A nagy kaliberű hajóágyúknak mekkora a maximális lőtávolsága?

Ott a lövedék is nehezebb, a 406-os hajóágyúhoz voltak 1700 kilós lövedékek is.

A lőtávja 40 km körül volt.

"annál messzebbre megy azonos kezdősebesség mellett?"

Csak az azonos kezdősebesség eléréséhez a sokszor több töltetre van szükség. :)

A hatótávolság a torkolati sebességtől, légellenállástól függ nem az átmérőtől. Sőt a nagyobb átmérő nagyobb felület -> nagyobb légellenállás. A nagyobb "kaliberű" lövegeknek azért nagyobb a hatótávolsága, mert hozzá még jobban megnövelik a csőhosszt, hajtótöltet nagyságát, hogy a nagyobb skuló még messzebbre hordjon.

#4 nagyobb tömegű lövedék azonos kezdősebesség, azonos légellenállási tényező mellett (tegyük fel azonos a forma, csak dupla a sűrűség) pont ugyanakkora távolságra jut mint a fele akkora. A mozgási energiája lesz kétszerese, nem a sebessége. E = 1/2 * m * v^2 képlet alapján. Tüzérségi lövedéknél a mozgási energia tökmindegy - ott a benne lévő robbanóanyag adja a hatóerőt, páncéltörő gránátnál már sokat számít a penetrációban a mozgási energia is.

80-100 km hatótávolságú löveget nem építettek, s nem is fognak. Voltak megalomán tervek ekkora lövegek gyártására, de végül nem valósultak meg, s a jelenlegi technikai feltételek mellett nem is fog.

Egy akkora löveg már dögnehéz, csak megerősített vasúti pályán mozgatható (több direkt erre a célra épített vasúti kocsin gurítva), hatalmas személyzet kell a kezeléséhez, baromi nagy célpont, kicsi a tűzgyorsasága (jó ha óránként 2-3 lövést le tudnának vele adni), ilyen hosszú röppályán már nagy lenne a szórása - de cserébe piszok sokba kerül. Egy Iszkander, vagy repülőgépre aggatott Kindzsal, Taurus, vagy akárcsak egy iráni/orosz/kínai/amerikai stb. drón jóval nagyobb hatótávolsággal rendelkezik s ezred annyiba sem kerül.

"A fegyvercső hossza számít igazán a távban."

Nem egészen. A fegyvercső hosszát két összefüggő faktor határozza meg, mégpedig hogy a kémiai reakcióban keletkező gázok milyen mértékben és milyen idő alatt tágulnak. Illetve áz ebből kifolyólag kilőtt lövedék sebességének milyen hosszú utat kell megtennie hogy bepörögjön (giroszkopikus hatás) stabilizálódjon (a sima csövű ágyúknál is be van pörgetve a lövedék csak nem huzagolással hanem a lövedék kialakítása olyan).

Ideális esetben a lövedék a végsebességét akkor éri el mikor elhagyja a csövet. ha még a csőben eléri akkor a súrlódás lassítja a lövedéket ( rosszabb esetben a csőben is marad)

"Eltudnád nekem magyarázni, hogy akkor az 50bmg lövedéke miér 8km-t tud megtenni, miközben a sokkal lassabb 155-ös tüzérségi lövedék megtesz 40km-et?"

ugyan azért amiért kocsival ha 90 km/h val mész és satyu féket nyomsz olyan 50 métert csúszol. Míg egy 20 tonnás 8 kerekű kamionnal 100 métert, a több ezer tonnás vonat szerelvény meg akár több kilométert