Az első világháborúban egy roham alatt valaki visszamentült a lövészárokba vagy nem indult meg akkor tényleg szó nélkül lelőtték?

Még a II. v. háborúban is volt rá példa.

Sztálin idején, aki nem indult rohamra, azt az nkvd emberei lelőtték.

“ A végrehajtó parancsnokokat (akik lemészárolták a saját megijedt, visszavonuló embereit) miért nem ítélték el háborús emberiség elleni bűntett miatt a háború után?”

Mert ez minden hadseregnél így volt sőt még manapság is van rá példa

Nem háborús bűncselekmény ha a saját katonáidat lövöd agyon parancsmegtagadásért. Ennyi erővel háborús bűncselekményt követne el a bíró, hóhér is, ha a parancsmegtagadót/visszavonulót normál haditörvényszéki tárgyalás után állítanák a falhoz.

Igen, a XXI. században is vannak egyes hadszíntereken un. elzáró alakulatok. A háborúk filozófiája, kegyetlensége nem változott, csak az eszközök lettek korszerűbbek. A háború sosem a humánumról, tutujgatásról szól hanem a pusztításról, gyilkolásról.

"A végrehajtó parancsnokokat (akik lemészárolták a saját megijedt, visszavonuló embereit) miért nem ítélték el háborús emberiség elleni bűntett miatt a háború után?"

Mert semmi ilyet nem követtek el. Parancsmegtagadásért mindenhol halálbüntetés jár. Akkor ítélték volna el őket ha nem így járnak el, valószínűleg őket is halálra.

Még ha nem is kötelessége egy parancsnoknak ott helyben halálraítélnie a katonáját, átadhatja a hadbíróságnak is, csak ugye a felszaporodott ügyek miatt ott sem örülnek neki. Ezért szokták inkább helyben rendezni.

A katonának meg mi a jó abban ha él még két napot abban a tudatban hogy úgyis kivégzik? Mert értem én, hogy te most az ő szemszögéből nézed a dolgokat, épp ezért gondold már végig. Neked mekkora élmény lenne ha még két napig fogva tartanak, majd jön a pap, elbeszélget veled, aztán feláll a kivégzőegység stb...

Nem sokkal humánusabb ott elrendezni két perc alatt?

#4 igen, pont ez a lényeg, a visszavonulókat lelövő tisztek bár könyörtelenül jártak el (maga a háború pokla is az), de jogszerűen, volt jogkörük (sőt kifejezett parancsuk) arra, hogy a visszavonulókat ott helyben példát statuálva agyonlőjék bírósági hercehurca nélkül. Ha nem lett volna rá jogkörük akkor a saját feljebbvalójuk ítélte volna el őket.

Könyörtelen és kegyetlen dolog ez tény, de egy háborút, ahol az alapszitu hogy emberek ölik egymást nem lehet "píszível" megnyerni. Tutujgatással, meggyőzéssel nem működik az hogy géppuskatűzbe, zárótűzbe rohanjon valaki csak tűzzel-vassal, hátulról jövő kemény nyomással. "Mész vagy meghalsz, ha sikerrel jársz talán túlélheted, de ha maradsz akkor sehogy".

Kérdező nem tudom hallottad-e már a következő kifejezések valamelyikét:

Szükségállapot

Rendkívüli állapot

Hadiállapot

Ezekkel együtt rendkívüli jogrend lép életbe. És amire a kérdésed konkrétan vonatkozik, hogy utólag miért nem ítélik el. Azért mert mindig a cselekmény pillanatában érvényes jogrend szerint kell megítélni. Ha akkor nem követett el semmi törvénybe ütközőt, sőt kifejezetten a kötelességét teljesítette akkor utólag sem lehet elítélni semmiképp.

Csak a könnyebb érthetőség kedvéért:

Ha holnaptól tilos lenne kérdést kiírni, te mit szólnál hozzá ha utólag elítélnének mert ma kiírtál egyet vagy többet?

De hogy tovább csűrjük, most te vagy az a katonatiszt. A Magyar Államot szolgálod. Az a parancs, hogy dezertőröket, fosztogatókat, árulókat, parancsmegtagadókat kivégezni. Majd eltelik két hónap, megtörténik a békekötés és téged utólag elítél ugyanaz a Magyar Állam, csak azért mert teljesítetted a kötelességed.

Nem gondolod ez azért a törvényesség és igazságosság megcsúfolása lenne?