Az USA-nak miért volt érdeke belépni Európában a második világháborúba? Nem járt rosszabbul így, hogy megerősödött a Szovjetunió?

# 8

IDÉZLEK: "Ezzel a mítosszal jó lenne leszámolni. Mire bármit is számított volna az USA részvétele Európában, már túl vagyunk Kurszkon. A kérdéses időszak, ahol eldőlt a háború a németeknek, akkor csak a Szovjetunióval háborúztak, de a moszkvai csatánál már nem az volt a kérdés, hogy ki nyeri a háborút, csak az, hogy mikor."

EZ NEM IGAZ.

1942-ben a nyugati szövetségesek lekötöttek:

3 500 000 német katonát

A Luftwaffe repülőgépeinek 60%-át

Ha a németeknek van a szovjetek ellen plusz 2 000 000 német katonájuk, plusz 10 páncélos hadosztályuk, akkor 1942-1943-ban nagyon máshogy alakult volna a kelti front helyzete.

Kürasszír,

mégis hogyan ?

A Szovjetunió a kis Finnországgal nem tudott elbánni, mert pont a legrosszabb időszakban, télen próbálták meg őket lerohanni, és látványos veszteségeket szenvedett a Vörös Hadsereg, többek között abból az okból is, hogy nem volt megfelelő téli felszerelésük.

A finn téli hőmérséklettel együtt a mínuszba zuhant a Vörös Hadsereg harci kedve.

Na a németek talán árják voltak, hogy ők még a mínuszokat is jól állták ?

Vagy hogy kvázi népirtási céllal, de legalábbis fajelméletes szellemiségű háborút hirdettek az oroszok, és a függőségükbe tartozó népek többsége ellen, és ilyenkor hogy tudtak volna győzni ?

# 12

A háború alapvetően a gazdasági erőviszonyokon dőlt el.

Németország és az általa megszállt Európa jóval nagyobb gazdasági, benne ipari erővel bírt, mint a Szovjetunió.

Csak az USA belépése borította fel az erőviszonyokat a németek kárára.

Kürasszír,

Németország az Svédországtól szerezte a hadi minőségű acélját, és az is későn jött, mire ki tudta volna használni.

A Pz IV. vs T-34-es párharc egyenrangú volt, mind a kettő ugyanolyan arányú veszteségeket szenvedett, és Wittmann is hálaistenkedett, hogy ő Tigrisre váltott, nem pedig megmaradt a Pz. IV-nél.

Egyik első ütközeténél egy orosz páncéltörő lövedék találta el harckocsiját, hatalmasat csattant, megkarcolta a festéket, meg behorpasztotta, de attól még a gépe ép és funkcionális maradt, és meg is jegyezte, hogy ha Pz. IV-vel történt volna ez, akkor gyorsan meghalt volna a komplett személyzetével együtt.

A kurszki ütközet volt az az ütközet, ahol megszorongathatták a szovjeteket, életükben először ott jött ki a német minőségi fölény a Tigrisek és a Párducok révén, meg az valóban a németek hülyesége volt, az olasz front miatt nem kellett volna leállítani azt.

Meglátásod szerint a Citadella-hadművelet német részről mire vezetett volna, ha normálisan végigviszik, nem pedig idő előtt leállítják ?

# 14

A németek 1162 db tengeralattjárót építettek a II. világháború alatt, ezek árából, az ipari és az anyagköltségből 17 000 db Tiger I nehézharckocsi jött volna ki.

Tiger I-ből épült 1347 db, ha nincs nyugati front, és ezért nem kell 1162 db tengeralattjárót építeni, akkor még legyárthattak volna plusz 17 000 db Tiger I-est.

A Luftwaffe 605-át lekötötte a nyugati front, ha nincs nyugati front, a Luftwaffe elsöpri a szovjet légierőt és kivívja keleten a légi uralmat.

a Luftwaffe minden értékelés szerint jóval erősebb volt a szovjet légierőnél a II. világháborúban, csak ugye annak nagyobb részét lekötötte a nyugati front.

Kürasszír, na de a Tigris az sérthetetlen, sebezhetetlen volt ?

Valóban, a tűzereje az sokáig csodaszámba ment. Nemhogy a páncélvédettsége. De ez nem maradt örökké rejtély, az oroszok is tudtak maguknak Tigriseket szerezni.

A Tigriseket először Leningrád környékén vetették be, a tervezettnél sokkalta előbb, és ráadásként teljesen alkalmatlan helyen. Sártengeres, erdős és mocsaras terepen vetették be, ahol kevés volt a normálisan járható út, ez kiszámíthatóvá tette őket. Nem egy Tigris ragadt a sártengerbe, és lett orosz hadizsákmány, amit elvontathattak tanulmányozás és felkészülés céljából.

A Tigris ellen jött ki a JSz széria, és azt sokáig is elvitték, szintet lépve ...

Légierő témájában a Szovjet Légierő gerincét a Jak-9-es, és a La-5 alkotta, idővel megjelent a Jak-3-as, és mindegyiket veszedelmes ellenfélnek tartották, csak a Bf 109G, és az Fw 190D nőtt fel ezek ellen.

De mindegy, a németek meddig tudtak volna előre haladni ?

A Barbarossát eleve úgy indították, hogy az Arhangelszk - Volga közötti vonal a végső műveleti cél. Csak hát ezzel több probléma volt:

- igen elnyúltak a logisztikai útvonalak

- a logisztika a lóvontatáson alapult mind a németeknek, mind a szovjeteknek, az USA volt az egyedülállóként, amely teljesen motorizált volt,

- a lakosság ellenséges volt, csak népirtás árán lehetett volna őket pacifikálni

- az orosz téllel, és a sártengerekkel is mennyire tudtak volna boldogulni a németek ?

# 16

hát, ha 1347 db helyett 17 000 db Tiger I van, az nem kicsit változtatta volna meg a harckocsi erőviszonyokat.

A Szovjetunió hadviselési képessége lenullázódott volna, ha a németek elérik az Arhangelszk - Volga vonalat, mert a szovjet lakosság 70%-a német uralom alá kerül, drasztikusan csökkentve a szovjet katonai és humánerőforrásokat.

A német légierő végig sokkal jobb veszteségarányokat produkált a keleti fronton. A német pilóták jobban képzettek voltak, sokkal több szovjet gépet lőttek le, jóval kisebb saját veszteség mellett.

A németek kicsivel több, mint kétszer annyi vadászgépet gyártottak a szovjeteknél, a légi uralom kivívásához pedig a masszív vadászfölény az elsődleges.

Kürasszír,

Amúgy nem csak a Tigris volt, hanem a Párduc is.

A Tigris egy kockatank volt, a Párduc az döntött teknőfronttal bírt, és ugyan teljesen más lövegeket használtak, mégis teljesítményre egyenértékűek voltak.

A Párducból ténylegesen 6,000-et gyártottak le, és HA kétszer annyi Párduccal találkoznak a szovjetek, nehéz helyzetben lettek volna valóban.

Az arra kényszerítette volna őket, ha a páncélvédettséget nem tudják minden modellnél megoldani, akkor a tűzerőre helyezik a hangsúlyt.

Mindkét fél ugyanolyan tempóval ontotta a közepes, a nehézharckocsikat, a páncélvadászokat, a rohamlövegeket, és a pszeudo-közepeseket is.

Közepes a Pz IV. és a T-34-es volt

Nehézharckocsi a Tigris I, a KV-1, és a Joszif Sztálin széria.

Páncélvadászok a StuG-ok, a Jagdpanzer-ek, és a SzU-k voltak.

Rohamlövegek a StuH, és az ISzU-k.

És a pszeudo-közepes a Párduc, és a szovjeteknek erre nem volt megfelelőjük, csak a háború után lett kész.

A német harckocsik ellen a kulcs a 100 milis löveg volt.

Repülőknél a Jak-3-ast veszélyes ellenfélnek találták, az 5,000 méter alatti manőverező légiharcban tényleges hátrányban voltak a németek, és ellene az energiaharc / rajtaütés taktikájával kísérleteztek.

A Jak-3-as alapja a Jak-1-es volt, és működött.

A lakossággal az a kérdésem, hogy oké, a lakosság 70 %-a német megszállás alá kerül, és mit kezdtek volna velük ?

Pl. Leningrádnál azért nem próbálkoztak meg a városi harcokkal, mert azzal magyarázkodtak, hogy ugyan el tudnák foglalni a várost, de nem tudnának mit kezdeni a nyakukba szakadt hadifoglyok és civilek nagy lélekszámával, élelmezésével, kezelésével, ezért deportálni őket a megoldás.

Sorrendbe állítva a dolgokat:

a) Mert Anglia biztos szövetségese volt, a németek meg nem. Ezért támogatta az angolokat rengeteg hadfelszereléssel, s a SZU-t is.

b) Fegyveresen, élőerővel nem feltétlenül akart bekapcsolódni, "beérte" volna a bombázásokkal is, de a ruszkik nagyon gyorsan fejlődtek fel kelet felől. '44-ben azért kellett partra szállni Normandiában is mert félő volt, hogy ha a ruszkik így jönnek tovább előre akkor nem állnak meg Németország közepén hanem tovább mennek az Andokig, meg azon is túl és a SZU érdekszférája Giblaltárnál ér véget.