Miért van, hogy Ukrajna kapcsán egyes szakértők biztosak hogy ha a NATO nagy mennyiségű fegyvert adna át korlátlan, akkor képesek lennének győzni, míg más szakértők biztosak abban, hogy Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszországot, a béketervük irreális?
válasza:Ha már ennyien megemlítettek, akkor egyben válaszolnék:
A mennyire sikerült felpörgetni a hadiipart és hol az 1 millió tűzérségi lőszer kérdése egyszerű: a nyugati hadiipar megy, a tüzérségi lőszermennyíség bemondása pedig egy EU-s politikai bullshit volt.
Ha eltekintünk a politikusoktól és kicsit visszaugrunk az időben: a hidegháború elején a Szovjetunió brutális tüzérségi és páncélos fölényben volt a NATOval szemben. Ezt eleinte atomaknák telepítésével kompenzálták, majd megpróbálták a mennyiségi hátrányt minőségi fölénnyel kompenzálni. Ennek a bizonyítékát láthattuk, amikor 191-ben Irakot elpicsázták a levegőből. Igen, a NATO tüzérségi lőszergyártása töredéke az orosznak, viszont a NATO oldalán ott van egy olyan légierő, ami alkalmas arra hogy minden egyes orosz katonai járművet szétküldjün valamilyen precíziós fegyverrel, akár több tíz kilométerről.
Ha megtámadja az országot 20 000 nindzsa akkor pánikolni fogunk, hogy mi nem tudunk csak évi 300 kardot gyártani, vagy ledaráljuk őket 12,7-es géppuskákkal? Elég nagy butaság a tűzérség ellen tüzérséggel menni, amikor vannak már ennél fejlettebb és jobb megoldások évtizedek óta.
Nyugaton ott van egy több ezres légierő és évente készül legalább 250 új vadászgép amikhez készleten van több százezer precíziós csapásmérő fegyver. Ezekkel nem lehetett ellátni Ukrajnát, mert eddig nem volt hozzá megfelelő hordozóeszközük.
#5: Ukrajna megpróbálta az áttörést légierő nélkül,sokkal sikeresebb lehetett volna ez is, ha az ATACMS nagyobb számban és korábban megérkezik. Minden ilyen politikai cicaharccal és huzavonával időt biztosítunk az oroszoknak a tartalékolásra, újrafeltöltésre és a védelem megerősítésére..
#6: azért nem adják át ezeket, mert erről politikusok és parlamentek döntenek és a helyzet politikai valamint katonai elemzése az nem ugyanaz. A politikusok fosnak, hogy sokat adnak és az oroszok begurulnak... Aztán mit tudnak csinálni? Leronhanják Ukrajnát? :)
Valamint a működő demokráciákban valamilyen szintű politikai váltógazdálkodás van, tehát ha túl sokat adakozol másoknak akkor a politikai ellenfeleid ezt kihasználják, ellened fordítják és a következő választást elveszted. Amíg húznak-halasztanak mindent addig nem nagyon várható változás.
Pedig csak egyszer kellene azt mondaniuk oké legyen és lenne készleten elegendő precíziós fegyver, amikor azt a néhány utánpótlási vonalat teljesen el lehetne vágni, ami a fron összeomlásához vezetne. Politikai akarás nincs, mindenki félti a fizetését.
válasza:"Én abban is kételkedem, hogy Oroszország semmi esetre sem vetne be vegyi, nukleáris fegyvereket"
Vegyifegyvernek számító eszközöket már vetettek be, azt meg Putyin maga mondta hogy atomfegyvert bevetésére semmi szükség ( meg a doktrináju kszerint lehetőség sem nagyon van ).
" A városi harcokban, ostromokban nem a tüzérség hatótávolsága, precizitása, a légifölény a döntő tényező, hanem a katonák képzettsége, mennyisége."
Meg az utánpótlás. Amikor gubbasztasz a házak/romok fölött és szórják a nyakadba a kazettás lőszert..
Az elsődleges célnak a logisztika légierő és nehéz ezők ( tűzérség és páncélosok) visszaszorításának kell lennie. Ha ezeket hátrálásra tudod kényszeríteni ( ahogy tették már többször ) akkor nem sok önkéntes fog hátramaradni városi harcot vívni.
"Vegyifegyvernek számító eszközöket már vetettek be, azt meg Putyin maga mondta hogy atomfegyvert bevetésére semmi szükség ( meg a doktrináju kszerint lehetőség sem nagyon van )."
Igen, de eddig nem is fenyegetett veszély, hogy összeomlik a Krím és a Donbasz védelme. Lehet, hogy az orosz vezetők ezt már úgy értelmeznék, hogy az Oroszországi Föderáció van nagy veszélyben, ami indokolhatja a tömegpusztító fegyverek, akár taktikai nukleáris fegyverek bevetését, hogy így érjék el a háború Oroszország számára elfogagdható befejezését, akár győzelem nélkül is. Ráadásul Oroszország erősen autoriter, a nukleáris doktrína tág határok között értelmezhető, megváltoztatható a hatalom által.
válasza:A nukleáris doktrina csak egyféleképp értelmezhető, a Krím és az annektált 4 megye elvesztése sem trigger nukleáris fegyver használatához.
Ha nagyon ragaszkodnánk az orosz annekció jelentette kötelmekhez, akkor érdemes arra gondolni, hogy jelenleg asszem mind a 4 annektált megye területén, azaz az orosz jogértelmezés szerint Orszország határain belül zajlik a háború. Herszon,Donyeck és Zaporizzsja csak részben áll orosz ellenőrzés alatt,az ő szemszögükből oroszország területén belül háború van, de hadiállapot mégsincs valamint a háború szóért lecsuknak :D
Ez azért jól jelzi mennyire gondolják ők ezt komolyan.
válasza: válasza:"ha valódi veszélyben lennének, miért ne lehetne védelmükben bevetni."
Olvasd el az orosz nukleáris doktrinát és látni fogod, hogy nincs ilyen opció benne.
Sosem fogom megérteni, miért ragaszkodik mindenki kétségbeesetten a nukleáris fegyverek bevetésének gondalátoz, mikor a háború második évének a végén továbbra is tilos a háborút háborúnak nevezni és za ország, amelynek a (saját értelmezésük szerinti ) területén zajlik ott nincs hadiállapot sem.
Az 5 elcsatolt megyéből 4-5 területén húzódik a frontvonal, a negyediket pedig rendszeresen támadások érik immár lassan 2 éve. Ha a védelmükben ilyenhez lehetne vagy kellene nyúlni már rég megtették volna.
válasza:Az ellentét ott van kérdező, hogy Ukrajnának nemcsak fegyverekre lenne szüksége, hanem speciálisan képzett emberekre is, főleg pilótákra (és hozzájuk normális mennyiségű vadászgépekre).
Azt sem szabad elfelejteni, hogy akárhányszor belengetik, hogy milyen fegyvereket kap Ukrajna, azok nem másnapra érkeznek meg oda, hanem több hónapnyi késéssel a bejelentéshez képest. Addigra pedig az oroszok bőven fel tudnak rá készülni, míg az, hogy mi történik Oroszországban, azt mindig csak közvetetten tudjuk lekövetni.
A harmadik legnagyobb gondot pedig az jelenti, hogy az orosz-ukrán frontvonal iszonyatosan alá lett aknázva. Az oroszoknak könnyű most a frontvonal mögül tüzérséget használniuk és rakétákat indítaniuk, de ha ezeket az ukrán légierő ki is szedi, nagyon nehezen tudnák előretolni a frontvonalat az aknák miatt, mert ahhoz megintcsak más gépekre és személyzetre van szükségük.
A NATO országok pedig már kifogytak a selejt és/vagy selejt közeli eszközállományból. Egyszerre ellátni az ukránokat pedig vadászrepülőkkel, pilótákkal, drónokkal, nehézgépjárművekkel stb. hogy azokat egy többszáz kilométeres frontvonal több pontján egyszerre betudják vetni (nyilván nagy veszteségekkel), az politikailag már nem annyira játszik az Nyugatnak. Akkor inkább védelmi rakétarendszereket és sima pénzügyi támogatást adnak, mert az egyszerűbb és "humánusabb". Bár hozzáteszem ugyanez az oka annak is, hogy az oroszok nem indítanak jelentősebb támadásokat. Ők valószínűleg már megvannak elégedve magukkal a jelenleg elfoglalt területekkel ár/érték arányban.
válasza:Amit most szállít a Nyugat az semmi.
A II. világháborúban ezt szállították a SZU-nak 1941-45 között
400 ezer teherautó és terepjáró
14 ezer repülő
8 ezer traktor
13 ezer harckocsi
1,5 millió takaró
15 millió bakancs
107 000 tonna pamut
2,7 millió tonna üzemanyag
4,5 millió tonna élelmiszer
Az oroszok sem ugyanúgy viszonyulnak a megszállt területekhez, máshol lehet az ingerküszöb a társadalomban és a politikai vezetésben is.
Herszon, Zaporizsje alapvetően ukrán többségű, az oroszok hajlandók lennének elengedni.
A Donbasz kapcsán az oroszoknak csak 20%-a ragaszkodik ahhoz, hogy ezeknek mindenképpen Oroszország részét kell képezni. Viszont csak 20% gondolja úgy, hogy vissza kellene térniük Ukrajnához. Ilyen szempontból a függetlenség lehetne kompromisszumos megoldás, mint például a Koszovó elképzelt NATO rendezése során, ami elvettek Szerbiától, de hivatalosan nem egyesülhet Albániával (bár a gyakorlatban szoros az együttműködés).
A Krími Köztársaság és Szevasztopol kapcsán az oroszok 80%-a szerint ez egyértelműen Oroszország részét képezi, történelmileg hozzájuk tartoztak ezek a területek, 75%-ban oroszok lakják, 99%-ban orosz nyelvű és 2014-ben háború nélkül, "önként" tértek vissza.
A Krímet csak két út köti össze Ukrajnával hagyományosan, így könnyen védhető. A Donbasz, főként a nagyvárások pedig közel vannak Oroszország nemzetközileg elismert határaihoz, nincsenek elnyújtott utánpótlási vonalak, ezek védelme ilyen szempontból könnyebb. Ha fontos orosz területek védelméről lenne szó, az orosz mozgósítás is felpörögne szerintem és nagyobb lenne a motiváció a háborúra. Lehet, hogy a "különleges katonai művelet" is véget érne és Oroszországban bevezetnék a hadiállapotot az ország védelmére.
A történelemben még sosem fordult elő olyan, hogy egy nukleáris nagyhatalomtól vettek el területeket a rivális hatalmak, főleg nagyvárosok elcsatolását lenne nehéz elképzelni, de ettől még persze megtörténhet, csak nehéz dolog, kicsi rá az esély és kockázatos. Ezért például Franciaország, Németország is megelégedne azzal, ha a háború előtti állapotokhoz, határokhoz térne vissza Oroszország és Ukrajna (és lehet, hogy az USA, Nagy-Britannia számára is elfogadható lenne, nem erőltetnék a háború folytatását, eszkalációját a végsőkig). Ezt már lehetne győzelemként tálalni: megakadályozták, hogy Putyin nyerjen, megvédték Ukrajnát, Putyin semmit sem nyert, csak veszített.
Már most is vannak olyan vélemények Nyugaton, melyek a háború lezárását, befagyasztását és a győzelem kihirdetését szorgalmazzák: Putyinnak nem sikerült elérni a háború fő célját, a kijevi rezsimváltást, Ukrajna a nyugati befolyási övezetben maradt, az oroszok által az invázióban megszállt területek felét már visszafoglalták, az orosz hadsereg veszteségei hatalmasak, meggyengítették, Oroszország jelentős mértékben elszigetelődött, meggyengült, lekerült a fejlődési pályáról a szankciók hatására.
válasza:Ezek nedves álmok, eddig a történelemben még egyetlen egy hódítót sem sikerült ilyen-olyan engedményekkel megállítani, mindet le kellett győzni hogy megálljon.
A háború előtti határok azok Oroszország határai ( ez a háború 2014-ben indult).
Véleménye mindenkinek lehet, de mindenki véleményét érdemes fenntartással kezelni ( természetesen az enyémet is ). A háború befagyasztása az átmeneti megoldás ami újabb háborúhoz vezet ( lásd 2015-2022 vagy a történelem korábbi példáit ). Oroszország masszívan fegyverkezik, Putyin okosan kíméli a népet, a propaganda elnyom mindent, a háború befagyasztásával csak időt nyernének az oroszok a felkészülésben.
Sokan nem tanultak a történelemből, pedig nyilvánvaló hogy itt csak két lehetőség van: vagy Ukrajna legyőzi/kivonulásra kényszeríti Oroszországot vagy Ukrajna (előbb-vagy utóbb, akár részletekben) elbukik és mi leszünk a következők - ha Putyin ezt megéli.
Putyin - aki arről beszélt nemrég, hogy Odessza ősi orosz város - nem fogja elengedni sem Herszont sem Zaporizzsjét. December végén ő már orosz-fehérorosz-ukrán egységről magyarázott!
Arról meg teljesen hülyeség elmélkedni, hogy " az oroszok mit gondolnak" egy-egy külpolitikai dologról, mert az oroszoknak még otthon is kuss van. Putyin rendszere egy kemény, elnyomó szociáldiktatúra és az ilyenekben nincs olyan, hogy önálló vélemény, sosem volt.
Az ukrán területek etnikai kérdését is elengedném, mert ez sem jelent semmit. Sokan ragaszkodnak ehhez, mint alaphoz de ez hülyeség. Nézd meg a környező országok etnikai megoszlását: a felvidéki vagy burgenlandi magyaroknak minden lehetőség adott, hogy élőhelyének az etnikai anyaországát válassza és mégsem teszik. Nézd meg Ausztriát, ott is van jelentős magyar,szlovák és szlovén kisebbség mégsem vágyik egyik sem haza. Ukrajna kapcsán mindenki trivialitásként kezeli, hogy az ottani orosz "etnikum" hazavágyik Oroszországba, holott ez közel sincs így.
Ezt nagyon nagy divat leegyszerűsíteni csak a "nyelvre", de nézzünk már egy kicsit a mindennapi dolgok mögé: mit nyert az orosz ajkú kelet-ukrajnai lakossáb az elmúlt 8 évben? Donyecket és Luhanszkot lepusztították az oroszok, csináltak belőle két népköztársaságot amik teljesen képtelenek voltak ellátni az állami funkcióikat. MIlyen jól jártak azok az nyugdíjasok akik már 2015 óta nem kaptak nyugdíjat, mert az ukrán állam nem utal szakadár területre, helyben meg nincs aki adjon.
A mostani háború miatt Donyeck nyugati része az olyan minr Hiroshima. Amikor azt hallod a hírekben, hogy Avdiivka, Mariinka vagy Bahmut azok mind mind Donyeckben vannak és egyikben sem maradt egyetlen egy épület sem. Ez mint az "orosz többségű terület".
Azért elég perverznek kell lenni ahhoz, hogy miután szétbarmolják az életed, lerombolják a lakóhelyed te önkén azt mond: de jó hogy megjöttek :D
Arról ne is beszéljünk, hogy Donbabwe és Luganda területén az oroszok összefogdostak mindenkit aki mozgott és küldték őket a frontra felszerelés nélkül, Ukrajna ellen. Az önbevallásos adatok alapján a két megyében csak a civilek közül 10 000-ren vesztették életüket és 18 000-ren sérültek meg a háborúban eddig. Ezen felül a két népköztársaság háborús halottait 23 000 fölé becsülik, míg a sérültekről fogalmunk sincs. A DPR 2022 novemberi közlése szerint már akkor volt a donyeckieknek 15 000+ sebesültjük:
Hasraütésre a civil és katonai áldozatok és sebesültek száma a két megyében meghaladja a 100 000 főt, egy fél magyarországnyi területen. Én nem akarom elhinni hogy van olyan ott élő, aki ennek örül és jónak látja, csak azért mert az ő anyanyelve is orosz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!