Zsukov mennyire volt jó tábornok ?

Kiváló szakmai felkészültségű volt, tudott hatni az emberekre, személyes bátorsága megmutatkozott a harctéren és vezérkari értekezleteken is (amikor Sztálinnal vitatkozni mert).

Egy-egy hadműveletben többszáz hadosztályt irányított, pl. Berlin ostromakor 2,5 millió katonát.

Emlékek, gondolatok című könyvéből látszik, hogy mélyen érző ember volt, minden hadművelet leírása kapcsán több tucat kiválóan helytálló (sikert elérő, nagy áldozatot hozó) hadosztály (kb. 10 ezer fő) hősiességét kb. 1-1 oldalon át részletezi, ezen belül 1-1 mondatban kiemeli azoknak is a leghősiesebb századait, zászlóaljait, ezredeit.

A #2-esnél a pont, voltak nála sokkal jobb szovjet tábornokok is. Mindazonáltal a ruszki tábornokoknak többszörösen nehezített volt a helyzete. Nem csak a harctéren kellett teljesíteni, de ott volt a hátukban a folyton gyanakvó, konspirációt sejtő Sztálin is aki ha megorrolt valamiért akkor szemrebbenés nélkül küldte az illetőt a fal mellé (a családjával együtt).

Az emberélet, hadianyag meg pótolható forrás volt a szovjeteknél - volt mindenből bőségesen. Elveszítenek 50k embert na és? Behívtak helyette 150k-t - viszont cserébe nem végezte ki az adott tábornokot Sztálin, ami egyáltalán nem volt mindegy.

#3

Mondjuk a háború alatt próbálta Sztálin ezt a gyanakvást félretenni, Pavlov tábornok és vezérkarának tagjain kívül más magas rangú tisztet katonai vereségért nem végeztek ki a háborús hátralevő részén, őket is 41 júliusában. Konyev még közel állt hozzá, miután nem tudta a Wehrmachtot megállítani Szmolenszk és Moszkva között, de végül, hogy dícsérjük is Zsukovot, ő állt ki az ukrán származású tábornok mellett, és nem ölték. Érdekes Rokosszovszkij esete, akit amúgy a háború előtt letartóztatnak, majdnem halálra kínozza az NKVD, de valamilyen oknál fogva, teljesen ma sincs tisztázva, hogy miért, de 1940 nyarán szabadon engedik. Valószínűleg érezték Moszkvában a háború szelét, és tudták, hogy Rokosszovszkij értékes parancsnok lehet. Később Rokosszovszkij leírta az emlékirataiban, hogy a szovjet tábornokok nagy többségét az NKVD őrizte, de őt nem, ő csak a reguláris haderő őrségét volt hajlandó elfogadni, valamint mindig volt nála egy pisztoly, hogyha újra jönnének elfogni, akkor vége, megöli magát.

#5

A komiszárok jogkörét 1942 októberében jelentősen lekurtították, miután a józanabb szovjet tábornokok meggyőzték Sztálint, hogy nincs értelme politikai megbízottakat katonai pozícióba emelni. Meglepően pragmatikus volt Sztálin a második világháborúban, ez is volt a legnagyobb különbség közte és Hitler között, aki ezredszintig is lement a hadműveleti tervezésben.