Mi értelme Amerikában újabb és újabb katonai gépeket fejleszteni dollármilliárdokért-billiókért a hidegháború vége óta?

Az USA katonai doktrína alapja, hogy olyan fegyverzetük legyen, hogy még a lehetősége se legyen meg, hogy valakiben felmerül a gondolat, ellenük lehet háborúzni. Ehhez az kell, hogy az összes rivális haderőnél jóval fejlettebbek legyenek.

Már a hidegháború alatt is úgy tervezték a fegyvereiket, hogy magasan felülmúlják a specifikációkat, amiket a szovjet fegyverekről tudni lehetett (és általában amit tudni lehetett, az fölülmúlta azt, amire valóban képesek voltak).

"Akkor nézzük csak a B-2-t. Arra is szükség volt, főleg ennyiért?"

Most mit szeretnél? Írjuk le neked az amerikai repülőgépfejlesztés történelmét, mert lusta vagy elolvasni?

A szovjet Pyotr Yakovlevich Ufimtsev 1964-ben publikált egy tanulmányt az elektromos hullámok visszeverődéséről és ennek matematikájáról amit az oroszok egyszerűen kidobtak mert nem látták semmilyen hasznát. Gyakorlatilag nem volt más, mint a "lopakodó" repülőgépek fizikai megvalósításának alapja ( őt tekintik a stealth technológia atyjának is ).

Itt elolvashatod az átiratot:

[link]

A Lockheed egyik mérnöke olvasta ezt és neki összeállt a kép, csináltak egy DARPA programot majd két black project is elindult a '70-es években.

A vietnami háborúban negatív tapasztalataik voltak a légvédelemmel, ezért az volt a terv hogy létrehoznak egy a radarok számára nem látható könnyű "vadászbombázót" amivel hatékonyan ki tudják iktatni a légvédelmet. Ez lett a Project Have Blue, aminek utódjaként megszületett az F-117.

Ugyanebben az időben az amcsik becsopkiztak, hogy mi van akkor, ha az oroszok titokban fejlesztenek valamit és létrehoznak olyan lopakodó bombázókat amiket a korai előrejelző rendszereik nem jeleznek. Tudod, '70-es évek eleje, hidegháború. Ezért belefogtak egy lopakodó bombázó fejlesztésébe is ( a B-52 radarkeresztmetszete akkora, mint egy hajóé), ez lett a Tacit Blue majd az ATB program amiből lett a B-2. A B-2 is még a hidegháború terméke, az első repülése megtörtént a Szovjetunió széthullása előtt! Az ATB programban közel 200 bombázót terveztek venni, amit keresztülhúzott a Szovjetunió széthullása és a fegyverkezési verseny megszűnése így a '90-es évek elején addig faragták a költségeket, míg 21 gépes flotta lett az egészből, ami a fenntartási oldalon pénztemetővé tette az egészet.

A B-52,B-1 és a B-2 feladatköre teljesen más volt. A B-2 szántán a hátország mélységi bombázására, atomtöltetű cirkálórakéták indítására olyna távolságból, hogy ne maradjon idő a védekezésre. A B-1 is megfelel a hadászati szerepkörnek ( bár onnan a leszerelési megállapodások miatt kivonták ). A B-1 egy korábbi éra terméke, a sárdagasztó B-52/Tu-95 után mindkét fél elindult a messzebbre, gyorsabban,magasabbra irányba a bombázókkal ezekből lettek az olyan gépek, mint a B-58, a kísérleti XB-70, Szuhoj T-4,Tu-28,Tu-22. Nagy magasságon,gyorsan odamegyünk és szórjuk az áldást. Ezeknek az interkontinentális ballisztikus rakéták és a légvédelem gyors fejlődése alátett. Az orosz bombázókból cirkálórakéta indító platformok lettek, az amerikaiak pedig derékig benne voltak a Vietnami háborúban és ott már látták, hogy a B-52 hosszú távon erős légvédelemmel szemben esélytelen. Az eredetileg Mach2-es B-1A-ból végül lett egy némileg lassabb B-1B ami képes arra, hogy 50 méter magasan, jóval a hangsebesség felett behatoljon és esélyt se adjon a rakétás légvédelemnek. A B-1 bár nem lopakodó, de dolgoztak rajta bőven így a radarkeresztmetszete kisebb, mint egy korabeli klasszikus vadászgépé.

"Egyáltalán, minek ennyi bombázó?"

Eltérő feladatkörök miatt. A B-52-vel teljesen jól el lehet bohóckodni mindenhol ahol nincs nagy légvédelem ( és ez a nukleáris fegyverek egyik hordozója) míg a B-1 nukleáris fegyver bevetésének képességének hiányában átváltozott frontbombázóvá és nagyon hatékony, rendszeresen használt eszköz. A B-1B képes hordozni az amcsiknál a legnagyobb bombaterhet,ugyanakkora hatótávja van mint akármelyik társának, ugyanúgy levegőben utántölthető és fél napokat képes a capatok fölött körözni és támogatni őket rakétákkal vagy lézer/GPS vezérlésű bombákkal. Erre a B-2 egyszerűen drága és ha a B-2-ket rúgják szét Afganisztán és Szíria felett akkor mik fogják bevinni az atomot az ellenségnek, ha gáz van?

Az oroszoknak is 3 különböző bombázójuk áll hadrendben, Tu-95.Tu-22 és Tu-160.

Lehet ha előbb picit utánaolvastál volna, akkor ezt a választ sem kellett volna megírni :D

Jep, ahogy fent is írják a B-1 minden csak nem haszontalan! Az amerikai csapásmérő erők egyik igáslova, hatalmas bombaterheléssel képes hosszú távon "dolgozni" (~100 tonna feletti terheléssel - bomba+üzemanyag - is fel tud szállni!). A kiöregedő B-52-esek váltótípusa. Az elmúlt időszak konfliktusaiban a B-1-esekről szórták össztömegben a legtöbb bombát.

Ami a B-21-et illeti... akkor éri meg ha

- olcsóbban kihozható a gyártás, üzemeltetés mint a B-2-eseké;

- képessé tehető "drónüzemmódra" (azaz emberi személyzet nélküli üzemeltetésre) s hosszú (akár több napos) üzemidőre - azaz a harcterület felett tud hosszú-hosszú ideig körözni nagy magasságban és onnan potyogtatni a bombákat, drónokat, cirkálórakétákat a célterület felett.

"A kiöregedő B-52-esek váltótípusa."

A B-52 már biztosan túléli a B-1B-ket. A mostani hajtómű és elektronikai upgrade után 2050-ig szóló tervek is vannak a B-52 üzembentartására. Durva, hogy a Buff mindent túlél a B-58-tól a B-2-ig :D