Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Ha a NATO nem képes vagy nem...

Ha a NATO nem képes vagy nem akarja legyőzni Oroszországot és a kelet-európai nacionalizmust, akkor minek erőltetnék a NATO bővítéseket? Ez hova vezet, mi értelme?

Figyelt kérdés

Nem lett volna egyszerűbb azt mondani, hogy Ukrajna, Grúzia semleges marad?

Vagy éppen Örményország kapcsán is felmerülhet ez a kérdés.

Az orosz, ukrán nacionalizmus mellett az azeri, örmény, grúz, abház, oszét nacionalizmus is gerjeszti a konfliktusokat a posztszovjet térségben, nem biztos, hogy érdemes a NATO-nak nyomulni.



júl. 13. 17:18
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
24%
Oroszország eleve nem legyőzhető. Úgy törte el a NATO gerincét mintha sose lett volna neki.
júl. 13. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
25%

Ismét egy propaganda szagú kérdés.


"Nem lett volna egyszerűbb azt mondani, hogy Ukrajna, Grúzia semleges marad?"

Minden ország önként dönthet a sorsáról, ezt nem mások mondják meg nekik.


"abház, oszét nacionalizmus is gerjeszti"

Amiket az oroszok gerjesztettek, igaz? Nagyon szépen összemixelted a többivel.


Ez ma már a második ilyen kérdés, ami felettébb gyanús. Gondolom lesz még ilyen a következő napokban.

júl. 13. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:

#2


De hiába mondja Grúzia és Ukrajna, hogy csatlakoznak a NATO-hoz és a NATO hiába mondja, hogy természetesen beveszik őket, ha a reálpolitika más.


Nem érted a térség problémáját. Az örmény-azeri, abház-grúz, oszét-grúz vagy éppen a szerb-albán szembenállásnak mélyebb gyökerei, történelmi okai vannak, nem igaz, hogy ezeket a konfliktusokat csak Oroszország és az USA gerjeszti, egyébként békében élnének ezek a népek. És ha Oroszország és az USA kiegyezne, az sem biztos egyáltalán, hogy elhozná a békét ezekbe a konfliktuszónákba.

júl. 13. 17:35
 4/12 anonim ***** válasza:
73%

"Minden ország önként dönthet a sorsáról, ezt nem mások mondják meg nekik."

Ausztriának pont a nagy Nyugat tiltotta meg hogy bármilyen katonai szövetségbe belépjenek, vagy hogy újra egyesüljenek Németországgal.

júl. 13. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 A kérdező kommentje:

#4


Nem csak a Nyugat, Ausztria jövőjének meghatározásában a Szovjetunió is részt vett és már régen volt, de manapság is akad rá példa. Gyakorlatilag a NATO nagyhatalmak Szerbia akarata ellenére elszakították az ország déli tartományát Koszovót és az albán igények ellenére megtiltották Koszovó és Albánia egyesülését vagy pl. a szerb többségű Észak-Koszovó kiválását semmibe véve a helyiek akaratát. Így nézve természetesen előfordulhat a gyakorlatban, hogy a nagyhatalmi érdekek felülírják a nemzetközi jogi normákat vagy a helyiek akaratát. De ugyanez elmondható Oroszország politikájáról is.

júl. 13. 17:52
 6/12 anonim ***** válasza:
33%

" nem igaz, hogy ezeket a konfliktusokat csak Oroszország és az USA gerjeszti, egyébként békében élnének ezek a népek. És ha Oroszország és az USA kiegyezne, az sem biztos egyáltalán, hogy elhozná a békét ezekbe a konfliktuszónákba."


Már a második kérdéshez másolod be ugyanezt a szalmabábot, ami továbbra is hamis.


"De hiába mondja Grúzia és Ukrajna, hogy csatlakoznak a NATO-hoz és a NATO hiába mondja, hogy természetesen beveszik őket, ha a reálpolitika más."


Miben más, hiszem ha ők azt mondják hogy csatlakoznak és a NATO azt mondja, hogy felveszik őket akkor hol vna a hiba a reálpolitikában? Nem értelek.


"Szerbia akarata ellenére elszakították az ország déli tartományát Koszovót"

Pedig végig is nézhették volna, hogy a szerbek kiírtják az összes koszovói albánt, mennyivel humánusabb lett volna.

júl. 13. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

Gyakorlatilag Ukrajna és Grúzia nem tud csatlakozni a NATO-hoz, a szándék konfliktusokat gerjeszt, ezért gondolom, hogy másfajta megközelítésre van szükség, ideológiai küzdelmek helyett reálpolitikára a rendezés érdekében.


Nem akarták kiírtani az albánokat, le akarták verni a szeparatistákat. A népirtás csak az amerikai háborús propaganda eszköze volt, hogy indokolják, elfogadtassák a beavatkozást ugyanúgy mint a líbiai háborúban is megjelnet ez a hivatkozás vagy ahogy Oroszország is a népirtás megakadályozásával indokolta a dél-oszétiai, donbaszi beavatkozást.


Másrészt amikor a NATO nagyhatalmak 2008-ban elismerték Koszovó függetlenségét Szerbia és a keleti nagyhatalmak tiltakozása ellenére, Szerbia egy demokratikus, békés, kompromisszumkész ország volt. Ez veszélyes precedensnek bizonyult, erre hivatkozva ismerte el fél évvel később Oroszország Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.


Ezek az ügyek, az elszakadáshoz való jog mindig vitatott téma. Ha a népirtás, etnikai tisztogatás, háborús bűncselekmények elszenvedése megadná a jogalapot az elszakadásra, függetlenségre, akkor például Biafra, Palesztina, Csecsenföld, Dél-Oszétia, Krajinai Szerb Köztársaság, Ogaden, Hegyi-Karabah, Észak-Koszovó, iraki Kurdisztán, Darfúr, Tibet...elszakadáshoz, függetlenséghez való jogát is el kellene ismerni.

júl. 13. 18:57
 8/12 Jeffrey Spender ***** válasza:
58%

" Minden ország önként dönthet a sorsáról, ezt nem mások mondják meg nekik. "



Szerinted az EU-ba, és a NATO-ba ukk - mukk - fukk, egyetlen tollvonás alapon be lehet lépni ?


Nem pedig többszörös feltételekhez kötött ?


Áruld el, 4 csillagos, Neked Miért ilyen fontos Ukrajna, és Grúzia EU, és NATO-tagsága ? Másokkal ellentétben ?



2008-ban kérdésre bocsájtották, hogy legyen-e Ukrajna, és Grúzia NATO-tag.


Támogatták:


USA, Kanada, Lengyelország, Románia, Csehország, és a 3 balti ország támogatták



Ellenezték:


Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, és Belgium



Anglia meg tartózkodott, hogy ők ugyan támogatnák a csatlakozásukat ennek a kettőnek, de most nem alkalmas.



Tehát a Nyugat sem kért belőlük feltétlen, és amiről a politikusok pofáznak, az gagyi PR, üres blabla.

júl. 13. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 Jeffrey Spender ***** válasza:
43%

" Ez ma már a második ilyen kérdés, ami felettébb gyanús. Gondolom lesz még ilyen a következő napokban. "



Hol találom azt az első kérdést ?

júl. 13. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
0%

" a szándék konfliktusokat gerjeszt, ezért gondolom, hogy másfajta megközelítésre van szükség, ideológiai küzdelmek helyett reálpolitikára a rendezés érdekében."


Ez teljesen értelmezhetetlen mondat. Nyugodtan írd le normálisan: zavarja Oroszországot, hogy a környező országok menekülnek tőle. Nem kell balettozva hányni a rizsát, lehetsz tényszerű is.


"Nem akarták kiírtani az albánokat, le akarták verni a szeparatistákat."


Ahogy a bosnyákokat sem akarták és ahogy a horvátoknál sem történt ilyen. Annyira nem akarták, hogy bele is kezdtek és néhány ezer embert le is mészároltak.


"A népirtás csak az amerikai háborús propaganda eszköze volt"

Itt már nyíltan hazudsz.


"ahogy Oroszország is a népirtás megakadályozásával indokolta a dél-oszétiai, donbaszi beavatkozást."

Amikre azóta sem látott senki bizonyítékot, míg a koszovói és bosnyák eseményekre elég sok bizonyíték van. Biztos hallottál róla, de ezekért néhány embert csúnyán megbüntettek.


"Másrészt amikor a NATO nagyhatalmak 2008-ban elismerték Koszovó függetlenségét Szerbia és a keleti nagyhatalmak tiltakozása ellenére"

Igen, ez egy orbitális hiba volt.


"Szerbia egy demokratikus, békés, kompromisszumkész ország volt."

Ezt most komolyan írod? Az akkori Jugoszlávia, mint békés ország? :D


"Ez veszélyes precedensnek bizonyult, erre hivatkozva ismerte el fél évvel később Oroszország Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét."

Ez sem igaz. Az oroszoknál az a menetrend, hogy előbb elismerik egy-egy számukra szimpatiukus régió függetlenségét, majd katonailag beavatkoznak. A másik esetben a függetlenség elismerése 9 évvel a beavatkozás után történt.


"Ezek az ügyek, az elszakadáshoz való jog mindig vitatott téma."

Az is fog maradni amíg ember él a földön. Évezredek óta inkább kiírtjuk aki nekünk nem szimpi és ez nagyon nagy valószínűséggel így is fog maradni a továbbiakban is.

júl. 13. 20:51
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!