Orosz haddiipar szerintetek miből mennyit tud előállítani manapság?

# 10

Azért jegyezzük meg, a papíron 10 000 db tartalék orosz tank jelentős része 20-30 éve rozsdásodik a szabad ég alatt, azaz csak komoly és hosszadalmas felújítás után lesz bevethető.

"Elavult T-90-esekből évi 200-250 körül tudnak gyártani, PAPÍRON!"

a T90 en nem számít elavultnak. A között meg külömbség van hogy béke idő alatt mennyit és háborús gazdálkodás alatt mennyit gyárt egy ország.

Persze a médiából minden lószart lehet olvasni ha csak a fele igaz lenne a krím már ukrán kézen lenne

# 6

IDÉZLEK: "A SZU 1939-45 között legyártott 30 ezer könnyű, 64 ezer közepes, 13,5 ezer nehéz harckocsit és önjáró löveget."

Csakhogy a mai Oroszország gazdasági ereje már nem a Szovjetunióé.

Részesedés a világ bruttó hazai termékéből (GDP):

Szovjetunió 1990: 10 %

Oroszország 2022: 1,5 %

Páncélos eszközökből (harckocsi, IFV, APC) 1500 db körül van a kapacitás, igaz ebben benne van a tartalék eszközök reaktiválása is. Repülőgépekből 80-120 körül, de ahhoz nagyon fel kell pörögni.

Az 1:3 veszteségarányt honnan veszed??? Nehéz technikában 1:1 körül van a veszteségarány (pont azért kell az ukránoknak ilyen tömegben szállítani mert pótolni kell az eszközöket, lassan kifogynak abból a készletből ami a háború előtt volt/még reaktiválható), élőerőben 1:6 körül, repülőgépekben 1:20 (mivel nem nagyon vannak ukrán gépek).

"Azért jegyezzük meg, a papíron 10 000 db tartalék orosz tank jelentős része 20-30 éve rozsdásodik a szabad ég alatt, azaz csak komoly és hosszadalmas felújítás után lesz bevethető."

Nagyjából egy 2-3 hónap. Legalább is nekünk egy 50 éves kiállítási darabot össz vissz fél évig tartott restaurálni. Pedig elég mocskos munka volt, a belseje is tiszta rozsda volt már. Jó magam a kuplungal dolgoztam, az hálistennek jó allapotban volt

"átlag -5 fok csak a hőmérséklet, a nyári 45 fok sem árt a technikának"

Hogyne ártana. 30 éve 50 fokos hőingásnak volt kitéve, a tankok fémből vannak, minden illesztés 50 fokos hőtágulásnál lazul-szorul.

"Dronok kellenek és akor a régi tuzerseged is elég pontos.kozvetlen irányzas mellet"

Igen, ezt csinálják az ukránok. Az oroszok ilyet nem tudnak, mert náluk nincsenek harctéri tüzérségi megfigyelők, csak a desszantosoknál és a különböző szpecnyaz-alakulatoknál. A desszantosokat Hosztomelnél nagyon csúnyán szétverték, így ott gyakorlatilag csak a frissen képzett, viszonylag tapasztalatlan kopaszok maradtak, nem is nagyon lettek bevetve az elmúlt év során, olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, a szpecnyazosokat meg nem fogják kivinni a az arcvonalra, mert ott az ilyesféle könnyűgyalogos egységeket megeszik reggelire, profi kiképzés ide vagy oda.

Szvsz ez a legnagyobb problémája az orosz haderőnek, hogy doktrínálisan évtizedekkel vannak lemaradva, gyakorlatilag semmit nem szűrtek le az utóbbi három-négy évtized fegyveres konfliktusaiból, csak mutatóban kigurítottak pár specializált járgányt, mint a TOS-2 vagy a BMPT, de ezek doktrínálisan egyáltalán nem lettek érdemlegesen integrálva a haderőbe, a drónokkal sem tudnak mit kezdeni igazából. Hiába gyártanak az oroszok sok cuccot, ha azok hidegháborús minőséget képviselnek, és hidegháborús doktrínával használják őket egy olyan harctéren, ahol az ellenfél az elmúlt 8 évben semmi másra nem készült, mint hogy hogyan lehet megállítani az oroszokat.

Külön beszarás, hogy az oroszok al elmúlt harminc évben már nem először kerültek olyan helyzetbe, hogy egy várost be akarnak venni, és egyszerűen sehogy nem megy nekik, még úgy sem, hogy a város utánpótlását jelentős mértékben elvágták. Na, ez azért van, mert a hidegháború korai szakaszában az oroszok arra az álláspontra jutottak Sztálingrád, Leningrád, és Berlin ostromának hatására, hogy a városi harc annyira súlyos veszteségekkel jár, hogy minden áron el kell kerülni, és hát hoppá, itt van ez az atombomba, az majd ezt a problémát szépen megoldja. Gyakorlatilag a teljes hidegháború alatt a szovjet városi harci hadműveleti és taktikai doktrína annyiból állt (és ezt a szovjet és kelet-európai archívumok megnyitása óta első kézből tudjuk), hogy ha az előretörő, elsőrangú elit csapatok városhoz érnek, akkor arra a városra mehet egy-két atom, az előretörő csapatok ezután megkerülik a várost és folytatják az offenzívát, míg a másod- és harmadrangú csapatok szépen megvárják, amíg a városban állomásozó maradék csapatok megadják magukat, és elfoglalják a város romjait.

Na ezzel persze csupán annyi a bibi, hogy a nagy orosz medve persze soha nem került nyílt konfliktusba a NATO-val, akik ellen ez a doktrína tervezve volt, hanem helyette Afganisztánban, Grúziában, Csecsenföldön, Szíriában parádéztak, ahol ez a hozzáállás nem opció. Hozzátenném, az amerikaiak sem bíbelődtek volna sokat egy potenciális európai háborúban a Szovjetunió ellen, ott is repkedtek volna az atombombák a városokra, hogy ne kelljen azokat konvencionális fegyverekkel és élőerővel elfoglalni, de ők seperc alatt rájöttek, hogy ez nem lesz mindig lehetséges, így igenis fel kell készíteni és ki kell képezni a bakákat városi harcra is, így náluk van koherens MOUT (military operations in urban terrain - katonai műveletek városi terepen) doktrína, míg az oroszoknál ez még elméleti síkon sincsen, nemhogy gyakorlatban. Bahmutba úgy mennek be az orosz kiskatonák, hogy előtte egy árva perc formális kiképzést nem kaptak arról, hogy mégis hogyan néz ki a városi hadviselés. ha szerencséjük van, az egységükben van pár veterán, aki át tudja adni a tapasztalait, de ez nem képes ellensúlyozni az elképesztően súlyos doktrínális és kiképzésbeli hiányosságokat.

Amíg az oroszok foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy ők márpedig a kelet-közép európai síkságokon akarnak harcolni a '70-es évek NATO-erői ellen bazi nagy előre tervezett tüzérségi csapásokkal, nuke-and-bypass csapásokkal, meg óriási páncélos offenzívákkal, addig az orosz hadsereg képtelen lesz felvenni a harcot bármiféle modern harcoló féllel szemben, mert az a csatatér, amelyen az oroszok harcolni szeretnének, egyszerűen már nem létezik, és nem is várható, hogy valaha vissza fog térni. Komolyan ott tartunk, hogy ez az orosz haderő már az első világháborús orosz haderőnél is siralmasabb, mert ott legalább az első pár hónap után leszűrték, hogy a végtelenül elavult, már-már napóleoni hadviselés a géppuskák ellen nem célravezető, itt meg már egy éve bohóckodnak, aztán koherens doktrínabeli változások még mindig nincsenek, amin az sem segít, hogy Putyin olyan rendszerességel váltogatja a vezérkari főnökeit, mint más a zokniját...