Miért nem lehet hatékonyan lelőni a rakétákat?

Azért kicsit bővebben kifejthetnéd, hogy pontosan milyen rakétákra gondoltál.

Légiharc-rakétá között is van infravörös irányítású, aktívlokátoros irányítású és elektro-optikai irányítású. Mindnek más-más a repülési és harcászati tulajdonsága.

Atomrakéta alatt szintén nem értjük pontosan mire gondoltál. Ballisztikus rakétára? Esetleg levegő-föld rakétára?

Ha megy a fizika és a matek, akkor tudod hogy van a mondás: egyiket sem lehet megb@szni csak kijátszani. A hadimérnökök mindig találnak újabb és újabb megoldásokat, ami ma még megoldhatatlan holnap lehet hogy megoldható lesz.

“ És az atomrakétákat miért nem lehet lelőni hatékonyan? ”

Ki lehet manapság, akár többet is. A baj az, h sok ezer van belőlük. Ha kilövik őket, akkor elég, ha csak egy kis része célt ér, már az nagyon súlyos bajokat okozna világszerte.

"És az atomrakétákat miért nem lehet lelőni hatékonyan?"

Le lehet lőni hatékonyan. Ott van az usának a rakéta pajzsa.

Csak ugye ezek olyanok hogy egy darabot lelőnek, kettőt már 98% lelövik, háromnál már csak 80% négynél 50%.... stb

50% azt jelenti hogy vegyünk mondjuk mologyec tipusút. 2-őt lelőnek, 2 átjut. Az nem azt jelenti 2 atomrobbanás lesz hanem azt hogy 20.

A legtöbb icbm nem egyetlen robbanófejet hordoz hanem 3-15 ig, ezek megatonnától 200-300 kilotonnáig terjednek mármint a robbanófejek darabja.

"Felszálló" röppályán a teljes rakéta megsemmisíthető de az azt feltételezi jó helyen van a lelövésére alkalmas eszköz és már valószínűleg indítás előtt tudták honnan és azt is hova lövik ki.

A ballisztikus pálya alján is megsemmisíthetőek lehetnek a robbanófejek (bár itt már drasztikusan kicsi az esély) viszont itt már nem egy hanem akár 15 célt kell kezelni egy indítórakéta esetén, ez a 15 cél nem is feltétlenül mind valódi robbanófej, lehet akár "csali" is.

Leszálló ággal matekozva, 10 robbanófejjel számolva, ebből mondjuk 7 csali 3 éles fej. Ha 20% át megsemmisíted becsapódás előtt akkor is simán 3 éles fej még mindig célba juthat hiszen lehet csalit lőttél ki. De vegyük hogy mázlista vagy és 2 éles fejet lőttél ki, akkor is még egy darab éles fej találatot fog elérni. ~15-20 kilotonna körüli volt amit japánra dobtak, mai fejek icbm re szerelhetők 200 kilotonnásnál nem nagyon kisebbek.

Ha két atomhatalom csúnyán összekap oda vissza repkedne 10-50-100-500 rakéta is. Nem lehet mindet leszedni, de még a nagy részét sem.

Az interkontinentális rakéták iszonyú gyorsak, 10-15 ezer km/h-val repülnek.

Kevés idő marad reagálni. A vadászgépek és a vadászgépeken lévő rakéták messze kevesebbet tudnak ettől. Meg a sima légvédelmi rakéták is. Legfeljebb, ha ott vagy az indítás közelében az emelkedési szakasz kezdetén.

Az oroszok nemrég végeztek ilyen kísérleteket a honi légvédelmet biztosító MiG-31 nehéz vadászgépeikkel. Minden jósága ellenére a MiG-31 gépnek és kiemelkedő hatékonyságúnak számító fegyverrendszerének sem volt erre sok esélye.

"ha jól értem, közvetlenül kilövés után hamar elfogy az üzemanyaguk, és utána már csak apró pályakorrekcióra elegendő marad?"

Nem a 6-os vagyok.

A régi icbm ek addig irányíthatóak míg van üzemanyaguk és elérik a pálya csúcsát (nem pontosan, kb) Utána tényleg csak zuhannak amíg földet érnek.

A modernek már tolóerő hiányában is korlátozottan irányíthatóak. A legtöbb ibcm többfokozatú. A modernek a pálya aljához közeledve is képesek az irányváltásra. Ezt ne úgy képzeld el hogy xy helyről kilövik és akkor nem magyarországra zuhan hanem afrikába csapódil. Inkább úgy hogy kilövik pl pestre és (hasamra ütök) 50 km korrekció még végrehajtható.

Így már nem a célpont 0.2 km2 es körében várható a becsapódás hanem ~2000 km2 területén. Ezt így nagyságrendekkel nehezebb kivédeni (csak elméletileg lehetséges, gyakorlatilag nemigen)

Több dolgot kérdeztél egyszerre, a stratégiai nukleáris csapásmérésre vonatkozó részt nagyjából leírták fent a többiek. Felszálló ágban még nagyon-nagyon messze van bármilyen elhárító rakétától a tenger közepén egy tengeralattjáróról indítva, vagy éppen Oroszország/USA kellős közepén egy mobil rakétakilövőn. Gyorsítás után kb. a világűrben van, nem érné el semmilyen elhárító rakéta (mire odáig emelkedik az elhárító rakéta addigra a töltet már ötször célba ért).

Leszálló ágban a hangsebesség többszörösével közelít, nem egy hanem sok-sok tucatnyi fej, vagy annak látszó radarkép. S nem "lineáris" a pályája leszálló ágban sem, jobbra-balra manőverezni nem képes, de kisebb pályakorrekcióra (fékezéssel) már igen! Máris nem oda jön, hanem 30-50 km-vel arrébb, ami azért nem kicsi távolság. Ilyen, akár 100-as nagyságrendű célpontot kellene egyszerre leküzdeni: lehetetlen mindet megfogni, ha csak a 20%-a átjut már az is sugárzó hamuvá változtatja a nagyvárosok 90%-át.

Lézer... van vele "néhány" probléma, úgymint:

- Átalakítási hatásfok. Csapnivaló, nyeli az elektromos áramot mint kacsa a nokedlit.

- Átalakítási hatásfok 2.: ami nem a lézernyaláb létrehozására fordítódik abból bizony hő lesz amit el kell vezetni, hogy ne égjen szét az egész. Nagyobb energiájú lézernél a hűtés 2-5x annyi energiát emészt fel.

- Átalakítási hatásfok következménye: baromi nagy, baromi drága és baromi alacsony tűzgyorsaságú szerkezet.

- Energiatárolás: nem jár ott a technológia jelenleg, hogy ennyi villamos energiát lehetne rövid "kioldási" sebességgel tárolni aksikban. Egy kamion nagyságú aksi szerkezetben lenne 1-2 lövésre elegendő energia.

- Elnyelődés: a légkörben lévő vízgőz, por folyamatosan elnyeli a lézert, nagyobb távolságon már több nyelődik el a légkörben az energiájából mint amennyi a célpontig eljut.

- Célzás: egy több 10 tonnás szerkezetet mozgatva kellene 30-40-50 km távolságban hangsebességgel suhanó célpont pár 10 cm2-es felületén tartani másodpercekig. Fogalmazzunk úgy igen erős kihívást jelentő feladat.

A fentiek összessége: bár készülnek ígéretes kísérleti eszközök, sőt már repülőgépre is szerelhető is létezik, de nehéz és iiiiiiiiiirgalmatlanul drága. Egy csomó rakétás légvédelmi egység kijön belőle aminek a hatótávolsága is nagyobb s pontosabbak.