok a felszabadító német seregtől.Hiába éltek a sztálini diktatúra alatt,,a németeket megszállóként nem felszabaditóként vették.

#12 egyáltalán nem téveszme. Napoleon a Tambora kitörése miatti globális lehülés miatti korai, és kemény télbe bukott bele.

Simán le lehet győzni, oroszország gyenge volt mindig is, de vagy szerencséje volt (napoleon) vagy kisegítették (2. Vh).

Elverték őket már a japánok, a töredék méretű, elmaradott finnország is olyan pofont adott nekik, hogy máig frusztráltak miatta a szovjetek.

Első körben jobban össze haverkodni a Szovjetunióval.

Értem ez alatt segítség nyűjtást jobb vasút jobb űthálozat kiépíttésére.

/cserében persze rengeteg nyersanyagot jó áron venni/

Legyőzni Angliát.

# 13-as

A II. világháborúban Anglia volt ténylegesen rászorulva a Lend-Lease-re, az oroszok önerőből harcolták végig.

A japánokkal többször háborúztak, legaktuálisabban 1938-ban és 1939-ben, valahogyan nem sikerült a japánoknak fényes áttörést elérniük a Haszan-tónál, és Halhin-Golnál.

Finnország az meg nem csak az oroszok ellen felkészült, hanem bármi inváziós sereg alkalmatlan lenne oda.

#15 dehogynem volt rászorulva, gyorsan vége lett volna segítség nélkül (ma látva mit műveltek, művelnek, lehet jobb is lett volna...) Özönlöttek a teherautók, pénz (11 milliárd dollár, ami ma kb 180 lenne), háttér anyagok, ruha, kaja a szovjetúnióba, na meg a p-39, p-40, p-63 vadászgépek, a-20, b-25 bombázók, amikor a ruszkiknak kb az i-16, tb-3 volt a szint 🤣 ja és spitfire, meg hurricane-ek is érkeztek az angoloktól.

Finnek nem voltak felkészültek. Kb nem volt légierejük, tankjaik alig, azok is elmaradottak, rögtönzött tankelhárító dobós bombákat kellett csinálniuk, mert más nem volt, ezt gerilla hadviseléssel.

13#A finnek nem adtak semmiféle pofont.Ellenáltak ahhoz semmi kétség.Elismerően helyt álltak,viszont a téli hadjárat során területeket vesztettekA második fordulóban se volt eredményes a háború,amit jóindulattal döntetlennek lehetne nevezni,mert Sztalinnak,a Szu nak nem volt annyira égető a harcok folytatása.

Ami meg a japánokat illeti és egyéb győzelmeket mint pld a török orosz háborúk során.Nem azt állítottam hogy csatákat nem vesztettek,nem szenvedtek vereségeket,hanem azt ,hogy a Szovjetúniót/Oroszországot mint területet tartósan legyőzni,megszállni,úgy hogy pldául más ország fenhatósága,igazgatása alá essen,lehetetlen..

#17 nem e? Megint csak 6x-os vesztesége volt a komcsiknak a finnekhez képest, pedig 2x annyi hússal mentek a komcsik, 80x annyi páncélossal, 40x annyi harci repülővel.

Nem lehetetlen megszállni, csak sok értelme nincs, mert nagy része értéktelen. Az orosz ember olyan mint a csirke, lehet háziasítani, ha akarják.

# 16

Az oroszok 2097 P-40-est kaptak, az első példányokat már 1941 októberében, azonban csak 195 példány volt az, és mind a britek örültek, hogy másokra rásózhatták a szemetüket, és az oroszok is fintorogtak, hogy tényleg azt kaptak. Mind repülhetőség, mind üzemeltetés terén csak szidták, mint a bokrot, hogy rosszul manőverezhető, rossz az emelkedési sebessége / rátája, alacsony a végsebessége, a hidraulika folyadék gyakran megfagyott, az olajhűtő is meghibásodott, és a légcsavar is gyakran beszorult. 939 példányt 1943-ban kaptak meg, akkorra ténylegesen elavult volt.

A P-39-esből 4700 példányt is kaptak, azonban a legkritikusabb harcok idején, 1941 telén mindössze 200 példányt kaptak.

A P-63-ast 1944 októberében kapták meg, akkorra rég eldőlt a háború, Európában abszolút nem látott harcot, csak az 1945 augusztusi, Japán elleni villámháborúban vetették be.

A Hurricane az gyenge fegyverzetű, és lassú repcsinek számított, még a Bf 109 Emil ellen is.

A Spitfire-eket 1943-ban kapták meg, mindössze két ezredre valót, az érdemi mennyiséget 1944-ben kapták meg, mindössze 1200 példányt, ami eltörpült a más repcsik átlagos mennyisége mellett.

Az oroszoknál a repülőtervezés az nem merült ki az I-16-osban, hanem a háború előtt volt néhány Jak-1-esük, és LaGG-3-asuk, amik a Jak-9-esek, Jak-3-asok, La-5-ösök, és La-7-esek alapjai lettek.

# 16

Finnországban több tíz / száz km-en kiterjedt / egybefüggő erdőségek vannak, amit tóvidék is tarkít, nem véletlenül Finnországot az ezer tó országának hívják, az ilyen terep harckocsizásra és légibombázásra teljesen alkalmatlan, az erdők egyhangúságát 1 - 1 szűk kis erdei ösvény töri meg. Kuopio, Tampere és sok más nagyobb város pont ilyen vidéken fekszik, mások meg a Balti-tenger partján, kikötővárosokként, mint Helsinki, Turku vagy Oulu.

Nem csak az oroszok, hanem senki más, még a németek sem tudtak volna boldogulni a finnekkel.