Az USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Törökország miért nem vonul ki a megszállt területekről? Mikorra érhető el ez a cél és ennek milyen következményei lennének?
Érintett területek:
- USA esetében a kubai Guantanamo, Északkelet-Szíria és a Chagos-szigetek merülhet fel, melyet vissza kellene adniuk a nemzetközi jog alapján
- Oroszország esetében ott van a Dnyeszter Menti Köztársaság, Abházia, Dél-Oszétia, a Krími Köztársaság, Szevasztopol és Dél-Kelet Ukrajna
- Kína esetében az Indiától elvett Aksai Chin, és a dél-kínai tengeri Spratly-szigetek zátonyai, mesterséges szigetei szokott téma lenni, amit fel kellene adniuk
- Franciaországnak Mayotte a vitatott terület, melyet illegálisan annektáltak, a nemzetközi jog és az ENSZ szerint a terület a Comore-szigetekhez tartozik
- Törökország Észak-Ciprust és Észak-Szíriát tartja megszállás alatt
válasza:100-150 év múlva.
A következmények a megbékèlés.
válasza:"USA esetében a kubai Guantanamo"
Bérlik...
válasza:Kedves kérdező!
IDÉZLEK: "Franciaországnak Mayotte a vitatott terület, melyet illegálisan annektáltak, a nemzetközi jog és az ENSZ szerint a terület a Comore-szigetekhez tartozik."
HAZUGSÁG.
Mayotte akkor szavazott 63,22%-os aránnyal az 1974. december 22-ei népszavazáson a Franciaország fennhatósága alatt maradás mellett, amikor a Comore-szigetek többi része elsöprő többséggel a függetlenségre szavazott, ekkor még az egész Comore-szigetek francia birtok volt, nem önálló állam.
1976. február 8-án egy második népszavazáson Mayotte lakossága 83,34%-os részvételi arány mellett 99,42%-os aránnyal döntött úgy, hogy Franciaországhoz kíván tartozni.
2009-ben Mayotte lakossága 71,42%-os részvétel mellett, 95,24%-os aránnyal döntött úgy, hogy a Francia Köztársaság 101-dik megyéjévé kíván alakulni, azaz teljesen beolvad Franciaországba.
#2
Kuba már 60 éve felmondta a bérleti szerződést (melyet egyébként az amerikai megszállók kényszerítettek Kubára még a gyarmati időkben) és kéri az amerikai hadsereg távozását. Az USA erre nem hajlandó, ez a nemzetközi jog szerint agressziónak minősül.
#3
Igen volt népszavazás, de Mayottnak nem volt joga dönteni a jövőjéről. Számos ENSZ határozat is kimondta, hogy a sziget a Comore-szigetek része.
Egyébként Szevasztopol döntése, hogy elszakad Ukrajnától, majd a városban és a Krími Köztársaságban tartott népszavazás is jogtalan volt, nem dönthetnek a státuszukról az autonóm területek sem. Ott is ENSZ határozat mondta ki az elszakítás után, hogy semmisnek kell tekinteni és a terület Ukrajna része.
Persze szinte mindegyik általam felsorolt megszállt terület státusza vitatott, nem szokott egyetértés lenni a két fél között. Koszovó megszállását direkt azért nem írtam ide, mert a terület státusza ugyan vitatott, de abból a szempontból ott elég egyértelmű a helyzet, hogy az ENSZ legitimálta a NATO megszállást, így ott legálisan, a nemzetközi jognak megfelelően tartózkodnak a NATO katonái.
válasza:Kérdező, te tisztában vagy, hogy amikor Kubát véded, akkor egy tömeggyilkos, és az országukat nyomorba döntő rezsimet védesz, a szuverenitással visszaélve ?
És Ukrajna kapcsán is miért erősködsz ?
Nem mindegy neked, hogy Kié a Krím ?
Mivel illeti meg jobban Ukrajnát a Krím, mint Oroszországot ?
#5
Nem a kubai kommunista rezsimet védem, csak Kubát és elmélkedem a világrendről.
Az egyébként tévedés Nyugaton, hogy minden országnak liberális demokráciának, nyitott, szabad piacnak kell lenni és az elmaradottakkal, latorállamokkal el kell bánni, meg lehet őket támadni - ilyen nincs a nemzetközi jogban. Az alapvetően az országok szuverenitását, területi integritását védi, függetlenül a kormányuk ideológiájától. És a nagy országok nem kényszeríthetik rá akaratukat a kicsikre, gyengébbekre, mindenki egyenlő, szuverén. Elvileg ezt volt a második világháború után kialakított világrend alapja.
válasza:200 év múlva talán. Az erős országok nem szoktak csak úgy kivonulni a stratégiai területekről - főleg ha az a szomszédságuk közelében van.
Legkorábban talán a török kivonulás várható Szíriából, ha Asszad uralmát megdöntik és egy stabil nyugatbarát kormányt juttatnának hatalomra.
válasza:" Az egyébként tévedés Nyugaton, hogy minden országnak liberális demokráciának, nyitott, szabad piacnak kell lenni és az elmaradottakkal, latorállamokkal el kell bánni, meg lehet őket támadni - ilyen nincs a nemzetközi jogban. "
Én nem vagyok liberális demokrata, sőt amondó vagyok, hogy a Nyugat a legnagyobb képmutató. És nyíltan ellenszenvesek is.
Amit leművelnek demokrácia-export alatt, az a Nyugat rablóháborújának a leplezése.
Ugyanakkor a világ nem fekete - fehér, nem két hatalmi tömbből áll, hanem sok másokból is, és időnként kitermelődnek extrémista diktatúrák is, amik előbb vagy utóbb házhoz mennek pofonért ...
" Az alapvetően az országok szuverenitását, területi integritását védi, függetlenül a kormányuk ideológiájától. "
Amit a kormány tesz, az nem egyenlő az országgal ?
Ez alapján lehet törvényes jogtalanság is ?
Mint Kubában az USA elleni hergelés, sőt uszítás ?
Vagy hogy Ukrajnában dúlnak a szélsőségesen nacionalista, sőt nyíltan neonáci szabadcsapatok, amit integrál az Ukrán Kormány is ?
Minket pl. az Európai Unió rendre ostorozott a Magyar Gárdáért. Közben az ukrán szélsőjobb az szóra sem érdemes. Csak én látok kettős mércét ?
" És a nagy országok nem kényszeríthetik rá akaratukat a kicsikre, gyengébbekre, mindenki egyenlő, szuverén. Elvileg ezt volt a második világháború után kialakított világrend alapja. "
A II. világháború utáni világrenddel van több probléma is.
A II. világháború után megalakították, létrehozták az ENSZ-t, hogy soha többé ne legyenek háborúk. Nem csak Európában, az egész világon soha többet ne forduljon elő.
Az volt az ENSZ alapgondolata, hogy tárgyalásokkal, megbeszélésekkel, és bölcs belátással békéltessék meg a feleket. Az elképzelés egy olyan platform felállításáról szólt, amely megoldani szándékozta a problémákat.
Mi történt ?
Azóta, 1945. október 24.-e óta hány háború volt ?
Valójában ha megnézzük, a II. világháború után egyetlen nap sem múlt el ezen a bolygón anélkül, hogy legalább egy csata ne zajlott volna valahol.
Továbbá a nemzetközi jogot mindenki hajlítva, kettős mércével értelmezi, amikor egy nagyhatalom ha saját maga / a haverja / közeli szövetségese bombáz / intervencióskodik / támad / annektál az jogos, összhangban van szerinte a nemzetközi világrenddel, ha az ellentáborból valamelyik akkor az agresszió.
Nem csak az ilyen harmadik világbeli országok élnek ezzel, hanem az USA, Oroszország, és Kína is. És 1 - 2, magát nagyhatalomnak képzelő ország.
" a nagy országok nem kényszeríthetik rá akaratukat a kicsikre, gyengébbekre, mindenki egyenlő, szuverén. "
Ki határoz az országok meglétéről ?
Miért van, hogy az egyik országot elismerik, a másikat meg nem, és másokon meg civakodnak ? És ezek a döntések örökidőkre szólnak ?
Mi alapján döntöd el, hogy a történelem az 1945-ben, vagy 1975-ben, vagy 1991-ben vagy akár 2030-ban ér véget ?
válasza:Amúgy ez a kérdés olyan ismerős ...
https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__hadsereg-hadvezetes..
Ezt a kérdést is te írtad ki, Kérdező ?
#9
igen
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!