A “sima” hűbéres lovagok milyen kapcsolatban illetve, hogy a viszonyultak a keresztes lovagrendben szolgáló lovagokhoz?

Nem volt olyan, hogy keresztes lovagrend.

A keresztes háborúkba is "sima" hűbéres lovagok mentek.

Te esetleg az egyházi lovagrendekre gondolsz (templomosok, johanniták pl.)?

A keresztes háborúk a Közel-Keleten zajlottak, 1000 km-re az otthon a várában lakomázó klasszikus hűbéruraktól. Nem küldtek egymásnak e-maileket, elment szépen akit oda szántak, s talán 10 év múlva viszont látták. Addig meg jó távol volt. S ez is volt a cél - a szelep, az otthon tébláboló fegyveresek exportálása jó messzire, ne tudjanak galibát okozni.

Az egyházi lovagrendekhez való viszony... amíg nem zavartak túl sok vizet addig elvoltak mellettük, amikor már piszkálta a csőrüket mert megerősödtek akkor felségárulás/eretnekség címszóval tartottak egy kis ritkást a soraikban.

# 2

Egyedül a Templomos Lovagrend ellen léptek fel ilyen módon, a többi lovagrend ellen nem.

Volt még több nagy katonai lovagrend, például: Johanniták (Szent János Rend), Német Lovagrend, Alcántara Rend, Santiago Rend (Szent Jakab Rend), Calatrava Rend, Montesa Rend, Avíz Rend (Szent Benedek Rend).

# 4

Amikor maga az uralkodó (német-római császár, angol, francia király, stb.)indult kereszteshadjaratra, akkor bizony a főurak nagy részének is követnie kellett.

A hispániai nagy spanyol és portugál katonai lovagrendek otthon folytatták a keresztesháborút, a reconquistát.

8: Nem nagyon mentek új területeket szerezni. Ha megnézed a térképeket, egyik szentföldi területet sem csatolták egyik létező európai államhoz.

Oroszlánszívű alaposan meg is szívta, hogy a Szentföldön háborúzott, majdnem ráment a koronája. Úgyhogy a politikai hatalom kiterjesztésének nem ez volt a legjobb módja.

# 8

IDÉZLEK: "lesz.rták a hitet az adott uralkodók, új területeket mentek szerezni, a hit csak az indokot, a körítést adta hozzá."

Egyetlen európai uralkodó sem csatolt semmiféle, általa katonailag meghódított szentföldi területet a birodalmához. Sem a német-római császár, sem a francia, sem az angol, sem a magyar király.

Tehát ez az állításod tényszerűen nem igaz.

A középkorban valóban vallásosak és hívők voltak az uralkodók és az emberek, a vallás elsődleges motiváció volt a keresztesháborúkra is.

Beleesel abba a klasszikus hibába, hogy mivel ma már európában alapesetben nem játszik fontos szerepet a vallás az emberek életében, akkor feltételezed, ez a középkorban is így kellett legyen. Csakhogy ez nem igaz, mert akkor valóban a vallás volt az emberek életének és gondolkodásának középpontjában.

Javaslom olvass valami komoly történelmi szakirodalmat akár a középkorról, akár a keresztesháborúkról, rá fogsz jönni, hogy miért tévesek az állításaid.