A központi hatalmak miért a Schlieffen tervvel kezdték a háborút, amikor a casus belli a szerbek megbosszulása lett volna?

Kedves kérdező!

EGYRÉSZT A SZÖVETSÉGI RENDSZEREK MIATT.

Két nagyhatalmi szövetségi rendszer állt szemben egymással, az brit-francia-orosz antant és a német-osztrák-magyar központi hatalmak szövetségi rendszer.

Szerbia Oroszország szövetségese volt, az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának kiváltotta Oroszország hadba lépését Szerbia oldalán.

Franciaország Oroszország szövetségese volt 1891-1894, a francia-orosz szövetség megkötése óta. Oroszország belépése a háborúba Szerbia oldalán magával húzta a szövetségeseit, Franciaországot és a Brit Birodalmat is.

Németország viszont az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt, a Monarchia elleni orosz beavatkozás Németországot a Monarchia melletti hadba lépésre kényszerítette.

MÁSRÉSZT KATONAI MEGFONTOLÁSOKBÓL.

Az antant óriási számbeli és gazdasági erőfölényben volt a német-osztrák-magyar szövetségi rendszerrel szemben. ezért egy elhúzódó anyagháború szükségszerűen az antant győzelméhez vezetett volna, ahogy 1918-ban ez meg is történt.

A német Nagyvezérkar főnöke, Alfred von Schlieffen (1833-1913) ezért dolgozta ki híres haditervét (ennek hivatalos német neve egyébként nem Schlieffen-Plan, hanem Aufmarsch II West /II. Nyugati felvonulási terv/ volt), hogy elkerülje egyrészt az anyagháborút, másrészt a kétfrontos háborút nyugaton a francia-brit, keleten az orosz hadseregek ellen.

Von Schlieffen híres terve két egyfrontos háború megvívása volt, gyorsan egymás után.

1.) NYUGATI FRONT: A terv lényege egy alig néhány hetes mozgóháború, mely során a németek szétverik a francia-brit haderőket. A villámgyorsan mozgósítható és kiválóan felszerelt és kiképzett 4 000 000 katonából álló francia hadseregre és brit szövetséges erőire (975 000 katona) mérik az első csapást. Úgy, hogy a mozgósítva 4 500 000 fős német hadsereg nyolc tábori hadserege közül hét (1; 2; 3; 4; 5; 6; 7. német hadsereg) megsemmisítő csapást mér a francia-brit erőkre Belgiumon keresztül.

2.) KELETI FRONT: Ezalatt keleten egy német hadsereg (8. német hadsereg) és a mozgósítva 3 000 000 fős osztrák-magyar hadsereg főerői (1; 3; 4. osztrák-magyar hadsereg) védekeznek a lassan mozgósítható orosz hadsereg ellen.

A hatalmas, mozgósítva 5 900 000 fős, de rosszul felszerelt, elavult és gyengén képzett orosz hadsereg von Schlieffen elképzelése szerint csak lassú mozgósításra képes, mielőtt felfejlődne és támadni lenne képes, a németek a terv szerint győznek nyugaton egy néhány hetes mozgóháborúban és ezután főerőiket át tudják dobni keletre és az osztrák-magyar erőkkel együtt itt is döntő győzelmet aratnak az oroszok fölött.

A TERV BUKÁSÁNAK OKAI:

1.) A francia-brit erők sokkal nagyobbak és erősebbek voltak, mint amire a németek számítottak és a döntő marnei csatában legyőzték a németeket, amely állóháborúhoz vezetett nyugaton.

2.) Az orosz hadsereg sokkal gyorsabban mozgósított és óriási erőkkel, nagy túlerővel támadott mind a németek ellen (1; 2; 10. orosz hadsereg), mind a Monarchia ellen is (3; 4; 5; 8. orosz hadsereg).

# 3

Szívesen!