A Szovjetunió meggyengülése, összeomlása után az USA miért szegte meg azt az ígéretét, hogy a NATO nem terjeszkedik az egykori keleti blokkban, posztszovjet tagállamokban és miért tartotta be azt az ígéretét, hogy nem fogja megtámadni Kubát?

Nem fektettek le írásban semmiféle ilyen "ígéretet". Az élet meg ment tovább, a SZU totálisan összeomlott a szabad résbe meg benyomult a nyugat - fordított helyzetben ue. lett volna a szitu.

Kubát nem kell lerohanni, már ott vannak az amerikai érdekeltségek a turizmusban. Nem sok vizet zavar a kubai rezsim, úgyis összeomlik majd magától és egyetlen puskalövés nélkül az ölükbe pottyan az egész. Úgysincs ott semmi érdekes, se kőolaj, se földgáz, se semmi. Csóresz munkaerő jön bőven Mexikóból is, a cukornád-termesztésben meg már nincs akkora üzlet. Pontosabban van - Brazíliában, ahol már az egész iparág közvetve amcsi tulajdonban van. Sokkal hatékonyabban és olcsóbban termel, mint amennyi pénzt majd a kubaiba feccelni kellene. Summa-summárum: üzleti megfontolásból nem támadják meg Kubát, mert minek.

Mert szinte nulla erőfeszítéssel megtehette. Nem az USA nyomult a keleti országokban, posztszovjet térségben, hanem a Szovjetunió összeomlása után az oroszoktól tartó felszabadult országok jelentkeztek Amerikánál, hogy vele akarnak szövetkezni.

Hasonlóan az előző hidegháborúban is Kuba azért lett a szovjet befolyási övezet része, mert a karibi ország félt az amerikai agressziótól, menedéket keresett és ezt akkor a Szovjetuniónál találták meg, aki kihasználta a megkeresést, segítettek nekik.

Ha Amerika vissza akarná állítani a befolyását, elveszett érdekeltségeit Kubában, ahhoz katonai hadművelet, invázió kellene. Ami problémásabb, macerásabb - még egyik amerikai elnök, adminisztráció sem akart belevágni. De lehet, hogy majd ez is megtörténik.

Mellesleg az is szerepet játszhat, hogy Kuba viszonylag kicsi, gyenge ország, az amerikai gazdaságban, külpolitikában most nincs stratégiai jelentősége, például Tajvan sokkal fontosabb Amerikának (chipgyártás) és Ukrajnában is több a potenciál (kiváló földek kerülnek amerikai koncesszióba és palagázkészletek kitermelése is beindulhat), ezért most ezekre koncentrálnak.

#3 nem valószínű, hogy megtámadják Kubát, mivel Castroéknak és az utódainak van annyi józan esze, hogy tudják jobb nem ugribugrizni pár száz km-re az amcsi partoktól mert bármikor bedarálhatják őket (tanulságos volt Panama esete). Csak szavakban nyomják a fene nagy világ proletárjai egyesüljetek szöveget, de nem támogatnak fizikailag semmilyen külföldi műveletet, nem dugdosnak máshonnan kifüstölt amcsik által nem komált gerillákat stb.

Azaz nem veszélyeztetik az amcsi érdekeket semmilyen formában. Viszont létrejött egyfajta status quo: nyugton maradnak, sőt még a turizmust is megnyitották az amcsi érdekeltségek előtt, hagyták nekik, hogy a legfrankóbb partokon csillivilli sokcsillagos szállodák tömegeit üzemeltessék minimális adóterhelés mellett, a legyártott fincsi kis rumot, szivart meg amerikai érdekeltségű cégeken át dobják a világpiacra (hagyva nekik, hogy lekaszálják az igazi árrést). Cserébe az amcsik is békén hagyják őket (leszámítva a szubverziós műveleteket, de azok is negyed-tized gőzzel mennek Kubában).

"A Szovjetunió meggyengülése, összeomlása után az USA miért szegte meg azt az ígéretét, hogy a NATO nem terjeszkedik az egykori keleti blokkban, posztszovjet tagállamokban"

Ilyenről nem tudok, legfeljebb urbanlegend szintjén. De egyébként sem terjeszkedik, hanem új tagállamokkal bővül. Ha egy állam a Nato védelmét szeretné élvezni, akkor a Natonak ezt meg kellene tagadnia szerinted? Miért is? Hisz mindkét félnek előnyös lehet egy ilyen szerződés, a Nato-ban lévő államok erősebbé válnak, a felvételt kérő ország védelmet kap, cserébe amit katonaságra költene (súlyos pénzek!), azt az országa fejlesztésére (és a Nato támogatására) tudja fordítani. Ez egy tipikus win-win helyzet, miért is kellene tehát a Natonak csípőből nemet mondania minden ilyen irányú kérelemre?

5-6.

Egyetlen egy perces Google keresés volt amire lusta voltál!

:

1990. február 9-én Moszkvában tárgyalt James Baker amerikai külügyminiszter. Vendéglátójának, Mihail Gorbacsov pártfőtitkárnak a következőt mondta a NATO bővítésről: „Egy centit sem kelet felé!” (Not one inch eastward!)

8.

Nyilván ha nem tervezed (usa) betartani a szavadat törlöd a bizonyítékokat s netről!