A Scharnhorst vagy a Bismarck típusú hajóegység felelt meg inkább a szövetséges konvojok elleni harcra?

Már a kérdés is rossz. Egyiket sem konvojok egrecíroztatására tervezték.

A két hajót pedig nem is lehet összehasonlítani mert nem egy liga. Kb a traktort hasonlítod a kisteher autóhoz. Csatahajó és csatacirkáló közt elég sok különbség van. Schnarnhorst fő lövegei 9x280mm es lövegek voltak optimális esetben maximum 27km lőtávolsággal ~340kg gránáttal. A bismark 8x380mm es fő lövegei 35 km feletti lőtávolsággal 800 kg gránátokat tüzelt. Ég és föld a különbség. Páncélzatukban ugyancsak ekkora eltérések vannak.

Noha fizikai méreteiben "elenyésző" a két hajó közt a különbség (bismark + 15 méter hossz, +6 méter szél) ~10 000 tonna tömegkülönbségük volt, ennek a legnagyobb része a páncélvédelem. Itt ütközik ki a csatahajó és a csatacirkálók közti különbség, a cirkálók ugyan páncélozottak de egy csatahajó fegyverzetének nem állnak ellen, míg egy csatahajó rendszerint állja egy csatacirkáló tűzerejét.

2 bismark ára 394 000 000 márka, 3 scharnhorst ára 430 000 000, de a 3 cirkáló közelében nem lett volna 2 csatahajó harcértékének.

# 1

A szakértők csatahajónak kategorizàlják a Scharnhorst osztályt, tekintve, hogy nehéz, csatahajó típusú páncélzata volt.

Abban sincs igazad, hogy egy csatahajó állja egy csatacirkàló fő lövegeinek tüzet, mert például az azonos generációjú brit, a japán és az I. világháború alatt a német csatahajók és csatacirkálók ugyanolyan kaliberű fő fegyverzettel épültek.

# 3

Megbocsáss, de rosszul idéztél, mert kimaradt a lényeg: "az azonos generációjú".

A Nassau osztállyal egyértelműen egy generációba sorolható az SMS Von der Tann, a Moltke osztály két egysége, és az SMS Seydlitz, mert ezek a korai dizájnt mutatják a főtüzérség kedvezőtlen elhelyezésével, szárnytornyokkal. A Nassau osztály és az SMS Von der Tann 280 mm L/45 kaliberhosszúságú lövegeket kapott, az SMS Moltke, az SMS Goeben és az SMS Seydlitz már L/50-est.

A briteknél is egy generációba sorolják a 305 mm-es L/45 vagy L/50 lövegekkel felszerelt dreadnought csatahajókat (10 egység) és csatacirkálókat (6 egység) Ahogy egy generácót képeznek a 343 mm L/45 (L) light, vagy (H) heavy löveggel felszerelt brit csatahajók (13 egység) és csatacirkálók (4 egység

Mindegyik a tenger fenekén végezte volna, mivel a Royal Navy többszörös túlerőben volt felszíni egységek tekintetében. A hajózási útvonalak elvágásának a legpraktikusabb "háborús" eszköze mai napig a tengeralattjárók. Sokkal hatékonyabban tudták volna blokkolni (de elvágni akkor sem) a hajózási útvonalakat, ha a méregdrága felszíni egységek helyett azok árából inkább tengeralattjárókat építenek.

Valójában a német haditengerészetnek nem túl sok haszna volt a drága Bismarckból, Tirpitzből és a többi nehéz felszíni egységből. Norvégiánál használták őket effektíven, de ott is nagyon sok egységet vesztettek.

5/5

Nem jól közelíted meg a dolgot. Scharnhorst-osztályt és a Bismark-osztályt is a 30-as évek elején kezdték el tervezni, akkor kimondottan korszerű egységeknek számítottak. 35-36 ban kezdték el építeni az egységeket, akkor még szóba se került hogy 3-4 év múlva kitör a világháború. Nyilván konfliktusra építették őket, de a haditengerészet legkorábban! 1948-nál előbb semmi esetre nem állt készen (igen azt feltételezve addig béke van) ez volt a "Z-terv".

A bismark osztályt 45-48 ezer tonna köztire tervezték, de ezek lettek volna a "törpe" csatahajók (h-39). Ennél nagyobbak építése volt tervben H-42 -es osztály 90 ezer tonna, H-44 -es osztály 130-155 ezer tonna ( viszonyításként a valaha épült legnagyobb csatahajó a Jamato teljesen feltöltve is "csak" ~72 ezer tonna volt) 480-508 mm-es fő lövegekkel.

Azt se felejtsük el 30-40 es évek közt létezett ugyan repülőgép hordozó, és voltak torpedóik is, de ezt nem érezték akkora fenyegetésnek H-44 te már 28-30 darab 37mm es ÉS 40-44 darab 20mm es légvédelmet kívántak telepíteni ami az akkori kor repülőinek azt jelentette volna vagy nagy magasságból kell bombát oldaniuk rá aminek a találata csekély, és ha mégis talál olyan szinten páncélozottak nem okoznak nagy kárt, a torpedó vetők pedig szinte lehetetlen elérnek a kioldási távolságba.

Nyilván a mi lett volna ha kategóriájú kérdésekben mindenki téved, egyben mindenkinek igaza van. Mai szemmel a lebegyenkó tank is őrültség, a maga korába meg.... na az talán még akkor is az volt

#6 a "Z" terv nem számolt a realitásokkal. Azzal, hogy a német ipari kapacitás még ha béke is lett volna akkor sem tudott volna ekkora léptékű flottafejlesztést ÉS légierő-fejlesztést ÉS szárazföldi-erő fejlesztést kiszolgálni.

Ha meg is épültek volna ezek a "csodahajók", csak monstrumok lettek volna amelyek a Jamato sorsára jutnak. Igen, igazad van. Tény, hogy ezzel anno még nem számoltak. Nem vették figyelembe a repülőgépek fejlődését és azok csapásmérő erőként történő alkalmazásában rejlő lehetőségeket.

Ezzel együtt is irreális terv volt, hogy lépést tudnak tartani Anglia és az USA egyesített ipari kapacitása által biztosított építési ütemmel. Mert ha nekiállnak építeni, akkor viszontválasz is érkezik - a Szövetségesek is még több hajót bocsájtanak vízre. Egy erőforrás-versenybe torkollt volna a dolog, amiben a német ipar - bármennyire is erős, korszerű volt - alulmarad. Az már csak margó, hogy a végén ez okozta a háború elvesztését is - a Szövetségesek és a SZU többszörös erőforrás fölénye minden területen (élőerő, munkáskéz, nyersanyagok, kőolaj, ipari kapacitás stb.).

# 6

Több ponton vitatnám az általad leírtakat.

1.) Egyedül a H-39 terv megvalósulására lett volna esély, a H-39 típusból két egység építése ugyanis elkezdődött 1939-ben, de a II. világháború miatt abbahagyták a munkákat.

A „H-” után a szám egyébként a tervezés évét jelenti, azaz a H-42 1942-ben, a H-44 tervei pedig 1944-ben készültek el. ezek megvalósulására abszolút nulla esély volt.

A H-42, H-44 irreális, II. világháború alatti fantáziatervek voltak csupán egy világháborús német győzelem utáni megvalósulásra.

Ha nem tört volna ki a II. világháború, akkor 6 db H-39 típusú csatahajó építést tervezték a németek. Azonban Raeder és Döntiz admirálisok is kijelentették a II. világháborút követően, hogy a Z-terv célkitűzései irreálisak voltak, reálisan 2-3 db H-39 típusú csatahajó építésére lett volna ipari kapacitás és anyagi erőforrás.

2.) Az új tervezésű német csatahajók és csatacirkálók nemzetközi szinten a legvékonyabb páncélzattal épültek volna, vékonyabbal, mint a tervezett brit (Lion osztály – 6 egység), francia (Alsace osztály – 2 egység), vagy amerikai (Iowa osztály – 6 egység) páncélzata. Tehát a H-39 típust a páncélzata nem tette volna immúnissá a repülőgépek bombái és torpedói ellen, hiszen a sokkal vastagabb páncélzattal épült japán Jamato és Muszasi csatahajók páncélzata sem volt immúnis a légi bombák és torpedók ellen.

3.) Említed a sok légvédelmi gépágyút (H-44: 74 db), amely megoltalmazta volna a német csatahajókat a légitámadásoktól. Nos a japán Muszasinak 1944-ben, a Jamto-nak 1945-ben ~162 db 25 mm-es légvédelmi gépágyúja volt, amelyek nem védték meg őket a zuhanóbombázóktól és a torpedóvetőktől. A Muszasi egy nagy flottakötelék tagjaként süllyedt el, 4 csatahajó, 10 nehézcirkáló, 2 könnyűcirkáló, valamint 15 romboló kísérte, ennek ellenére elsüllyesztették a repülőgép-hordozók koncentrált légitámadásai.

8/8 kürasszír

Olvasd el még egyszer. Most nem jött össze az értő olvasás ahogy látom, semmi bántás csak olyanokra hivatkozol amit NEM! mondtam.

# 6

Akkor nézzük pontról pontra mit állítottál tévesen.

IDÉZLEK: "Nem jól közelíted meg a dolgot. Scharnhorst-osztályt és a Bismark-osztályt is a 30-as évek elején kezdték el tervezni, akkor kimondottan korszerű egységeknek számítottak. 35-36 ban kezdték el építeni az egységeket, akkor még szóba se került hogy 3-4 év múlva kitör a világháború. Nyilván konfliktusra építették őket, de a haditengerészet legkorábban! 1948-nál előbb semmi esetre nem állt készen (igen azt feltételezve addig béke van) ez volt a "Z-terv". A bismark osztályt 45-48 ezer tonna köztire tervezték, de ezek lettek volna a "törpe" csatahajók (h-39). Ennél nagyobbak építése volt tervben H-42 -es osztály 90 ezer tonna, H-44 -es osztály 130-155 ezer tonna ( viszonyításként a valaha épült legnagyobb csatahajó a Jamato teljesen feltöltve is "csak" ~72 ezer tonna volt) 480-508 mm-es fő lövegekkel."

A VALÓSÁG:

Csak a H-39 osztály képezte a Z-terv részét.

Ellenben a H-42, H-43, H-44 csatahajók tervei már a II. világháború alatt, 1942-ben, 1943-ben, illetve 1944-ben készültek, hivatalosan soha nem hagyták őket jóvá és nem rendelték meg az építésüket. Ezek a csak Schiffsneubaukommission (Új Hajó Építési Bizottság) fantáziatervei voltak egy II. világháborús német győzelem utáni időszakra.

Nagy-Britanniában csak 1918-1922 között vagy 40 ilyen jóvá nem hagyott csatahajóterv készült, köztük Jamato méretű és még annál is nehezebb lövegekkel felszerelt szupercsatahajóké.

ISMÉT IDÉZLEK: "Azt se felejtsük el 30-40 es évek közt létezett ugyan repülőgép hordozó, és voltak torpedóik is, de ezt nem érezték akkora fenyegetésnek H-44 te már 28-30 darab 37mm es ÉS 40-44 darab 20mm es légvédelmet kívántak telepíteni ami az akkori kor repülőinek azt jelentette volna vagy nagy magasságból kell bombát oldaniuk rá aminek a találata csekély, és ha mégis talál olyan szinten páncélozottak nem okoznak nagy kárt, a torpedó vetők pedig szinte lehetetlen elérnek a kioldási távolságba."

Erre írtam, hogy nem igaz, hogy a sok légvédelmi gépágyút (H-44: 74 db), megoltalmazta volna a német csatahajókat a légitámadásoktól. Ugyanis a japán Muszasinak 1944-ben, a Jamto-nak 1945-ben kb. ~162 db 25 mm-es légvédelmi gépágyúja volt, amelyek nem védték meg őket a zuhanóbombázóktól és a torpedóvetőktől.

A Muszasi egy nagy flottakötelék tagjaként süllyedt el, 4 csatahajó, 10 nehézcirkáló, 2 könnyűcirkáló, valamint 15 romboló kísérte, ennek ellenére elsüllyesztették a repülőgép-hordozók koncentrált légitámadásai.

Tehát nem igaz, hogy olyamire reagáltam volna, amit nem állítottál.