1918-19-ben spontán népfelkelésekkel kiűzhetők lettek volna a cseh, román és szerb megszállók hazánkból?

#1.: Szóval úgy gondolod, hogy ha az Antant és a szomszédaink minél nagyobb magyar ellenállásba ütköztek volna, annál több területre tartottak volna igényt?

De hogyan tudták volna ezeket elfoglalni tőlünk, ha egyszer kitartóan ellenállunk?

És mivel magyarázod azt, hogy a Sopron és környéke hovatartozásáról szóló népszavazást is éppenhogy a fegyveres ellenállással sikerült kiharcolni?

Szerintem igaz a mondás, hogy: gyáva népnek nincs hazája, vagy legalábbis csak annyi, amennyit mások megengednek neki.

#4.: Tehát ilyen esetben az a megoldás, hogy letolt gatyával engedjük, hogy megerőszakoljanak, megöljenek, kiraboljanak?

Vagy ez csak és kizárólag a magyaroknak szóló "jótanács"?

#4.: "minden oldalról ellenséggel körülvéve egy országos szintű fegyveres ellenállás igen gyorsan le lett volna tarolva"

De ezek a "bátor" román, cseh, szerb hadfiak a korabeli tudósítások szerint úgy futottak szét, mint a nyulak, ha közéjük lőttek a magyarok.

Elolvashatod Harry Hill Bandholtz: Napló nem diplomata módra - román megszállás Magyarországon c. könyvéből is.

Akkor kik tarolták volna le a magyar honvédő háborút?

#7.: Mi csak a szerbeknek estünk neki, azoknak is csupán a szarajevói merényletük miatt. Ezek után a csehek is mellettünk harcoltak a világháborúban, a románok meg 1916-ban agresszorként léptek be területszerző céllal - jól el is picsáztuk őket 1917 végére.

Szóval lehetne vitatkozni a "ki kinek miért esett neki"-ről, de inkább ne menj ebbe bele.

Az meg, hogy ne emberkedj tovább, felveti a kérdést: miért ne, ha azzal magamat és a saját érdekeimet védem?

Tehát amit írtál, az nem jótanács, hanem a mindenkori agresszoroknak való benyalás és az önfeladás mintapéldája.