Jelenleg jó esélyünk lenne visszafoglalni Kárpátalját?

#10.: "mikor is lopták el ama földeket?"

Amikor Magyarországra kényszerítették a trianoni és párizsi diktátumokat.

Szerinted a magyar fél önként és dalolva írta alá azokat? Nem? Akkor meg mit mentegeted a területrablókat, hogy nem is volt lopás?

Ja, bocs, rablás volt az valóban!

Amúgy volt már egy népszavazás Kárpátalján 1991-ben, amely szerint a lakossága több mint 70%-a jócskán lazított volna az Ukrajnától való függésen.

Ezt természetesen az ukrán fél elhallgatja, de a magyar sem élt a lehetőséggel, hogy közösen felléptek volna a kárpátaljaiakkal a nemzetközi szervezeteknél a magyar anyaországhoz való visszacsatolás érdekében.

Ha ez megtörtént volna, Kárpátaljánk már rég az EU és a NATO tagság biztonságában lenne Magyarország részeként.

Csak gondoltam, szólok erről.

Ja, és ott nem ukránok, hanem ruszinok vannak többségben, akik rokonszenveznek a magyarsággal.

#32

Ad 1: provokáló kérdésre hergelni magad...

Ad 2: nem a területvesztés tényét vonom kétségbe, hanem az elkövető kilétét. Mert bár az ukránokat lehet sok mindennel vádolni, de ebben kivételesen ne őket vegyük elő. És ez nem az első alkalom, hogy kérdésben rossz felet állítunk virtuális bíróság elé.

# 33

IDÉZLEK: "Amúgy volt már egy népszavazás Kárpátalján 1991-ben, amely szerint a lakossága több mint 70%-a jócskán lazított volna az Ukrajnától való függésen. Ezt természetesen az ukrán fél elhallgatja, de a magyar sem élt a lehetőséggel, hogy közösen felléptek volna a kárpátaljaiakkal a nemzetközi szervezeteknél a magyar anyaországhoz való visszacsatolás érdekében. Ha ez megtörtént volna, Kárpátaljánk már rég az EU és a NATO tagság biztonságában lenne Magyarország részeként.

Csak gondoltam, szólok erről."

BOCS, DE EZ ÍGY NEM IGAZ.

1.) Az 1991-es kárpátaljai népszavazás Kárpátalja Ukrajnán belüli autonómiájáról szólt. Szó sem esett Kárpátalja függetlenségéről, pláne nem Magyarországhoz történő csatlakozásról. Lásd a linket: [link]

2.) A kárpátaljai ruszinok már az I. világháború előtt szembe fordultak Magyarországgal, erőssé vált körükben a magyarellenes szeparatizmus, az 1914 előtti magyar kormányok ezért hazaárulásért állították bíróság elé a ruszin vezetőket. 1939-ben a függetlenségét Csehszlovákiától kikiáltó Kárpát-Ukrajna ruszin államot ruszin fegyveres ellenállástól Magyarország megszállta, mintegy 600 ruszin fegyverest öltek meg a magyar katonák. Tehát az az állítás, hogy a ruszinok magyar fennhatóságot szerettek volna, nem igaz.

# 33

ISMÉT IDÉZLEK: "Ezt természetesen az ukrán fél elhallgatja, de a magyar sem élt a lehetőséggel, hogy közösen felléptek volna a kárpátaljaiakkal a nemzetközi szervezeteknél a magyar anyaországhoz való visszacsatolás érdekében."

EZT HOGY KÉPZELED?

1991-ben Ukrajnának 700 000 fős hadserege, 10 000 db modern tankja és 1800 db harci repülőgépe, és több száz darab atomtöltete volt, ennyit örökölt a Szovjet Hadseregtől. Magyarországnál vagy 20-szor nagyobb katonai erőt képviseltek az ukránok ekkor, egy fegyveres konfliktusban reggelire megették volna Magyarországot.

Mellesleg a nemzetközi jog alapján Kárpátalja Ukrajna részének minősült, továbbá az összes nagyhatalom, köztük Oroszország és az USA, és nemzetközi szervezet elismerték a független Ukrajnát az Ukrán SZSZK határain belül, vagyis Kárpátalját is elismerték a független Ukrajna részének.

#35.: Kedves Kürasszír!

Látom, neked is sokminden fontos a világon, csak éppen a magyar érdekek nem.

Az, hogy a népszavazás szövege végül milyen lett, köszönhető az ukrán nacionalisták nyomásának, pl.:

"az 1991. december 1-én tartott ukrán függetlenségi népszavazás Kárpátalján két saját kérdéssel is kiegészült:

az első Kárpátaljának az ukrán alkotmányban rögzítendő „különleges önkormányzati státusának” megteremtéséről szólt (a szövegezésnél Leonyid Kravcsuknak, az Ukrán Legfelsőbb Tanács akkori elnökének nyomására az utolsó pillanatban cserélték le az „autonómia” kifejezést),

a második egy szűkebb közigazgatási egység, az Ukrajna egyetlen magyar túlsúlyú kerületének számító, mintegy 50 ezer lakosú Beregszászi járás területén egy bizonyos „Magyar Autonóm Körzet” létrehozásában kérte a helyi polgárok véleményét.

Bayerné Sipos Mónika a kárpátaljai autonómiatörekvésekről szóló, online is elérhető disszertációjában (pdf) ismertetett eredmények szerint a 90 százalék feletti részvétellel tartott népszavazáson mind a két kezdeményezés nagy támogatottságot kapott: Kárpátalja teljes lakosságának 78 százaléka voksolt a megye különleges önkormányzati státusza mellett (Beregszászon belül ez az arány 87,3 százalék volt). A Beregszászi járásban tartott szavazáson pedig a lakosság 81,4 százaléka támogatta a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozását – egyébként a járásban a magyarok aránya 2011-ben 76 százalék volt."

[link]

Azt tehát nem tudhatod, hogy Kárpátaljánk lakosságának mekkora része szeretné az elszakadást, ha egyszer konkrétan meg sem merik őket kérdezni erről, akárcsak 1920-ban és 1947-ben sem merték.

De ebből a szerény "követelésű" népszavazásnak az eredményéből mégis következtethetünk arra, hogy az ottaniak igenis elszakadnának az amúgy elnyomó és nyomorban tartó Ukrajnától.

Az meg senkit nem érdekel szerintem a ruszinjaid körében, hogy mi volt 1939-ben. Ha jólétet és biztonságot akarnak, akkor ők is Magyarországot választanák ma Ukrajna helyett. Felőlem lehet egy Rutén AT is Kárpátaljánk magashegyvidéki területén, de az alföldi rész akkor is Magyarország szerves része lenne, elkülönítve attól.

Az meg, hogy 1991-ben Ukrajnának nagyobb hadserege volt, mint a miénk, még nem jelenti azt, hogy ne kérhettük volna közösen a nemzetközi szervezeteket a kárpátaljaiak képviselőivel közösen azon területünk visszacsatolásáról. Mi köze van ehhez az ukrán hadseregnek?

# 36

A magyar külpolitikának a realitás talaján kell állnia.

Szerinted az lett volna a magyar érdek 1991-ben, hogy háborút kockáztassunk Kárpátalja miatt a katonailag nálunk vagy 20-szor erősebb Ukrajnával? amely háborúban simán szétverték volna a Magyar Honvédséget?

Mellesleg Kárpátalja Ukrajnától való visszakövetelése azonnal Magyarország ellen fordította volna és az ukrán oldalra állítja Trianon többi haszonélvezőjét, Csehszlovákiát, Romániát és Jugoszláviát.

Mi jelentősége van annak, hogy Ukrajna 20-szor erősebb volt katonailag Magyarországnál 1991-ben? Pusztán annyi, hogy az ukrán hadsereg hetek alatt szétverhette és megszállhatta volna Magyarországot.

Kárpátalja soha sem volt magyar etnikai többségű, az 1910-es magyarországi népszámlálás szerint lakosságának 30,6%-a magyar, 69,4%-a pedig nemzetiségi. 1991-ben 13%, 2001-ben 12,09% volt a magyarok aránya Kárpátalján, jelenleg, 2023-ban a szakértők szerint maximum 8% lehet. Magyarország tehát etnikai elven nehezen támaszthat igényt egy olyan területre, amelynek lakossága jelenleg kb. 92%-ban nem magyar.

A nemzetközi jog alapján Magyarország, még a kárpátaljai lakossággal együtt sem kérelmezheti nemzetközi szervezetektől a terület Magyarországhoz csatolását. Ugyanis a nemzetközi jog alapján Kárpátalja Ukrajna elidegeníthetetlen része, arról legfeljebb az ukrán állam önként, kétoldalú megegyezés alapján mondhatna le Magyarország javára, de erre nulla esély lenne, mert a keményen nacionalista Ukrajnának esze ágában sincs ilyesmi.

A nemzetközi jog, és az ENSZ alapokmánya is kifejezetten tiltja, hogy egy állam egy másik állam területére igényt támasszon, Magyarország sem kérhetett volna ilyet.

ÖSSZEGEZVE: Kárpátalja 1991-es visszakövetelésének sem nemzetközi jogilag nem volt alapja, sem a valóságban realitása, mert a nagyhatalmak és a nemzetközi szervezetek ellenezték volna, Ukrajnának pedig önként nem állt szándékában visszaadni. Mellesleg a 20-szor erősebb ukrán hadsereggel Ukrajna lazán meg tudta volna tartani, akár nyers és brutális erővel Kárpátalját.

#38.: "Kárpátalja soha sem volt magyar etnikai többségű"

Kezdjük ott, hogy "Kárpátalja" sem létezett még Trianon előtt, ahogy pl. a Drávaszög sem, mert ezek kialakulásához kellett az új magyar határ, amely e régiók egyik határvonalát alkotja.

Amúgy meg kit érdekel, hogy mikor volt magyar etnikai többségű, ha egyszer Magyarország része volt már az államalapítástól kezdve?

Érdemes ezt is áttanulmányozni: A NÉPESSÉG VÁLTOZÓ ETNIKAI ARCULATA A MAI KÁRPÁTALJA TERÜLETÉN

[link]

"A nemzetközi jog, és az ENSZ alapokmánya is kifejezetten tiltja, hogy egy állam egy másik állam területére igényt támasszon"

Ehhez képest nem egy ország támaszt igényt egy másik területére manapság sem, meg akkoriban sem. Soroljak egy párat? Dióhéjban:

[link]

Úgyhogy mi is nyugodtan propagálhatnánk a nemzetközi döntéshozók felé Trianon igazságtalan mivoltát és orvoslásának igényét a területvisszacsatolások által.

" A nemzetközi jog, és az ENSZ alapokmánya is kifejezetten tiltja, hogy egy állam egy másik állam területére igényt támasszon "

Ez mit jelentsen ?

Az 1945-ös, vagy 1991-es, vagy mikori határok lesznek kőbevésettek ?