Egy Tajvani háború hogy nézne ki? Egy blokádott kell elkepzelni amit usa hajók és repulok megpróbálnanak megtorni ?
Azt írják a vilaggazdasagnak 10 billió dollárjaba a világ gdp 10% kerülne egy ilyen háború hagyományos fegyverekkel is.
De atomfegyverekrol nem irnak talán ebben a mai helyzetben ha mindenki csőre tölti az atomot el lehet kerülni hogy bármelyik fél használja.
Így csak egy legierovel és haditengerészeti erőkkel vívott komoly harc lenne a térségben de nem globálisan.
Oroszok hogy alnanak egy ilyen művelethet jönne segíteni a blokadhoz az orosz csendes óceáni flotta is?
válasza:Putyin népszerű volt de már kezdődött volna egy gazdasági visszaesés vagy inkább stagnálás de erre most 10% feljebb ment a népszerűsége mert a nacionalista réteg tamogatja.
Ha nem.csinal háborút és közben megal a gazdasági fejlődés az emberek megkerdezik miért?
És a háború nélkül azért nem tudna rovidporazon vinni az orosz népet.
Vedd azt itthon is a háborúra van fogva minden pedig 50% ban a kormány tehet az infláció rol. Európában máshol is gond volt ez igaz de nálunk nagysagredekkel nagyobb és mégis a kedves kormányunk ezt is kimazolja.
India nagyon lentről indult de mostmar kezd fellendulni hosszú távon az is lehet hogy beeri Kínát. Ne feledjük Kínában hatalmas demográfiai probléma lesz nincs elég fiatal .
Indianak nem lesz ilyen gondja
válasza:Kínának jelenleg 50-60 partraszállító járműve van, ennek kb 60-70% kilőnék, aknára futna, mire elérné Tajvan partját.
Lehet kínának 4 millió harckocsija 1 milliárd katonával ha nem tudja őket átdobni a partra, nem tudja nekik biztosítani az utánpótlást.
Tajvan partszakaszai erősen védettek, légi úton pedig nem tudná elrejteni a szándékát kína.
Igen de ha csinál előtte egy több hónapos blokadot és szetbombaza a szigetet utána talán veszteségekel de partra tudna menni ha egyszer megvettik a labukat akor Tajvan elesik.
Csak ez egy elég nagyszabású művelet én oroszokat is bevonnam mindenkep legalább annyiban hogy usa hajókat próbálja meg távol tartani
válasza:Ezért is kellenek oroszok is hogy usa megcsak ne is gondolkodjon olyasmin hogy ő attori a blokadot
Usa nem megy bele sose olyan harcba amibe komoly vesztesége lenne mert politikailag nem tudja otthon eladni .
Faludzsaban 150 katonát veszített ez Ukrajnában pár óra alatt meglenne szóval egyáltalán nem.sok mégis usa közvéleményben szörnyű csata .
Usat totálisan csak akkor kellene legyozni ha saját területén tamadod meg .
Ameg csak a szovetsegeset addig elég elretenteni vagyis olyan veszteség okozassal fenyegetni ami számára nem eri meg.
válasza:Az oroszoknak nincs jelentős tengeri hatalma, főleg nem a Csendes Óceánon. Nem sokat számít a véleményük Tajvan esetében, és ezt Putyin is nagyon jól tudja, éppen ezért nem is tett sok kijelentést erről.
"Usa nem megy bele sose olyan harcba amibe komoly vesztesége lenne mert politikailag nem tudja otthon eladni."
A második világháború rémlik? Amerika nagyon is tud harcolni, ha akar, csak feleslegesen nem szokott. Irakban, Szíriában és Afganisztánban is hosszú évekig ott voltak, ezek közül pedig Irak ellen le is folytattak egy nagy létszámú inváziót.
Csakis Vietnám esetében volt az, hogy a közvélemény miatt kellett haza vonulniuk, de ott egyébként sem volt létfontosságú érdekeltségük.
Irakbol kivonult jött isis
Afganisztánbol meg ki se vonult már összeomlott a kollaborans kormány.
Oke legicsapasokat raketatamadast tud csinálni mert nincs vesztesege 1 vadaszgepet nemtudnak leloni ezzek a fejletlen csoportok.
Ahol már veszteség van ott már reklamál az USA közvélemény.
II vh más volt egyrészt Pear Haurbort támadtak meg először ami usa terület és több ezer halott volt másrészt a kor is jobban bírta a veszteségeket.
20 sz emberek több vért bírtak mint a 21sz aki videón látja eloben hogy mi történik.
válasza:Ha ennyire harcképtelen ország lenne Amerika, akkor nem is értem, hogy miért ők a világ vezető hatalma a mai napig, pedig a te agyszüleményeidre alapozva egészen könnyű lenne őket leigázni.
Olvasgass egy keveset az Öbölháborúról, az elmond egy keveset arról, hogy amerika mennyire képes nagy létszámban katonákat bevetni, ha akar.
Afganisztánból és Irakból pedig nem a közvélemény hatására vonultak ki, az Amerikai vezetés is egyet értett abban, hogy annyira nem fontos régiók, hogy megérje maradni, Irakban egyébként elérték félig-meddig, amit akartak. Milliós létszámú tüntetések és tiltakozások csakis a Vietnámi háború alatt voltak.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!