Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Ha kirobbanna egy atomháború...

Ha kirobbanna egy atomháború az USA nélkül az EU + Egyesült Királyság és Oroszország között azt ki nyerné meg?

Figyelt kérdés

[link]

Tehát ha Trump kiléptetné az USA-t a NATO-ból és az ENSZ-ből és nem biztosítaná az atom védőernyőt az atomarzenáljával Európa számára, és ez esetben kirobbanna egy EU + Egyesült Királyság vs Oroszország közötti atomháború úgy hogy az USA nem avatkozna be, ki nyerné meg az atomháborút?



tegnap 22:18
A kérdező szavazást indított:
Oroszország nyerné meg az atomháborút.
EU + Egyesült Királyság nyerné meg az atomháborút.
Döntetlen, egyik fél sem győzne.
16 szavazat
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
37%
Mindenki meghalna, szóval kb mindegy lenne.
tegnap 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
68%
Nincs olyan, hogy az USA nem avatkozik be. Atomháború esetén nem maradhat nevető harmadik.
tegnap 22:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:

#2


"Nincs olyan, hogy az USA nem avatkozik be. Atomháború esetén nem maradhat nevető harmadik."


Akkor egy Pakisztáni-Indiai atomháború esetén az USA melyik félt atomozná le?

tegnap 22:27
 4/12 anonim ***** válasza:
0%

Mindig csak mondják atomháború így úgy.

Szerintem el vannak számolva az adatok semmi se lenne ha 100 darab felrobbanna.

Reméle Trump megküldi az oroszokat.

tegnap 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
25%

#4



A nukleáris tél elmélete szerint az atombombák által keltett por és füst eltakarhatná a Napot, ami évekig tartó globális lehűlést okozna.



3. Klímaváltozás és éhínség


A robbanások során keletkező füst és por a sztratoszférába jutna, csökkentve a napsugárzást.


Ez akár 10°C-os globális lehűlést is okozhatna, ami a mezőgazdasági termelést súlyosan visszavetné.


Több milliárd ember halhatna éhen az élelmiszerhiány miatt.



4. Politikai és társadalmi összeomlás


A túlélő országok összeomlanának az ellátási láncok megszakadása és a globális káosz miatt.


A világ jelentős része lakhatatlanná válna.



Összegzés


100 atombomba felrobbanása a modern civilizáció végét jelenthetné. A pusztítás nemcsak a célpontokat érintené, hanem az egész Föld klímáját és ökoszisztémáját megváltoztatná, potenciálisan évtizedekig tartó éhínséget és fagyos klímát okozva.

tegnap 22:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
25%
nem robban ki. De ha mégis, azt mindössze az emberiség veszítené el. És az járna jobban, aki az elején meghal. A többinek pokol lesz. Nagyobb pokol csak annak, aki véletlenül életben marad.
tegnap 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
65%

A nyugatnak nincs annyi hadrafogható rakétája hogy az összes orosz célpontot egy hullámmal kiiktassa.


A holt kéz (oroszul: Система Периметр), vagy „koporsóból kinyúló kéz” állítólag egy szovjet (orosz) hidegháborús nukleáris fegyverzet irányítási rendszer. Lényege, hogy a szovjet (orosz) katonai irányítás teljes megsemmisülése esetén automatikusan indítson be egy totális válaszcsapást.


Ki szeretne megbizonyosodni róla hogy működik-e még ez a rendszer ?

tegnap 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
0%

Összegzés: Az emberiség kihalhatna?


Valószínűleg igen. Ha Oroszország (vagy bármely más nukleáris nagyhatalom) teljes arzenálját bevetné:

✅ Azonnali pusztítás – több százmillió ember halna meg órákon belül.

✅ Globális klímaváltozás – évekig tartó nukleáris tél és éhínség.

✅ Politikai és társadalmi káosz – a modern civilizáció teljes összeomlása.

✅ Túlélők – néhány elszigetelt közösség maradhatna életben, de az emberiség visszasüllyedne a középkori szintre vagy teljesen kihalhatna.


👉 Összességében ez egy apokaliptikus forgatókönyv lenne, amely szinte biztosan a modern civilizáció végét jelentené.

tegnap 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
53%

"Akkor egy Pakisztáni-Indiai atomháború esetén az USA melyik félt atomozná le?"


Pakisztán-India egy másik sztory ugyanis ott Kína az érintett harmadik fél. Nincs olyan, hogy csak a pakik és a fostosok küldik meg egymást, mert akkor minimum a Kasmírt viszi Kína. Ha meg már Kína is kap akkor Kína is adni fog és a dominó megy tovább.


Viszont az Pakisztán vs India annyiban másabb, hogy ők csak lokális hatalmak, komoly interkontinenntális képességek és baromi nagy arzenál nélkül, itt tényleg csak a kínaiak vannak csapástávon belül. Egy orosz-"EU" atomhábi azért más, mert az oroszoknál 1550 azonnal indítható töltet vár bevetésre, de egy francia-brit csapás kb letarolná az orosz lakosság 60-80%-át. Mindeközben Kína igencsak szeretné a távol-keleti orosz területeket, ahogy Japán is a Kuril-szigeteket, Szahalint pedig mindkettő. Ezek ellen Oroszország egy nukleáris csapásváltás után nem tudna védekezni és ha nem szeretné elveszíteni a területének negyedét-harmadát akkor kénytelen a britekkel és franciákkal egy időben Kínát is megküldeni, esetleg Japánt. És akkor megint ott a "nevető harmadik": Eurázsia pusztulása után nehogy már a jenkik foglalják el szépen azt ami maradt és nem sugároz...


A nukleáris hadviselésnek a brutális pusztítóereje miatt teljesen más logikája van, mint a hagyományosnak.

tegnap 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

#5


Ezeket én is halottam de szerintem ezt a nukleáris telet csak egyes tudósok találták ki azon oknál fogva hogy ne robbanjon ki egy atomháború, egy atombombánál a sugárzás sem annyira vészes mint egy súlyosabb atomerő balesetnél Hirosima ma millió fölötti lakosú Csernobil melletti Pripjaty ezzel szemben még mindig lakatlan.

És hogy mire alapozok?

[link]

[link]

A Krakatau vulkán 1883-ban százmillió tonna TNT erejével robbant robbant fel hamut lávát földet mindet a levegőbe repítve, ami 100 000 MT-nak felel meg (1 MT = 1000 Tonna) összehasonlításképpen a legnagyobb felrobbant atombomba 50 MT-ás Cár bomba Krakatau ennek a 2000-es erejével robbant fel és a hatása wikipédia szerint csak ennyi volt a Földre gyakorolt hatása:

"Éghajlati hatások


Gyöngyházfényű felhők a Saimaa-tó felett 2003 augusztusában

A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. A kitörés hatalmas mennyiségű kén-dioxid gázt juttatott a sztratoszférába, amelyet a szelek széthordtak a világban. A cirrus felhőkben emiatt megnőtt a kénessav (H2SO3) koncentrációja, ami növelte a felhők fényvisszaverését és így a korábbinál kevesebb napfény jutott el a földfelszínig. Az összegyűlt kén később savas esők formájában lehullott.[12]


Optikai hatások

A kitörés után évekig világszerte sötétebb volt az ég és hónapokig a korábbinál látványosabbak voltak a napnyugták. William Ashcroft brit művész színes vázlatok ezreit készítette a világ különböző tájain a kitörés utáni években. 2004-ben kutatók azt is feltételeztek, hogy Edvard Munch híres kompozíciója, a Sikoly hű képe a Norvégia felett a Krakatau kitörése után látott égnek.[13] A kitörés másik optikai következménye volt, hogy még két évig tapasztalható volt az egyébként nagyon ritka kék hold jelenség. A kitörés után, 1885-ben figyelték meg először a gyöngyházfényű felhők jelenségét. (Az nem tisztázódott, hogy az akkor megfigyelt jelenséget a kitörés idézte-e elő.)"

tegnap 22:55
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!